Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Zsoldos Zoltán–Müller István: Környezetkímélő szőlő- és bortermelési rendszer
400 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. s2. Zsoldos Z.— Müller I.: Környezetkímélő szőlőtermelés telepítéseket. Ez alól Tihany és Szigliget kivétel, tudniillik ezekre a természetvédelmi területekre a rendelkezés nem vonatkozik. A Balaton 1 km-es ún.: parti sávjában bizonyos kemikáliák (elsősorban perzisztens gyomirtószerek, halakra mérgező rovar- és gombaölőszerek) használata tilos. Növényvédelmi technológiánkat ennek figyelembevételével tervezzük meg és hajtjuk végre. Ömlesztett műtrágya tárolás fedetlenül 5 km-es sávon belül tilos, 500 m-en belül pedig semmilyen formában nem lehet műtrágyát tárolni. Raktárainkat ennek megfelelően alakítottuk ki. A Termelési Rendszerközpont, az Állami Gazdaság, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) szakembereivel közösen kidolgozta a Balaton-felvidék szőlőültetvényeinek környezetkímélő, növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási technológiáját. Az új technológia kiküszöböli a hagyományos termesztés környezetszennyező elemeit, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: — felszíni műtrágyázás, — fekete ugarművelés, — erózió következtében fellépő talaj- és tápanyaglemosódás, — vízelvezető műtárgyak hiánya, — túlbiztosított, indokolatlanul nagy számú növényvédelmi beavatkozások, — a károsító előrejelzések hiánya, vagy hiányos volta, — nagy lémennyiséggel végzett permetezések, — légi védekezésekből eredő szereisodródások, — helytelen gyomirtási technológiából eredő káros peszticid terhelés, — halakra, melegvérűekre, hasznos rovarokra toxikus kemikáliák széles körű alkalmazása. E felsorolt technológiai elemek hozhatók összefüggésbe a szőlőtermesztés folyamatában a kör nyezet- és élővízszennyeződésekkel. A Balaton-felvidéki ültetvények mintegy 70 %-a hegy-völgy irányban művelt (1. kép). Az ún.: „fekete ugarművelés" — a sorközök rendszeres tárcsázása, kultivátorozása — azon túlmenően hogy rombolja a talajszerkezetet, elporosítja azt, 1. kép. Hegy-völgy irányban vezetett sorok Photo 1. Rows perpendicular to the slope rendkívül veszélyes az erózió ifeempontjából. A nyaranta nem ritkán lehulló 20—50 mm-es esőrések jelentős mennyiségű talajt mosnak le a lejtők aljába. Ennek mértéke változó 25—180 tonna talajmennyiség is lehet hektáronként és évente. Természetesen a felszínre kiszórt vagy sekélyen bemunkált műtrágyák ilyen esetekben szintén elmosódnak és a Balatonba kerülve tovább növelik annak tápanyagterhelését és. az eutrozfizáció mértékét. Igaz ugyan, hogy az erózió útján elvesztett talajban lévő tápanyagoknak csak egy igen csekély része (irodalmiadatokalapján 0,03 %-a) jut végül is a Balatonba. Nagy felületen és hosszú évek során ez mégis jelentős mennyiség, lehet. Az eróziós károk vízelvezető műtárgyak hiányában még súlyosbodnak. Ezért az 5 %-ot meghaladó lejtőkön meg kell határozni a megengedhető vízelfolyáshosszt és gondoskodni kell az összegyülekező vizek rendezett elvezetéséről. A növényvédelem területén is van tennivaló. Sok helyen „túlbiztosított" nagyszámú permetezésekkel oldják meg az ültetvények védelmét. Az indokolatlan vegyszerfelhasználás nemcsak a termesztés költségeit növeli, hanem szennyezi a környezetet, megbontja a biológiai egyensúlyt, mely ma még beláthatatlan károkkal jár. A tihanyi Biológiai Kutató Intézet vizsgálataiból kiderül, hogy a DDT még mindig kimutatható a halak testében, annak ellenére, hogy Magyarországon tiltották be a használatát az elsők között a világon. A rendkívül mérgező foszforsav-észterek nem körültekintő használata következtében a hasznos rovarok száma erősen lecsökkent ugyanakkor ellenálló rezisztens atkafajok szelektálódtak ki. A kijuttatás-technológia hiányosságai következtében — rosszul megválasztott, vagy hibás szórófejek — jelentős mennyiségű kemikália megy veszendőbe. A gyomirtás területén is komoly problémák vannak. A kloramino-triazin típusú herbicidek egyoldalú használata nehezen leküzdhető gyomok megjelenéséhez vezetett, (pl.: Amaranthus retroflexus, Erygeron canadensis). A felsorolt problémák kiküszöbölésére készült el a „Környezetkímélő növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási technológia a Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Renszerben" című munka, melyet kiadvány formájában az üzemeknek és az érintett szerveknek, intézményeknek megküldtnük. A technológia igen kedvező fogadtatásra talált, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a Balaton problémáját mindenki magáénak érzi. A benne foglalt technológiai ajánlásokat máris több üzemben bevezették és sikerrel alkalmazzák. Melyek ezek a környezetvédelmet szolgáló technológiai javaslatok? —- talaj- és levélanalízisre épülő tápanyag-vissza pótlás, — altalaj lazítás, mély műtrágyázás, — a tápanyagvisszapótlás legkorszerűbb módszereinek bevezetése (szuszpenziós műtrágyák, szerves humusztrágya alkalmazása)
