Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Vörös Lajos–Vizkelety Éva–Tóth Ferenc–Németh József: Trofitás vizsgálatok a Balaton keszthelyi medencéjében 1979-ben

Vörös L. és tsai: Trofitás vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. 39,3 györöki kotrás területén csak szeptember 18-án tapasztaltunk jelentősebb rétegzettséget. Összefoglalás A Balaton legeutrófabb térségében, a Keszthelyimedencében 1979. június 26. és október 2. között egyidejűleg vizsgáltuk a fitoplankton biomasszáját és összetételét, a-klorofill tartalmát, elsődleges termelését és légzését, a víztest hőmérsékleti és oxigén rétegzettségét, az üledék oxigénigényét, a-klorofill és feopigment tartalmát. A Keszthelyi-medencében a fitoplankton maximális biomasszája 1979-ben 49 mg/l volt, az aklorofill koncentrációja pedig 169 mg/m

3. Ezek az értékek 3,8, ill. 3,7-szer nagyobbak, mint az 1973as év azonos időszakában mértek. A fitoplankton biomasszájával szemben az alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelés nem növekedett 1973. és 1979. között, a megnövekedett algatömeg önárnyékoló hatása miatt. A tó ezen területe termőképessége csúcsát 1973ban elérte, az elsődleges termelés tovább már nem nőhet, de a víz algásodása még tovább folytatódhat. Az elsődleges termelés mérésére alkalmazott oxigénmódszer és a 1

4C-módszer között jó egyezést tapasztaltunk, a fotoszintetikus együttható értéke 1,04. 1979. június 26-a és október 2-a között a kékalga dominanciával jellemzett fitoplankton a-klorofill tartalma 0,27—0,55 % között változott. A fitoplankton által termelt szerves anyagok kb. kétharmad része bomlik el a három méteres vízoszlopban, a fennmaradó rész az üledék felszínén bomlik el. Az üledék felszíni rétegében az a-klorofill koncentrációja 2—3 nagyságrenddel haladja meg a vizét, de ezek a pigmentek nem vesznek részt a fotoszintézisben. A naponta fotoszintézis útján termelődött oxigén rendszerint fedezi a napi légzést a víz-üledék rendszerben, de két esetben 1 alatti P/R hányadost kaptunk. A Keszthelyi-medencében a mederfenék felletti vízrétegben lehetőség van az anaerobia kialakulására. Az öböl áramlási rendszeréből kikapcsolt keszthelyi kotrás területén a hidrometeorológiai körülmények kedvezőtlen összejátszása következtében, 2,7—3 méter alatti vízmélységben előfordult anaerob állapot. A Balatongyörök előtti kotrás területén, feltehetőleg a kedvezőbb áramlási viszonyok miatt a 4 méteres vízmélység ellenére sem csökkent jelentősen a víz oldott oxigéntartalma. IRODALOM [1] Böszörményi Z., Cseh E., Felföldy L. és Szabó E. (1962): A Balatonban 1

4C módszerrel végzett fotoszintézis mérés módszertani kérdéséről. Annál. Biol. Tihany, 29, 39—63. [2] Buljon, V. V. (1977): Vnyekletocsnaja produkcija fitoplanktona. Uszpehi Szovremennoj Biologii 84/2/5, 294—304. [3 ]'Entz B. (1979): Physikalisehe und chemische MikroSchichtungen im seichten Balatonsee. Biol. Forsch. Inst. Burgenland Bericht, 33, 3—17. [4] Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia, 3, VIZDOK, Budapest, 1—242. [5] Felföldy L. szerk. (1977): Elsődleges termelés Hidrobiológiái Továbbképző Tanfolyam, Tihanyi 1—229. [6] Findenegg, I. (1966): Relationship between standing crop and primary productivity. In: Primary Productivity in Aquatic En vironments.-Suppl. Mem. Inst. Ital. Idrobiol. Univ. California Press, Berkeley, Calif. [7] Fjodorov, V. D. (1979): O metodah izucsenyija fitoplanktona i jivo aktivnoszty. Izd. Moszkovszkovo Univ. 1—166. [8] Fogg, G. E„ Nalevajko, C„ Watt, W. D. (1965): Extracellular products of phytoplankton photosynthesis. Proc. R. Soc. London, Ser. B. 162, 517— 534. [9] Fott, J. (1972): Observations on primary production of phytoplankton in two fishponds. In KAJAK, Z. and A. HILLBRICHT-ILKOWSKA (editors): Productivity problems of Fresh waters. Proceedings of the IBP-UNESCO Symposium on Productivity Problems of freshwaters, PWN Polish Sei. Publ., Warszawa-Krakow, 673—683. [10] Herodek, S. and Oláh, J

. (1973): Primary production in the frozen Lake Balaton. Annal. Biol. Tihany, 40, 197—206. [11] Herodek, S. and Tamás, G. (1975): The primary production of phytoplankton in the Keszthely basin of Lake Balaton in 1973—1974. Annal. Biol. Tihany, 42, 175—190. [12] Herodek, S. ós Tamás, G. (1976): A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. Hidrológiai Közlöny, 56, 219-—228. [13] Jelizarova, V. A. (1974): Szogyerzsanyie fotoszinteticseszkih pigmentov v egyinyice biomasszi fitoplanktona ribinszkovo vodohranyilisa. Tr. Inszt. Biol. Vnutr. Vod. AN SzSzSzR 28. (31), 46-66. [14] Jónasson, P. M. and J. Kristiansen (1977): Primary and secondary production in Lake Esrom. Growth of Chironomus anthracinus in relation to seasonal cycles of phytoplankton and dissolved oxigen. Int. Rev. ges. Hydrobiol. 52, [15] Literáthy P. szerk. (1975): KGST Egységes vízvizsgálati módszerek I. Kémiai módszerek, 1—2, VITUKI, Budapest, 1—444. [16] Letanszkaja, G. I. (1978): Fitoplankton i jevo produkcija. V. kny.: Ekologo produkcionnie oszobennosztyi ozjor razlicsnih landsaftov juzsnovo Urala. red. Drabkova, V., G., Nauka Leningrad, 81—106. [17] Lorenzen, C. J. (1967): Determination of chlorophyll and pheopigment: spectrophotometry equations. Limnol. Oceanogr., 12, 343—346. [18] Mague, T. H., Friberg, E., Hughes, D. J., Morris, I. (1980): Extracellular release of'carbon by marine ' phytoplankton, a physiological approach. Limnol. Oceanogr., 25(2), 262—279. [19] Mihejeva, T. M. (1970): Ocenka produkcionnih vozmozsnosztyej egyinyiei biomasszi fitoplanktona. Vszeszajuznoe. Gidrob. Obscs. Trudi, 15, 50—70. [20] Németh, J., Tóth F. és Vörös L. (1977): Trofitásfok vizsgálatok a Balatonon. Hidrológiai Tájékoztató, 30—32. [21] Oláh J. (1972): Studies on the photosynthetic pigments and their decomposition in the sediment of Lake Balaton and Lake Belső. Annal. Biol. Tihany, 39, 115—212. [22] Pork, M. and Milius, A. (1978): Seasonal changes in phytoplankton biomass of some eutrophie lakes. Izv. Akad. Nauk. Esztonszkoj SzSzR, Biol. 27(1), 38—45. [23] Rhode, W. (1958): Primärproduktion und Seetypen. Verh. Int. Verein. Limnol. 13, 121—140. [24

] Romanyenko, V. I, (1967): Szravnyenyie kiszlorodnovo i radiouglerodnovo metodov opregyelényija intenzivnosztyi fotoszintéza fitoplanktona. Tr, Inszt. Biol. Vnutr. Vod. AN SzSzSzR, 15 (18) 54—60. [25] Samuel , S., Shan, N. M., Fogg, G. E. (1971): Liberation of extracellular products of photosynthesis by tropical phytoplankton. J. Mar., Biol. Assoc. U. K. 51, 793—798.