Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata

316 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés ció függvényében a metán és inertgáz együttes átlagos hajtóereje. (AC™*

+

L) (az 5. ábra II. görbe). .

rcu

t

+L átl cCH

i

+L CL CQ8 CL átl 1 kezd mar 1 mar in C-CH4 I (?£ kezd kezd C°'

s-\-C

L mar mar ahol C«.*= 0,573 g/m

3 mar t" Cl' = 25,8 g/m

3 mar 7

1—15 °C-nál akkor a 4,3 (Í?,

ci

r<+C«.8 v kezd 1 mar 1000 -(kg/h) (4) F,,= 1 m

2 esetén G, és a [AG

{^

L) ismeretében a K számítható: K= G 1 + -(m/h) (5) (5. ábra I. görbe) Adott kezdeti — paraméterek melletti — gázkoncentrációhoz és vízmennyiséghez egy pontosabb részletesebb, ill. egy közelítő gyors számítással lehet a szükséges felületet (F

s

z), valamint az összes óránkénti inert-gáz (előlevegő) szükségletet (L) számolni. 1.1 Részletesebb vizsgálattal Szükséges felület : G átl (m

2) (6) P Ö" Q

v , 2\ =-—^-(m

2) (8) (kg/in

3) (2) Bevezetve a fajlagos vízterhelés fogalmát (Q'j), mely az 1 m

2 felületre engedhető óránkénti vízmennyiséget jelenti: Qv f, rn^/i, 9?=TT

=T4 m^

=

4'

3 (m3/h/m2) (S

) ahol G (kg/h az előző összefüggésekből, ill. a 4. ábrából) /Ií7^

4+ L (kg/m

3) a (2) összefüggésből vagy 5. ábra II. görbéje alapján; K (m/h) a (6) összefüggés K-Ta kifejezett alakjából, ha F= 1, vagy az 5. ábra I. görbéje alapján. Szükséges óránkénti előlevegő mennyiség: L — Q

V • LF (m

3 lev/h) (7) ahol 0" adott (m

3/h); L; az 5. ábra III. görbéje alapján, az adott (C"kezd) kezdeti koncentrációhoz tartozó fajlagos levegőérték (m

3 lev/m

3/víz). 1.2 Gyors szám ítással : Szükséges felület ahol Q" (m

3/h) adott; Q

vf (m

3/h/m

2) 4, 3, a kapott konstans értékkel (3) összefüggés szerint. Szükséges levegőmennyiség Számítása a (7) összefüggéssel. 2. A gázkiválás hajtóerejének fenntartását segítő megoldások A gázkiválasztást elősegítő részhatások jelentős része a hajtóerő fokozására vagy fenntartására szolgál. Ez a törekvés nyilvánvaló, mert a hajtóerő befolyásolása a legjelentősebb eredménnyel kecsegtet, mivel annak értéke nem állandó, a folyamaton belül rohamosan csökken. A hajtóerő csökkenése két körülményből összegeződik: — a gázkiválás mértékével folyamatosan csökken a víz gázkoncentrációja, — a kivált gáz nagyobb része átmenetileg a légtérben marad, növeli annak gázkoncentrációját. A hajtóerő csökkenését tehát —- a víz gázkoncentrációjának folytonos csökkenése, és — a légtér gázkoncentrációjának átmeneti növekedése együttesen eredményezi. A hajtóerő növelésének egyik lehetséges és célszerű módja a légtér gázkoncentrációjának alacsony értéken tartása, a vízből kiváló gázok gyors és hatékony elvezetése. Gyakorlati megvalósítása a gázmentesítést eredményező térben a vizet körülvevő légtér gázkoncentrációjának csökkentése a levegő folytonos cseréjével, a gázlevegő elegy elvezetésével. A friss levegőnek — mint inert gáznak — a gázmentesítő rendszerbe juttatása célszerűen alsó bevezetéssel, a levegőnek ellenáramba történő átnyomásával történhet. Az előzőtől eltérően — bár előlevegő — mint koncentráció növelő inert gáz itt is számításba jöhet — e fejezetben a hajtóerőt ellenáramú levegő alkalmazásával fenntartó berendezés vizsgálati eredményei kerülnek összegezésre az előzőekben is alkalmazott egyszerűsítésekkel. A berendezés a víz és levegő ellenáramában különböző, váltakozó mechanikus hatások kialakításával nyert megoldást. Egy felső (f), egy alsó (a) a berendezésen belül nem változó, míg 1—4 db azonos kialakítású, közbenső elem (k) összeszerelésével a hatékony felület, több fokozatban növelhető (lib. ábra). A Q=100 l/min kapacitású berendezéssel végzett vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján: — a különböző közbenső (k) elem számnál, az 1 m

2-re vonatkoztatott fajlagos vízterhelés, a Qr Qv F, (m

3/h/m

2) (9) összefüggéssel határozható meg és így 1—4 közbenső elemek esetén azok felületével 2,4—-0,93 m

3/h értékek nyerhetők.