Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
8. szám - Aujeszky Géza–Bakonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Javaslat az egri karsztos hévizek hidrogeológiai védőterületének kialakítására
346 Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. 1. kép. Egykor működött termális karsztforrások által létrehozott édesvízi mészkő az Egri Várnál Photo 7. Freshwater limestone deposited by former thermal karstic springs at Eger Castle völgy választja el egymástól. Az északi részen elterülő édesvízi mészkő előfordulást nevezhetjük a helyi névadást figyelembe véve Tetemvári egységnek, míg a déli részt, amely lényegében csak magára a vár területére korlátozódik, Vári egységként különíthetjük el (2. ábra). Az édesvízi mészkövet lerakó hévforrások [4] a középső pleisztocénben az egykori Eger-patak völgyében, annak völgy talpán kezdték meg működésüket. Bizonyítja ezt, hogy az édesvízi mészkő részben az ún. III. sz. teraszon is települ, mert ennek kavicsanyagát befedi. Ennek alapján alulról törmelékes kőzeteken áttörő források rakták le az édesvízi mészkövet. Krolopp E. szóbeli közlése szerint az édesvízi mészkőben lévő csigafauna vízhőmérséklet igénye alapján a források vízhőmérséklete 25—31 °C között lehetett. Amikor az egykori Eger-patak medre a feltörési helytől eltávolodott, a lerakódott kavicsos üledékek felszínén a források környezetében mocsarak-tavak alakultak ki, amelyekben megindult az édesvízi mészkő képződése. Az Eger-patak újabb völgybevágódásai, amelyek a 11/6 és I I/a teraszok kialakulását okozták, nem tártak fel mélyebb szinten újabb vízvezető karsztos kőzeteket, ezért a források tovább működtek, de morfológiai helyzetük megváltozott, mert már nem a völgytalpon, hanem a völgyoldalban fakadtak. A forrásvizeknek ezért ezen a lejtős térszínen kellett lefolynia. A forrásvizek először kisebb, majd fokozatosan nagyobb tetarátákat alakítottak ki [4] és a víz ezeken keresztül folyva érte el a befogadó Eger-patakot. A termális karsztvíz az édesvízi mészkő' növekedésével mind nagyobi) magasságról folyt le szép, kisebb-nagyobb vízeséseken keresztül (10). Az édesvízi mészkőképződés fokozatosan átterjedt a II/b, majd II/a terasz egyes részeire is (felső pleisztocén). A Bárány utcai pincékben a II/ö teraszkavics és az édesvízi mészkő kapcsolata jól tanulmányozható. Az édesvízi mészkőképződés lezáródásának Aujeszky G.—Bakonyi S.—dr. Scheuer Gy.: Javaslat 2. ábra. Helyszínrajz az egri édesvízi mészkőelőfordulásokról 1. Tetemvári egység. II. Vári egység. 1. Az egykori termális karsztforrások valószínűsített helyei Fig. 2. Map showing the freshwater-limestone deposits in the Eger area I. Tetemvár unit. II. Castle unit, t • Probable former locations of former thermal karstic springs idejére már 12—-14 m magas, közel függőleges sziklafalak alakultak ki az akkori völgytalp felett (3. ábra). Miután az édesvízi mészkőösszlet kiterjedése E-D-i irányban megközelíti a 1000 m-t, ezért több forrásfeltörési centrumot kell feltételeznünk. A Tetemvári egység forrásait a vasútvonaltól K-re és a Vécsey völgy utcától E-ra lévő területen valószínűsítettük. Legalább 2—3, 50—100 m-re egymástól lévő forrásfeltörést kell feltételeznünk, melyek vizei kissé sugárirányban folytak le Ny-i irányba. A Vári egység édesvízi mészkő összletét lerakó forrás vagy forráscsoport feltörési helyét a vártól K-re, a Bástya utca középső részén jelölhetjük ki. E hatalmas egykori termális karsztforrás működés a felső pleisztocén végén, az óholocén elején fokozatosan megszűnt. Ennek közvetlen oka a mai gyógyforrások működésének megindulása .volt, tehát az ún. „Öreg" források voltak a maiak közvetlen ősei. Ezek elapadását, megszűnését az Eger-patak völgyének mélyülése okozta. A vízfolyás eróziója exhumált egy felsőeocén mészkőből álló sasbércet. Eltávolította annak tetejéről a vízfeltörést akadályozó, gátló vízzáró képződményeket és ezzel megteremtődtek egy új forrás keletkezésének feltételei. Az új helyen nagy erővel megindult a vízkiáramlás a karszt-
