Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Zsoldos Zoltán–Müller István: Környezetkímélő szőlő- és bortermelési rendszer
Zsoldos Z.—Müller I.: Környezetkímélő szőlőtermelés Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. 401 — forgatás nélküli ültetvénylétesítés, — a fedőnövény es (fűtakarásos) sorközművelés, — integrált, károsító előrejelzésre épülő növényvédelem, — korszerű kijuttatás-technológia a légi védekezések visszaszorítása. — környezetkímélő, szelektív növényvédő szerek alkalmazása. Tápanyagvisszapótlás A szőlőültetvények tápanyag-visszapótlásában gyökeres változások történtek az utóbbi években. Az 5/1978. MÉM sz. rendelet előírja a 20 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó üzemek részére termőtalajaik rendszeres vizsgálatát. A rendszer-technológia emellett előírja a növényanalízis elvégzését is, így bőséges információk állnak rendelkezésre az okszerű műtrágyázás megvalósításához. A talaj tulajdonságai és a növény igénye szerinti összetételű műtrágyák jobban hasznosulnak, és ami a legfontosabb nem mosódnak ki. A talajvizsgálatokat^ és Zala megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás levélanalízist a laboratóriuma végzi. A Rendszerközponr a talajmintavétel megkönnyítése érdekében gépi mintavevőket vásárolt, melyeket az üzemek rendelkezésére bocsájt. A talajvizsgálati eredmények kivétel nélkül azt mutatják, hogy az ültetvények feltalajában a tápanyagok mennyisége optimális, helyenként túlzott mértékű. A szőlőgyökér aktív felvevő zónája a 30—60 cm-es mélységben található, ahol gyakran súlyos tápelemhiányok vannak. Rendszerközpontunk ezért az altalajlazítás és mélyműtrágyázás technológiáját javasolja a partnerüzemeknek. A lazítással elérhető, hogy a tömörödött, levegőtlen talajréteg jobban befogadja a csapadékot, ezáltal megszűnik a vízelfolyás. A lazítókéesk azzal, hogy megsértik a gyökereket, fokozott növekedésre serkentik, azokat, emiatt megnövekszik az aktív gyökércsúcsok száma, javul a tápanyagfelvétel . A tápanyagvisszapótlás hatékonyságának javítására technológiánk javasolja a szuszpenziós műtrágyák alkalmazását. Tesszük ezt azért is, mert Termelési Rendszerünk teljes jogú tagja a Peremartoni Vegyi pari Vállalat. Kérésünkre egyedi N, P, K összetételű szuszpenziót gyártanak, olyat ami leginkább megfelel az ültetvények igényének. A Balaton-felvidéki szőlőültetvények döntő többségéről elmondható, hogy kálium hiányosak, a nitrogén relatív túlsúlyban van, míg a foszfor optimális szintet mutat. Ezt bizonyítja az elmúlt évek levélanalízis eredménye is, mely az 1. táblázat szerint alakul. Az elmúlt évek műtrágya felhasználása már e tápelemdiszharmóniák megszüntetésére irányult, a felhasznált hatóanyagok esetében a nitrogén csökkenését és a kálium növekedését figyelhetjük meg (2. táblázat). A jövőben a felhasznált műtrágyák hatóanyag arányának finomítását szuszpenziós műtrágyák alkalmazásával lehet megoldani. 1. táblázat A levélanalizisek eredménye Table 1. Results of leaf analyses Év Minta Levél tápelemtartalom [ %] db N P K Optimum — 2,25—2,75 0,19—0,24 1,2—1,4 1978 550 2,7 0,22 0,89 1979 592 2,91 0,19 0,88 1980 554 2,92 0,21 0,87 2. táblázat Műtrágya felhasználás Table 2. Fertilizer use Hatóanyag [kg/ha] Év Ossz. ható- N P 2O/ K 2O anyag 1975 660 186 124 350 1976 698 151 145 402 1977 669 142 137 390 1978 622 88 138 .396 1979 627 64 178 385 1980 675 58 140 477 A szuszpenziós műtrágyázás az alábbi előnyökkel jár: — Alkalmazása szigorú technikai fegyelmet követel, ezáltal megszűnik a tárolási, szállítási, kijuttatási veszteség. — A kijuttatás során egyenletesebb hatóanyageloszlás érhető el. — Nagyobb fokú gépesíthetősége miatt alkalmazásával csökken az élőmunka felhasználás, és ezzel a költségek. A Badacsonyi Állami Gazdaság és a^ Rendszer egyik partnerüzeme a kővágóörsi „BÉKE" Mg. Tsz. máris ezzel a módszerrel végzi ültetvényeinek tápanyagvisszapótlását. A Balaton-felvidéken évek óta gondot jelent a termesztésben az ültetvények szerves anyag viszszapótlása. A főként szántóföldi és kertészeti profilú üzemekben nem képződik elegendő szerves trágya. Az egyoldalú műtrágyázás következtében a talajok biológiai aktivitása leromlott, sok helyen mikroelemhiányok jelentek meg a tőkéken (első sorban cink- vas- és borhiány tapasztalható). A fenti problémák megoldására a Badacsonyi Állami Gazdaság az AGROTRÖSZT-tel közösen nagyszabású vállalkozásba kezdett. A szőlőfeldolgozás során keletkező szőlőtörkölyt eddig Kunfehértóra szállítottuk, ahol borkősavat állítottak elő belőle. A törköly egy részéből az elmúlt évben szerves humusztrágyát készítettünk. A francia eljárás során kapott COFUNA márkanevű végtermékünk 1 grammja 2 millió baktériumot tartalmaz aktív állapotban. A COFUNA 70% szőlőtörköly, 20 % tyúktrágya és 10 % importból származó baktérium koncentrátum összekeverésével, majd fermentálásával készül. Termékünk iránt nagy a kereslet, mivel nemcsak szőlőben, hanem szántóföldön, gyümölcsösben és a kertészeti termelés több ágában igen jó eredménnyel lehet alkalmazni. Minőségjavító és hozamnövelő.
