Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr Erdélyi Mihály: A Balaton mélységi vízforgalma
432 Hidrológiai Közlöny' 1983. 10. ss. Dr. Erdélyi M.: A Balaton vízforgalma [m] -100 0 -100 H -200 -300 -m -500 Tapolca HgN-39 2 Hegymagos 78-18 MÍ 5 "A i L T, PI 2 "J MJ\ -138,0 -130,0 -122,9 g Szigliget Sz-1+5 Bolatonfenyves 18 BALATON Ph M, 5 w 2f 15 0 • i_ 5 [km] 899m -105,8 5. ábra. I' ízföldtani szelvény Tapolca és Balaton fenyves között 5. Földtani szelvény helye Ptic. 5. rudpmeoAoemecKiiü pa3pe3 Mexcdy TanoMja u Gajiamoncperibeeui [m] + 100 0 -100 -wo-300 -m -500 -600 Káptalantóti „ , , Badacsonytomaj Fonyód 9 13+16 8 A LA TON <-| 111,3 © 105,5 Pl 2_-s M, Fonyod 18be vetítve 0 1 2 3 4 5 [km] •—i i • • Rö&fi 37% -104,7 1. táblázat A déli Ralatonpart mélyebb rétegvizének néhány vízkémiai adata 1. a kút helye és kataszteri sorszáma; 2. a megnyitott szakasz felszínalatti mélysége (m); 3. Klorid-tartalom (mg/l); 4. Hidrogénkarbonát (mg/l); 5. ossz.es szilárd alkatrész (mg/l); 6. összes keménység német íokban TaőA. 1. Bbwopomme zudpoxuMunecKue daitHbie neKomopux őoAee ZAVÖOKUX npuóaAamoncKUX citeaMcun 1 =pacn0JT0H<eHHe CKBa>KHHbi H nop«nKOBbifl HOMep no Kanacrpy, 2 = = rjiyönHa BCKpbiToro yqacTKa nofl HHCBHOÍÍ noBepxHoerbio (M), 3 = conepwaHHe xjiopimoB (mr ji), 4 = conep>«anHe ranpoKapöonaTOB (Mr n), 5 = T0TajibH0e conepwaHHe MHnepajibHbix BemecTB (nr JI), (S = o6man >KecTKOCTb (neM. rpafl.) Table 1. Hydrochemical data of deep groundwater of the southern shore. Explanations: 1. municipality and serial number of the drilled well; 2. depth of the filtered portion of the well; 3. chloride content [mg/1]; 4. bicarbonate [mg/1]; 5. TDS [mg/1]; (>. total hardness (German hardness grade) 6. ábra. VAzföldtani szelvény Káptalantóti és Fonyód, között Puc. 6. rnőpoaeoAOBwiecicuű pa3pe3 Memdy KanmaAanmomu u 0oiibod A hegységi lejtőn fakadnak hideg karsztforrások (Keszthelyi-hegység) és rétegforrások (Szigliget). A C területet északról határolják a Tapolcai öblözet pozitív rétegnyomású berkei meg a negatív rétegnyomású Szigliget és Badacsony (1. és 4. ábra). Keleti határa az ÖreglakFonyódi hegy K-i pereme mentén haladó nagy meridionális törés folytatása, melynek K-i oldalán jelenik meg a felszínen a paleozóos kőzet (4. ábra). E terület alaphegysége paleozóos kőzetfí (2., 4. és 5., 6. ábra). Láttuk, hogy a mélykarszton át a Keszthelyihegység hatása még messze délen is érvényesül (2. ós 3. ábra). Nem mutat pangó vízre a mély1 2 3 4 5 6 Keszthely 17 391-551 4 404 536 19,8 B. berény 1 210—244 6 305 534 16,2 B.berény 1 256—270 6 — 385 17,2 B.fetiyves 18 454—462 34 1061 1467 39,6 Fonyód 13 406—421 50 2171 — 69,1 Fonyód 18 542—580 144 1677 2465 40,0 B.őszöd 6 230—235 380 — 1960 21,8 B.földvár 10 130 — 178 38 695 1025 18,6 B.földvár 11 166 —168 B. földvár 11 175 —178 227 — 1976 34,0 B. föld vár 11 184—192 B.földvár 11 296 —328 karszt vizének kémizmusa sem (1. táblázat: Keszthely 17 és Balatonberény 1). A Balatonfenyves 18 fúrás miocén konglomerátumából feltárt víz nyugalmi szintje — 113,4 m tszf (1969) — jelzi a mélykarszttal való kapcsolatot. A Keszthely 17 és Balatonberény 1 karsztvizének és a balatonfenyvesi miocén víz néhány vegyvizsgálati adatának összehasonlítása már gyengébben jelzi a karsztvízzel való kapcsolatot (1. táblázat). A karsztvízzel való kapcsolat közvetett bizonyítéka nemcsak a vegyi jelleg, hanem az is, hogy e fúrástól (Balatonfenyves 18) délre van a
