Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata

Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 317 — ezek ismeretében felhasználva az előző összefüggéseket meghatározható; — az óránként eltávolítandó gáz mennyisége fí az (1) összefüggésből vagy a 4. ábrából-, — a deszorpciós folyamat hajtóereje (AC\t\) C'nmr = = 0,8 l/m

3 maradék metánkoncentrációnál a 2, ill. különböző gázoknál a 3. ábra diagramjaiból; ezután a különböző közbenső elemszámokhoz tartozó F/, fajlagos felületeknél érvényesülő K deszorpciós koefficiens értéke. A 7. ábra I. görbe-sora a különböző elemszámoknál (1—4) a K értékeit adja. Itt is — mint az egyszerű gázkiválás esetén - nagyobb K. értékek lennének nyerhetők (1—5 m/h). Ezek csak úgy adódhatnak, ha az egyszerű gázkiválás hatékonyságát növeljük ellenáramú levegő alkalmazásával. Ez folyamatos légcsere eredményeként — a légtér gázkoncentrációját alacsonyan, míg ezzel a víz-, és gázfázis közti koncentráció különbséget, de egyúttal a AC

i

ti hajtóerő nagyságát is, lehetőség szerinti nagy értéken tartva, a gázmentesítés hatékonyságát növeli. Vizsgálati eredmények alapján számítható — itt is a fajlagos vízterhelés és a fajlagos levegőmennyisége, — a K (I) illetőleg Lf (III) a kezdeti metángáz koncentráció függvényében (7. ábra). A II. görbén számokkal külön is megadott értékek a kísérleteknél nyert értékekkel azonosak. Átlagos hajtóerő II ACáti [ty/m

3] 70 30 50 80100 200• 2 3 5 10 70 40 | Kivótó

si együttható I. K [m/h] Fajlagos levegő III. 1. táblázat Összpfiisrííps a kísérteti berendezés és elemeinek hasznos felülete között Taíi

a. I. Ce;i3b Memőy n0Ae3H0ü noeepxiwcnmw onbinutoű ycmaHoeKU e ifejwM U mode

AI>

tibi

MU ee nacmuMti Tabelle I. Zusammenhang zwischen der Versuchseinrichtung und der nützliehen Fläche ihrer Elemente „k" Elemszám Felületek [m

2] Fii %-ában kifejezve I %] ,, 1 k",,2k"„3k"„4k" „lk"„2k"„3k"„4k" Felső elem (f) 0,4 0,4 0,4 0,4 Közbenső elem (k) ti II 7. ábra. A gázkiválás sebessége a viz kezdeti gázkoncentrációja és a gázmentesítő ütköző elemeinek száma alapján Puc. 7. Ctcopocmb ebiOenenun zcna c yiemoM na'iaAbiiofí KOHifenmpaijuu ea3a u KOAimecmeoM Ö6Mrufiepuux dAeMenmoe ycmauoeKU deea3aiiuu Abb. 7. Die Gesehwindikgeit der Qasausschcidung aufgrund der anfänglichen Oaskonzentration und der Zahl der Stosselemente der Entgaser 1,3 2,f> 3,9 5,2 58 74 81 85 Alsó elein (a) 0,8 0,8 0,8 0,8 33 20 15 12 Összes hasznos felület (F.,) 2,5 3,8 5,1 0,4 100 100 100 100 A III. fajlagos levegőgörbe az I. görbesor ,,4 k" elem, esetéhez tartozik, így természetesen kisebb elemszámok (1—3 k) használata esetén nagyobb fajlagos levegőszükségletet kell választani. Ez úgy történik, hogy az adott kezdeti koncentrációt (A) metszésbe hozzuk a választott elemszám görbéjével (B), a metszéspontot felvetítjük a mértékadó ,,4 k" görbéjére (C), s az ehhez tartozó III. görbén kapott érték lesz a szükséges ellsnáramii fajlagos levegőmennyiség (Lf) értéke (D—E). Az 1—3 elemszámú berendezéseknél vékony vonal jelzi azokat a görbeszakaszokat, ahol még gazdaságosan számításba jöhet a ,,4 k" elemszám csökkentése. ' A vizsgálati berendezésnél az összes hasznos (hatékony) felület (F

h) és az egyes elemek (felső, közbenső, alsó) f, k, a, felületei közötti összefüggéseket az 1. táblázat tartalmazza. Az összegezett eredmények alapján adott berendezés értékelése egyszerűen megvalósítható. 3. A gázmentesítő részhatás növelése az érintkező fajlagos felülettel A gázmentesítő részhatások és eljárások között előzőekben vizsgált esetek közvetve a hatékony felület elemzéséhez is kapcsolódtak. Még egyértelműbb ennek vizsgálatára az ún. töltelékes gázmentesítőnél (1/c. ábra), melyre vonatkozóan több irányú kísérletek eredménye áll rendelkezésre, így felhasználhatók voltak — többek között — a szénsavtalanításra használt kísérleti tapasztalatok is. A töltelékes gázmentesítő belső kialakítása az előző két ismertetett berendezéstől eltérő, és a gázmentesítés hatékonyságának növelésére —inert gázként — itt is ellenáramú levegő szolgál. A berendezés kialakításánál tehát a gázmentesítési hatás lényegében az egész gázmentesítőn belül közel állandóan érvényesül. A viszonylag egységes szemcsés töltetben — mely kvarchomok, Fermago, Raschig-gyűrű, koksz stb. lehet — lényegében a cseppekre bontás, a filmreterítés, az ütköztetés, ezekkel a felületnövelés és a gázkiválás folyamba az egész töltetben érvényesül, ill. fokozható. A vizsgálati eredmények értékelése alapján — mely-