Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

398 Hidrológiai Közlöny 1983. S. sz. Vörös L. és tsai: Trofitás vizsgálatok [26] Szenatszkaja, N. J. (1977): Fitoplankton i pervicsnaja produkcija oz. Kubenszkovo. V. kny.: Ozero Kubenszkoe 2. Nauka, Leningrad, 107—128. [27] Tóth F. (1978): A Balaton eutrofizálódása. Egyetemi doktori értekezés. KLTE, Debrecen, 1—90. [281 Tamás, O. (1974): The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960s. Annal. Biol. Tihany, 41, 323—342 [29] Vedernyikov, V. I. (1973): Prirodnie kolebanyija asszimiljacionnovo csiszla morszkovo fitoplanktona. Avtor. Kand. Dissz. Moszkva, 1—23. [30] Vollenweider, R. A. ed. (1969): A manual on methods for measuring primary production in aquatic environments. IBP Hanbdook No. 12. Blackwell. Sei. Publ. , Oxford, 1—213. [31] Vörös, L. (1979): A fitoplankton mennyiségének és összetételének változása a Balatonban. MHT Orsz. Vándorgyűlés, Keszthely, 1979. május 17—18. III. A. 16, 1—17. [32] Watt, W. D. (1966): Release of dissolved organic material from the cells of phytoplankton populations. Proe. R. Soc. London, Ser. B. 164, 521—551. HCCJIEAOBAHHE TPO(}>HOCTH B KecTxeücKOM 3aJiHBe EajiaTOHa B 1979 r Bepeui, JI.—Bu3eKenemu, 9.—Tom, <P.

—HeMem, Fl. B HauGojiee SBTptxJwpoBaHHoft wacra BajiaTOHa — B KecTxeücKOM 3AAHBE B nepHOA 26. 06.—02. 10. 1979. r. OAHOBpeMeHHO HCCjreflOBajiHCb Snoiwaccy H coeraB (J)HTOnJiaHKTOHa; conep>KaHHe, a-xjiopoiJ)HJiji; nepBHMHyio npoAyKUHio H flbixaHHe <[)HT0n.naHKT0Ha KHCAopoAHaii H TeMnepaTypHyio cTpaTH(})HKauHK) BO«Horo Tejia; noTpeSjieHHe KHCJiopofla «OHHbiMH OTJio»ceHHiiMH, coAepwcaHue xjiopo(JlHJTJI H (JjeOnHrMGHTOB B ÄOHHblX 0TA0>KeHH>iX. flyHKTbi OTÖopa npo6 noKa3aHbi Ha puc. 7. B 1979-M roay MaKCHMajibHoe 3HaneHHe ÖHOMaccbi <J)HTonjiaHKTOHa cocTaBJiHJio 49 Mr/A. KoHueHTpauHfl axjiopo([)HJiH AOCTHrajia 169 Mr/ji. 3TH BCJIMMUHH B 3,7— 3,8 pa3a npeBocxoAflT 3HaMCHHji napaMeTpoB, HaömoflaBIUHXCH B 1973 r. B OTJiHHHe OT (JiHTOnjiaHKTOHa NEPBHMHAJI npo^yKUHíi He noBbicHJiacb BAaHHOM nepHO«e, nocKOJibKy B03pocuiaH rycTOTa BoaopocjieH npHBOAHAO K caM03aTeHeHHio. KecTxeficKHH 3ajiHB 03epa B 1973-M roAy flocTHr MaKCHMyMa nepBHMHoii npoAyKUHH — OHa «ajibiue B03pacTaTb He MOJKeT, OÄHaKO, pa3pacTaHHe BOAOpocueü eme MOweT NPOAOJINOTBCH. (CM. pp. 2. u 3.) MeTOflbi oijeHKH nepBHHHOÜ npoAyKTHBHOCTH, HMCHHO «KHCAopoAHbiH» H «

1

4C)> AABAJIH xopouio coBnaaaiomHe pe3yJlbTaTbI (p. 5.). OOTOCHHTeTHHeCKHH K03(})<J)HL(HeHT cocTaBJiHJi 1,04 (puc. 6.). B uccjiesyeMOM nepuo^e B «JPHTOnjiaHKTOHe ÄOMHHHpOBajIH CHHHe BOAOpOCJIH H KOJ1HnecTBO a-xjiopo(j)HJI?i Kojießajiocb Me>KAy 0,27—0,55% (maöA. 1). OpraHHMecKoe BemecTBO OT <J)HTonjiaHKTOHa pa3JiaraeTC5i Ha 2/3 B TpexMeTp0B0M BOAHHOM CTOAÖe H Ha 1/3 Ha nOBGpXHOCTH AOHHblX OTAOJKeHHH.Jf'

UíaÖA. 3.) B BEPXHEM CAOE AOHHHX OTJIOJKCHHH COAEP>KaHHe a-xjiopo({)HAH Ha Asa-rpH nopaAKa npeBocxoAHT KOHqeHTpaqHio b BOAe, ho 3th nnrMeHTbi He yiacTByioT b (J)0T0CHHTe3e. KucAopoA, e»eAHeBHO nojjyiaromHíícfl 3a cmct <})otochhTe3a noKpuBaeT

' norpeÖHOCTH B cucTeMe BOAa-oTAOHceHHÍI, 0AH3K0, B AByX CJiyHaflX COOTHOOieHHe P/R ÖblJIO HHwe 1,0. B KecTxeücKOM 33ahbc b npHAOHHOM CAoe boam MoryT 06pa30BaTbcji aHaspoöHbie ycAOBHjj. B MepTBbix npocTpaHCTBax — b «Max AHOwepnaHHji, Ha rAyßHHax HH>Ke 2,7 m Asa pa3a oTMenaAHCb aHa3poßHbie ycAOBun (puc. 8.). Trophity studies in the Kesztlielv Basin of Lake Balaton in 1979" Vörös, L.—

Vizkelety, É.—Tóth, F.—Németh, J. In the most eutrophicated part of Lake Balaton, in the Keszthely Basin the biomass and composition, the a-chlorophyll content, primary production and respiration of the phytoplancton, the temperature — and oxygen stratification of the water body, the oxygen demand, a-chlorophyll and feopigment content of the sediment were studied simultaneously between June 26 and October 2, 1979. The sampling sites are shown in Fig. 1. The maximum biomass of the phytoplancton and the highest concentration of the a-chlorophyll were 49 mg/l and 169 mg/m

3 , respectively, in 1979. These values are 3,8 and 3,7 times as high as in 1973. In contrast to the phytoplancton biomass no increase in the primary production has been observed between 1973 and 1979, which is attributed to the self-shading effect of the increased alga population. The peak productivity in this part of the lake was reached in 1973, the primary production cannot increase any further, but the algae can still prolificate (see Figs. 2, 3). The oxygen method and the 1

4C method adopted to measuring the primary production were found to yield well agreeing results (Fig. 5), the photosynthetic coefficient was 1,04 (Fig. 6). In the period of study the a-chlorophyll content of tbe phytoplancton characterized by the predominance of blue green-algae ranged from 0,27 to 0,55 percent (Table 1). Round two-thirds of the organic substance produced by the phytoplancton were found to decompose in the three metres deep water column, while the remaining part at the surface of the sediment (Table 3). In the surface layer of the sediment the a-chlorophyll content surpassed by two-three orders of magnitude that of the water, but these pigments are not involved in photosynthesis. The oxygen produced daily by photosynthesis is normally sufficient to cover the daily respiration in the water-sediment system, but on two occasions P/R ratios lower than 1,0 were observed. In the Keszthely Basin anaerobic conditions are liable to develop in the water layer above the bottom . In the areas excluded from the current pattern — in the dredging pits — anaerobic conditions prevailed on two occasions at depths below 2,7 m (Fig. 8). S. MANDEL, Z. L. SHIFT AN: GROUNDWATER RESOURCES. INVESTIGATION AND DEVELOPMENT. (Talajvíz készletek. Kutatás és fejlesztés.) Academic Press, New York, 1981. 269 p., á: 76, t: 15, b: 412. VIZDOK KÖNYVTÁR C 10256 A fejlett technika alkalmazása a rendelkezésre álló adatokon nyugszik. Fejlett országokban rendszerint hosszú adatsorok állnak rendelkezésre, amelyek kezdete még a számítógépes korszakot megelőző időkben van. A fejlődő országoknak azonban kevés adatból kell kiindulniuk. Ezért ha nagyarányú talaj vízhasználat fejlesztését kívánnák, mélyreható kutatást kell végezniük. E könyv célja megmutatni, hogyan kell rendszeres talaj vízkutatást végezni. Megtanítja a felelős személyeket, mit kell tenniük, mit kell elkerülniük, és milyen eredményt várhatnak a különböző eljárásoktól. Ezeket a könyv szabatosan ismerteti logikusan felépített szerkezetben. A viszonylag kis könyvben feldolgozandó nagy anyag megszorításokat tett szükségessé. Ezeket bőséges bibliográfia igyekszik pótolni. Fejezetcímek: 1. Szakkifejezések és fogalmak áttekintése. 2. Vízvezető réteg típusok és talaj vízkörnyezet. 3. Térképek és szelvények. 4. Geofizikai módszerek. 5. Kutató fúrások. 6. Szivattyúzó próbák. 7. Vízszintmérés, vízszintváltozási görbék, vízszint térképek. 8. A forráshozam értelmezése és hasznosítása. 9. Geokémiai módszerek. 10. Izotóp eljárások. 11. Talaj vízrendszerek körülhatárolása. 12. Talajvíz mérleg. 13. A talajvíz regionális kitermelése. 14. Talajvízészlelő hálózat. 15. A talaj vízkutatás módszertana. Csobok Veronika