Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Dr. Dávid László: A lefolyást befolyásoló hatások átfogó értékelése lefolyásszabályozási tényezővel (II. rész)

418 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Dávid L.: A lefolyást befolyásoló hatások művelt területeken a biomassza produktum növekedéséhez elhasznált, azaz a helyben hasznosult csapadékvizet is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a <p=7%-os értékű lefolyásszabályozás viszonylag még alacsony értékű. Alig lépett ki a kvázi természetes állapotból. Ugyancsak alacsony jelenleg még a tározás mértéke és jelentősége a lefolyásszabályozás egészében. Az 1. és 2. ábra megfelelő idősorait összekapcsolva, a lefolyásszabályozási tényező (<p) és az éves lefolyás sokévi átlaga csökkenésének (AKL) együttjárását a 3. ábra szemlélteti. A AKL(t) függvény értékeit a yi értékekkel azonos időpontokban, az 1. ábra trend görbéje alapján határoztuk meg. Az együttjái'ás szemléletesen látszik az ábrából. Tükröződik, hogy az emberi hatások megindulását, a lefolyás befolyásoltságának, szabályozásának kezdetét követően, alefolyáscsökkenés csak 10—15 éves késleltetéssel indult meg. A késleltetés a vízgyűjtő természetes jellemzőiből következik. Az emberi beavatkozások hidrológiai hatásai bizonyos késleltetéssel jelentkeznek. Ugyanakkor az is látható, hogy a lefolyásszabályozás erőteljesebben növekedett, mint a lefolyáscsökkenés. Azaz egységnyi lefolyáscsökkenéshez, illetve vízhasznosuláshoz a vízgyűjtőn egyre több emberi beavatkozás, egyre erőteljesebb szabályozás szükséges. E megállapítás a legalapvetőbb vízgazdálkodáspolitikai elvek egyikét húzza alá és szemlélteti. Ezt követően az azonos időpontokhoz tartozó ZlKL(í) és <f(t) értékpárok alapulvételével határoztuk meg a két változó kapcsolatát. Az értékpárok közötti másodfokú regressziós kapcsolat korreklációs mátrix elemeinek értéke 0,96—0,99 között változott, ami egyértelműen jelzi a kapcsolat szorosságát, a mutatóelemek kiválasztásának és a súlyrendszernek a megbízhatóságát. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a mutatók vagy a súlyok változtatásával a kapcsolat szorossága már alig növelhető. A kapcsolat, 95%-os konfidenciaszinten a következő -0,15 + 1/0,0084<p(<) + 0,0141 /1KL(<) = —— (20) v ' 0,0042 v ' összefüggéssel jellemezhető, ahol cp(t) az 1 < <JD < 100 határok közé eső százalékérték és zlKL(<) a? 0 értékű. Ez utóbbi dimenziója millió m

3/év. E kapcsolat grafikus képét, az alapul vett értékpárok pontjainak elhelyezkedését a 4. ábra szemlélteti. A £ "fe 30 -Q § 20 ^ 0 0 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 [év] 3. ábra. A lefolyásszabályozási tényező csökkenés kapcsolatot kifejező függvénynek elméletileg az origon kellene átmennie, hiszen, ha nincs emberi beavatkozás, akkor nincs lefolyásváltozás. Az összefüggés azonban a 9? = 1; AKL =0 pontból indul a késleltetés miatt. Így a két görbe közötti vonalkázott terület a vízgyűjtő késleltetési hatását szemlélteti. A kapcsolat képét a tartományban szaggatottan jelöltük, mert itt még nincs ténylegesen mért pontunk. A (20) összefüggés alapulvételével tudjuk végül konkrét formába önteni a (2) összefüggést az alábbiak szerint. . KL(i) = KP—/IKL(í) azaz KL(í) = 3000,15 +1/0,0084(^ + 0,0141 a lefolyásPuc. 3. Ko3(ß0uiiuenm 3apeayjiupoeanHocmu cmoxa U CHUMcemie cmoKa Abb. 3. Koeffizient der Abflußregulierung und Rückgang der Abflußspenden 0,0042 [millió m

3/év] (21) ahol KL(í) — az éves lefolyás sokéves átlaga KP — a természetes potenciális vízkészlet .amelynek értéke 300 millió m

3/év. Az összefüggés segítségével meghatározható az éves lefolyás sokéves átlagának valamely <p(t) értékhez tartozó, az emberi tevékenységek által befolyásolt értéke. Az összefüggés egyfelől konkrét formában 95%os megbízhatósági szinten mutatja be a lefolyásszabályozási tényező használatát egy kiválasztott lefolyási jellemző befolyásoltságának meghatározására. Másfelől alátámasztja azt a feltételezésünket, hogy a Zala vízgyűjtőn a bemutatott lefolyáscsökkenés alapvetően a lefolyásszabályozás növekedésének a következménye. A (21) összefüggés segítségével továbbá gyakorlati szempontból is fontos elemzéseket végezhetünk. Egyfelől vizsgáltuk a vízkicserélődési idő változását a Keszthelyi öbölben, másfelől a tervezett Kis-Balaton tározó hatását a lefolyásszabályozásra és a Keszthelyi-öböl vízkicserélődésére. A számítás eredményeit a 3. táblázat foglalja össze. , _ -0,15+1/0,0084 9+0,0141 M

L mm (95%-oskonfidencia szinten) 4 5 6 1 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Lefolyósszobályozósi tényező, f [%] 4. ábra. Az éves lefolyás sokéves átlagának csökkenése a lefolyásszabályozási tényező függvényében Puc. 4. CnuMeHue HopMbi cmoica e 3aeucuMocmu om icoscß0uiiueiima 3apeey/iup0eaHH0cmu cmoKa Abb. 4. Rückgang des langjährigen Rückgangs der jährlichen Abflußspenden in Funktion des Koeffizienten Abflußregulierung