Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Zsoldos Zoltán–Müller István: Környezetkímélő szőlő- és bortermelési rendszer

Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 433 Környezetkímélő szőlőtermesztés a badacsonyi szőlő- és bortermelési rendszerben ZSOLDOS Z 0 L T Á N*—M Ü L L E R ISTVÁN* Hazánkban az ipari és mezőgazdasági termelés intenzív növekedése, valamint a lendületes település-fejlesztés magával hozta a környezetszennyezés növekedését is. Ennek természetes velejárójaként az utóbbi években országos jelentőségűvé vált a környezetvédelem kérdése. Különösen igaz ez a népgazdasági szempontok miatt kiemelt egyes tájkörzetekre, így nemzeti kincsünkre a Balatonra és annak környezetére is. A Balaton és vidéke természeti és társadalmi adottságait tekintve különleges érték. E térségben bonyolódik a hazai üdülés-turizmus több, mint egyötöde, a szervezett üdültetés fele, a külföldi idegenforgalom, illetve az ebből származó devizabevételeink negyede. A tó és a táj eszmei természeti értéke felbecsülhetetlen, társadalmi hasznossága mennyiségileg ki nem fejezhető. A Balaton vonzerejét két tényező — vizének minősége és a környezet — határozza meg. Ezért élővizének tisztántartása és környezetének védelme az egész társadalom közös ügye kell hogy legyen. A Balatonba jutó szennyező anyagok eredete Az utóbbi években a Balaton vízminőségében kedvezőtlen változások figyelhetők meg. A tóba jutó növényi tápanyagok (elsősorban a nitrogén és a foszfor) következtében a természetes eutrofizációs folyamatok felgyorsultak, melynek következtében a víz minősége helyenként erősen leromlott. Különösen igaz ez pl.: a keszthelyi öbölre, az ide beömlő Zala folyó 2600 km

2 vízgyűjtőről nagy mennyiségű szennyező anyagot, illetőleg növényi tápanyagot hoz magával. A Balatont érintő külső szennyező források — kommunális, — ipari és — mezőgazdasági eredetűek. A kommunális eredetű szennyezések összefüggésbe hozhatók a térség hiányos szennyvízcsatorna rendszerével, a szennyvíztisztítók nem kielégítő kapacitásával. (A Balaton vízgyűjtő területén mintegy 57 400 m

3 szennyvíz keletkezett 1979-ben naponta, melyből 37 900 m

3-t biológiai-, 16900 m

3-t mechanikai tisztító telepen kezeltek és mintegy 2 600 m

3-t tisztítatlanul vezettek a befogadókba. A hazai statisztika szerint főidényben 6—800 ezer fő tartózkodik egyidejűleg a Balaton üdülőövezetében, melynek környezetszennyező vonatkozásai igen jelentősek. A vízgyűjtő ipari tevékenységével összefüggő és a Balaton vizét érő szennyezések is számottevőek. Ez esetben a ked*Badacsonyi Szőló- és Bortermelési Rendszer, Badacsony. vezőbb, profilváltás, az üzemek kitelepítése a vízgyűjtőről, illetve a hulladék-szegény technológiák bevezetése jelentheti a tó és környezete szennyezését csökkentő megoldásokat. A mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások eredete lehet az állattartás vagy a növénytermesztés. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) felmérése szerint a Balaton vízgyűjtőjén 91 db szakosított állattartó telep működik. Közülük több vízöblítéses trágyaeltávolítású, melynek következtében évente 490 ezer m

3 hígtrágyát bocsátanak ki. (Az állattartó telepek fajlagos szennyvízkibocsátása rendkívül nagy. Egy 20 ezres sertéstelep megközelítően ugyanannyi szennyvizet produkál mintegy 70 ezres lélekszámú nagyváros). A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeletet adott ki, miszerint 1979-től tilos az üdülőkörzetben újabb álattartó telepek létesítése, valamint intézkedések történtek a meglévők korszerűsítésére. Így belátható időn belül megszűnnek az ilyen jellegű szennyezőforrások. A növénytermesztés, illetve ezen belül is főleg a kertészeti tevékenység — szőlőtermesztés és feldolgozás- az ami a Balaton-felvidéken jelentős a környezet és vízminőség szempontjából. A környezetkímélő szőlőtermesztési technológia A Balaton természetes vízgyűjtője 577 ezer ha, melyből 335 ezer ha mezőgazdasági hasznosítású. Ebből Veszprém megyében mintegy 8200 ha a szőlőterület. Az 1978. január 1-én megalakult Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Rendszer 14 partnerüzeme révén ebből a területből mindössze 3600 ha nagyüzemi ültetvényt fog át. Területi részesedésünk így meglehetősen csekély, azonban meggyőződésünk, hogy á Balaton és környezete védelmében össztársadalmi összefogás szükséges, amiben minden érdekeltnek részt kell vennie. A Balaton vízminőségének javítását célzó kutató-fejlesztő-, kivitelező munkában 33 intézmény működik közre, ennek sorába tartozik 1980. évtől a Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Rendszer is. A Badacsonyi Állami Gazdaság, mint a Rendszer szervezője és megalakítója termesztési technológiáját a környezetvédelmi elvárások figyelembevételével fejleszti. Saját területén és a partnerüzemekben is következetesen betartatja a Balaton vízvédelme érdekében hozott rendeleteket, határozatokat. Általános meggondolások és intézkedések így a 7l-es műút alatt — a MÉM államtitkári rendelete szerint — beszüntettük a további szőlő-