Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

6. szám - Bartha Péter: A tavaszi árvízi lefolyás előrejelzése a Duna-medence egyes folyóin

252 Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. H

artha P.:- A tavaszi árvízi lefolyás 5. ábra. A felszíni vízbevétel és a csapadék arányszámának magassági eloszlása as tavaszi hónapokban (Péczely György nyomán ) Puc. 5. Pacnpedejienue no ebicome omHomemia Meoicdy noeepxHOcrnHoü eodoomdaieü u ocaÖKaMu e eecennue MecHtfbi ( no neifejiu, Jl). Abb. 5. Höhenverteilung der Verhältniszahl der Oberflächenumsser gewinnung und des Niederschlags in den Frühjahrsmonaten (Laut Péczely György) 3. A Ii ókészlet meghatározásának módszere kiterjesztése a rész vízgyűjtőkre es A hóban tárolt vízkészlet meghatározása olyan vízgyűjtők esetében, amelyek magassági tagoltsága jelentős meglehetősen bonyolult feladat. Az olvadás kezdetén a hókészlet a vízgyűjtőn az alábbi formában számítható: Ifi 8(0 = s(H, a, ß, t) 9 d F=93 F dH 9« dß dH da dß, dH da dß, (2) (3) dH doc dß ahol d-f

7 — a vízgyűjtőterület eloszlása magasság (II), a lejtőszög (a) és a lejtő tájolása (ß) szerint. Ha eltekintünk a lejtőszög és az égtáji tájolás hatásától a (2) egyenlet jelentős mértékben egyszerűsíthető : "max s(t)= j s(H,t)^

wdH, (4) ahol Hí — a hóhatár magassága, í 1 max —a vízgyűjtő maximális magassága, dF a vízgyűjtőterület eloszlása magasság szerint. dH A vízgyűjtő hókószletének meghatározásához tehát egy adott időpontban ismerni kell a hóban tárolt vízmennyiség magasság szerinti eloszlását s(H) és a vízgyűjtőterület magassági eloszlását dFjdH, amelyet a hipszogram fejez ki. (6. ábra). A hóban tárolt víz mennyiségének és magassági eloszlásának meghatározása az észlelőhálózat által H

m 4000 3000 2000 1000 500 200 DUNA-P OZSONY % \= 25000 50000 75000 F [km

2] 100000 125000 6. ábra. A Duna pozsonyi vízgyűjtőterületének magassági eloszlása (hipszogram ja) Puc. 6. runcmpciMMu eodocOopa /lyiiim euiue cmeopa BparriucAaea Abb. 6. Höhenverteilung des Einzugsgebiets der Donau in Bratislava ( Hypso gramm ) szolgáltatott hóvastagság és hóvíztartalom alapján lehetséges. A vízgyűjtőt célszerű magassági ötvözetekre bontani és magassági ötvözetenként különkülön kell kiszámítani a hóban tárolt víz mennyiségét. A hipszogram alapján ugyanezen magassági ötvözetekre meghatározandó a magassági övezethez tartozó vízgyűjtőterület. Az ily módon egyszerűsített feladat megoldása esetén a (4) integrált egy összeggel helyettesíthető, amelynek kiszámítása már nem jelent problémát. s (t) = (5) = 2 [

S(

Í)M

1-FM

1 + 8(1)M

2FM

2 + . • .S(t)M

nFM

n], ahol — M

l

t M

2. . . M

n — magassági övezetek. A feladat ilyen megfogalmazásában tehát a megoldáshoz ismerni kell a részvízgyűjtők magassági övezetek szerinti nagyságát (F

v Í\... F

n) és meg kell határozni az egyes magassági övezetekben a hóvíztartalom átlagos értékét és az (5) összefüggés segítségével a vízgyűjtő teljes hókészlete meghatározható. A hókészlet további változását az alábbi összefüggések alapján követhetjük: x... ha 0 < 0 °C ds(H, a, ß, t) dt x. = x — h

t, -h ha O<0<2 °C, ha 0&2 °C (6) ahol x — csapadék h

t — ol vadékvíz 0 — léghőmérséklet Eltekintve a lejtőszögtől és a tájolástól ' z... ha 0 <0 °C t)_ = x_

K ha O-=0<2 °C -ht, ha 0a2 °C (?) A (6) és (7) összefüggések alkalmazására akkor kerülhet sor, ha hójelentések már nem állnak ren-