Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

8. szám - Aujeszky Géza–Bakonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Javaslat az egri karsztos hévizek hidrogeológiai védőterületének kialakítására

Aujeszky G.—Bakonyi S.—dr. Scheuer Gy.: Javaslat Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. 345 J ELMAGYARAZAT1+ 2* 3® 4® 5 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz az 'egri források környékéről a külső hidrogeológiai védőterület feltüntetésével 1. időszakos karsztforrás. 2. hideg karsztforrás (ti °C-ig). 3. hűvös karsztforrás (10 °C-ig). 4. langyos karsztforrás. 5. karsztos hévizet szolgáltató mélyfúrás, fi. felszíni karsztos terület. ?. hegységi fedett karszt. S. átmeneti övezet. 9. mélykarszt területe. 10. javasolt külső hidrogeológiai védőterület határa Fig. 1. General map of the spring area at Eger, showing the external hydro geological intake area 1. lOplieineral karstie spring, 2. cold karstic spring (below 11 °C), 3. cool karstic spring (up to 1« °C), I. warm karstic spring, 5. deep borehole yielding karstic thermal water, ti. karstified terrain surface, 7. covered mountain karst, S. transition belt, 9. deep karst area, ID. boundary of recommended external hydrogeological intake area ' Az egri termális karsztforrások egykor a mai hegység belsőbb részein fakadtak [2]. Ennek a forrástevékenységnek befejező szakaszát az alsó pleisztocénben rögzíthetjük. A középső pleisztocénben bekövetkezett völgybevágódások és lepusztulás a hegységtől kissé már távolabb, fiatal üledékekkel lefedett, magasan kiemelt karsztos vízvezető kőzeteket tártak fel, lepusztítva róluk az eddig vízzárást nyújtó, vízfeltörést megakadályozó agyagos-tufás képződményeket. Miután ezek az adott karsztrendszer legalacsonyabban fekvő új megcsapolóiként jelentkeztek, igen erőteljes forrásműködés indult meg, jelentősen megváltoztatva ezzel a korábbi viszonyokat. E termális karsztforrás működésből származó édesvízi mészkőösszlet a város K-i oldalán az Eger-patak holocén korú völgyéből néhol függőleges sziklafalakat alkotva emelkedik (/. kép). Az édesvízi mészkő jelentős területekre terjed ki, mert É-D-i irányban hosszúsága megközelíti az 1000 m-t, átlagos szélessége pedig kb. a 200 m-t. Az édesvízi mészkőösszletet két önálló, egymástól független területegységre lehet bontani. Ezt a két előfordulást a Vécsey utca mentén kialakult