Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Vörös Lajos–Vizkelety Éva–Tóth Ferenc–Németh József: Trofitás vizsgálatok a Balaton keszthelyi medencéjében 1979-ben

394 Hidrológiai Közlöny 1983. S. sz. Vörös L. és tsai: Trofitás vizsgálatok 7. ábra. Az oldott oxigén vertikális változása a Keszthelyimedencében Puc. 7. H3MeneHue pacmeopennoeo Kucnopoda no ZAyöune e KecmxeücKOM 3aAuee Fig. 7. Vertical variations of dissolved oxygen in the Keszthely Basin felé. A csökkenés a nagytermelékenységű időszakban volt a legjelentősebb, de még szélső esetben is a fenéken mért oxigéntartalom meghaladta a 8 mg/litert (7. ábra). A keszthelyi kotrás területén ezzel szemben két alkalommal mértünk oxigénhiányt a 2,7, ill. 3,0 méter alatti vízrétegben. A többi vizsgált esetben is tapasztaltuk az oxigénkoncentráció csökkenését a fenék felé, de oxigényhiány nem fordult elő. Egy esetben inverz rétegzettséget (X. 2.) észleltünk (8. ábra). A balatongyöröki kotrás területén a Keszthelyimedencéhez hasonló viszonyokat tapasztaltunk (9. ábra). A kotrási gödör 4 méteres vizében egyszer sem volt anaerobia. Megbeszélés A fitoplankton biomasszája 1973-ban 13 mg/l volt a nyári maximum idején (HERODEK és TAMÁS 1976). 1979-ben ez az érték 49 mg/l-re emelkedett, a két időpont között a biomassza növekedés 3,8-szeres (2. ábra). A növekedés nem volt egyenletes az adott időszakban. 1976-ban még az 1973-as szinten volt {VÖRÖS 1979), 1977VIII.16. 8. ábra. Az oldott oxigén vertikális változása a keszthelyi kotrás területén Puc. 8. H3MeneHue pacmeopeHHoeo KUCAopoda no ZAy6une e Mecmax dno'iepnanun eo3Ae Kecmxen Fig. 8. Vertical variations of dissolved oxygen in the dredging area off Keszthely ben ugrásszerűen megnőtt. Ekkor a nyári maximum idején a biomassza már meghaladta a 40 mgot literenként és ez a szint állandósult a következő években. A faji összetételben a legfeltűnőbb az Anabaenopsis raciborskii kékalga korábban nem tapasztalt tömeges fellépése. A víz egységnyi térfogatára vonatkoztatott a-klorofill mennyiség növekedése megfelelt a biomassza változásának. 1973-ban az a-klorofill maximuma a Keszthelyimedencében 45,4 mg/m

3 volt (TÓTH 1978), szemben az 1979-es 169 mg/m

3-es értékkel, ami 3,7szeres növekedést jelent. A biomassza 1973-as és 1979-es adatsorai szignifikánsan különböznek (p<0,01). A plankton tömegének jelentős megnövekedését ugyanakkor nem követte az alapterületre számított elsődleges termelés növekedése, az 1979-es csúcsértékek kisebb volta ellenére a két adatsor nem különbözik szignifikánsan. Figyelemreméltó, hogy az 1973-ban mért maximális produkció értékek kétszer akkorák, mint az 1979-es értékek (3. ábra). Ez az eltérés nem magyarázható a meteorológiai viszonyok különbözőségével, a mérési napokon az expozíció ideje alatt a globál sugárzás mértéke gyakorlatilag megegyezett: 1973. július 19-én és augusztus 2-án 992, ill. 1160 J/cm

2/4 óra, 1979. július 24-én és augusztus 7-én 1093, ill. 950 J/cm

2/4 óra volt. Kotrási gödör Kontroll