Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Varsányiné Tóth Irén–Wesselné Dr. Fodré Zsófia: Az ivóvíz kémiai paramétereinek változása a gáztalanítás hatására
0 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Varsányiné Tóth I.—Wesselné Fodré Zs.: Az ivóvíz kőnek. A NO "-koncentráció legtöbb helyen szintén kicsi a szabvány 1,00 mg/l-es határértékéhez képest. Egy településen azonban meghaladja ezt a határértéket és átlagértéke 2,8 mg/l. A maximálisan előforduló értékeket nézve már három olyan település is előfordul, ahol a NO r-koncentráció alkalmanként meghaladja az 1,00 mg/l-t. A N0 3 és különösen a NO "-kon centráció növekedése a hálózatban egyrészt a methaemoglobinaemiás megbetegedés [7, 10] másrészt az emésztőszervi daganatos betegségekkel való esetleges kapcsolat miatt [6] érdemel figyelmet. A gáztalanítás okozta ivóvízminőség változás megállapítása céljából olyan komplex vizsgálatot kezdtünk, mely a helyszíni szemlékkel egy időben vett vízminták kémiai, bakteriológiai és biológiai laboratóriumi módszerekkel történő feldolgozására terjedt ki. Jelen dolgozatunkban a kémiai módszerekkel történő feldolgozás eredményéről számoltunk be. A gáztalanítás vízminőségre kifejtett hatásának — a lejátszódó folyamatok okainak és mechanizmusának — tisztázására vizsgálatainkat tovább folytatjuk. A bakteriológiai és biológiai módszerekkel kapott eredmények feldolgozása folyamatban van. [1] Az ivóvíz minősítése kémiai és fizikai vizsgálatok alapján. MSZ 450/1—78. |2] Deák Zs.: Az ivóvizek szellőztetésének levegőztetésének és levegő be ke verésének közegészségügyi kívánalmai. Hidrológiai Közlöny, 58, 238 (1978). Nagyistók F.: A gázmentesítés néhány időszerű kérdése Csongrád megye területén. Országos Vándorgyűlés. Keszthely, 1979. MHT. f 4] Ollós O.: A víz minőségének romlása a vízelosztó rendszerben. Hidrológiai Közlöny 55. 59—63. (1975). [5] Rónai A.: A felszín alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny 9. 419—426. (1965). [6] Takács S., Gömöri A.: Ivóvíz nitrát és emésztőszervi daganatok. 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. Budapest (1979). [7] Takács S., Kuncsik K., Enyedi T., Stecz •/., Borsi E.: Methaemoglobinaemia vizsgálata négy megyében. Egészségtudomány. 22. 239—244 (1978). [8] Tóth A., Bulkai L., Kiss J„ Pinkola L.: „Metanull" gáztalanító. Hidrológiai Közlöny 59. 158—163 (1979). [9] Varsányiné 'Tóth I., Fodré Zs.: Mélyfúrású kutak vizének kémiai analízise Csongrád megyében. Egészségtudomány, 24. 10—18 (1980). [10] Vaszjuhovics, L. Ja., Kraszovszkij, G. N.: Materialii v obosznovaniju dopusztimovó szummarnovo bolicsesztva nitritov i nitratov v pitevoj vode. Gig. i Szanit. 7. 8—11 (1979). MsMcneHHH xmviHHecKHX napaiwerpoB ríHTbeBofi BO/iti no,a aefíCTBHeM flera3auMn BapiiiamiHe Tom, II. <t>odpe, )K. B uejiíix ycTaHOBJieHHíi n3Menennii n xiiMimecKux noKa3are™x icawecTBa BOAHI no« BJHIMIIMCM «erasauiin aHTophi, Ha BOflOsaGopubix oObeKiax BbiöpaHHbix HacejienHhix Mecr npoBe.'IH riiremmecKne npoBepKH. OHH OTÖHpajiH npoöbi boám AJiíJ JiaGopaTopHwx aHajiy30B HenocpeflCTBeHHO lia TeppiITOpim BOAOSaŰOpHbJX OŰbCKTOB H na HeKOTopoM yflajienmi OT B0A03a6opoB (n3 oíimecrBeniibix KpanoB). CorjiacHO AeiicTByioineMy CTanAapry BHliojiHeHO xHMHMecKoe onpeAejienne o;;nHa;uiaTH KOMnoneHTOB. OrGopbi npoG noBTopíumch B necKOJitKo pas B icajKAOM Mecie, MTOŰH oíiecneMiiTb B03M0>KH0CTb cjie>i<enHH 3a AeiícTBHCM AeraaanHii. CymecTBeimbie H3MENENH« XIIMHMCCKHX noKarsaTejieii TCJieii BO;;IJ oCHapyjKenw TojibKo B nyHKTax oríiopa npoG ns ceTii. Ms Hiicjra OIIPCAEJIAEMBIX napaMeipoB Hanfiojiee 3AMETH(IE HSMCHCHHC o(Íiiapy>KHBajiH: N11 + , NO~, NO" OfinapyjKCHo coKpameHwe KONQENTPAUHH HÜXOAHoro NH/, a KOJIHMCCTBO NO~ H NOT" crano onpeACJiíieMWM. YKaaaHHbie ii3MeHCnnyi oű)iapy>KHBajincb B ceTH TojibKo B rex iwecrax, I-AC ycianoBKH Aerasanmi (J)yHKUHOHHpOBaJTH. H3MCHCHHH lOMeCTBa BOAbI HC 3aBHcejiii OT THria ACRASANNOHHOII ycranoBKii. Arnopw npcAriojiaraiOT, MTO NH ( + nepexoAHT B 0 2 , KOTopoe sare.M OKHCJlíieTCfl B NO" Änderung der chemischen Parameter des Trinkwassers auf Kinfhiss der Kiitgusuiig Frau Varsányi Tóth, J. — Frau Fodré, Zs. Zwecks Feststellung der durch Entgasung verursachten chemischen Wasserqualitätsänderung, hielten die Verfasser an den Wasserwerksanlagen der ausgewählten Siedlungen hygienische Lokalbesichtigung und entnahmen auf dem Gebiet der Wasserwerksanlagen und aus den öffentlichen Auslaufen des Netzes in verschiedenen Entfernungen voneinander, Wasserproben zur laboratorischen Aufarbeitung. Aufgrund der in Kraft stehenden Normen vorgeschriebenen Art, wurde die Feststellung von elf chemischen Komponenten durchgeführt. An den ausgewählten Probenahmestellen wurde die Untersuchung öfters wiederholt und aus den Resultaten dieser Untersuchungen konnten von der Wirkung der Entgasung Folgerungen gezogen werden. In der chemischen Wasserqualität wurde nur in Netz-Proben bedeutender Unterschied festgestellt. Unter den festgestellten Parametern konnte beim NH ( + , NO!" und NO~- gehalt der Gewässer eine auffallende Änderung verzeichnet werden. Die Verringerung des NH^ -Gehalts wurde im Netz beobachtet, zugleich konnte aber auch NO^~ und/oder NO~ nachgewiesen werden. Im Netz wurde obige Wassergüteränderung nur an jenen Stellen beobachtet, wo der Entgaser funktionierte. Die Wasserq-alitätsänderung wurde vom Typ des Entgasers nicht beeinflusst. Die Gestaltung derNH 4 +, NO~, Mengen wurden nicht eingehend besprochen. Aufgrund dieser wurde angenommen, dass sich aus dem NH 4 + -Gehalt NO~ bildet und dieser oxydiert sich weiter zu NO~.
