Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
6. szám - Bartha Péter: A tavaszi árvízi lefolyás előrejelzése a Duna-medence egyes folyóin
Bartha P.: A tavaszi árvízi lefolyás Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. 251 2. ábra. Az átlagos hóvastagság dekádonkénti változása a Duna, Tisza és mellékfolyóinak szlovákiai területén Puc. 2. JJeKadfiuH ii3Memueocmb cpedneü moAbiiiiiHbi cneeoeoeo noxpoea na eoöocöopax JJynaii, Tucu u npumoKoe e npedeAax meppumopuu CAOSÜKUU Abb. 2. Dekadenweise Änderung der durchschnittlichen Schneedicke an der Donau, Theism und ihrer Nebenflüsse auf slowakischem Gebiet 1000 EPDELY 1970-1980 100 ' i i Átlagos hovastagsag [cm] 200 sága február végéig minden magassági szinten növekszik. Február végétől március végéig a 2000 méter feletti szinteken a hókészlet lényegében nem nem változik, illetve csak csekély mértékben növekszik, a hóhatár azonban 800—1000 méter magasságba emelkedik. A továbbiakban a hókészlet változása a hóadatok alapján már nem követhető operatív módon, hiszen a külön hójelentő szolgálatok befejezik munkájukat. Péczely György vizsgálatai [3] azonban rámutattak arra, hogy április folyamán már a magasabb hegy vidékeken is megindul az erőteljes olvadás és a hókészlet felhalmozódásának időszaka lényegében lezárul. Péczely György e nagyjelentőségű munkájában részletesen vizsgálja a vízgyűjtőre jutó hóolvadék ós folyékony csapadék összegének vagyis a felszíni vízbevétel nagyságának időbeni, területi és magassági eloszlását. A felszíni vízbevétel mennyiségének havi átlagértékei jellegzetes magassági eloszlást követnek (4. ábra). A maximum szintje márciusban még 800—1000 m között található és ez májusra 2400—2(i00 méter magasságra. emelkedik. Még jellemzőbb a kép, ha megvizsgáljuk a felszíni vízbevétel és a csapadék hányadosának magasság szerinti változását. A hányados értéke akkor a legkisebb amikor legintenzívebb a hófelhalmozódás (!). ábra). Az ábrán látható, hogy márciusban a hóolvadás átlagosan 1 800 m magasságig terjed és az arányszám legnagyobb értéke, tehát a legintenzívebb olvadás 1000 méteren van. Áprilisban már csak az 500 méter feletti magasságban van hó és az olvadás határa 2500 rn magasságig terjed. Az arányszám értéke 1000 m körül található és értéke 2,5. Májusban már csak az 1000 m feletti régiókban található hó, de az olvadás intenzitása igen nagy é^ az arányszám maximális értéke 2300 méter magasságban eléri a 3,1 értéket. Júniusban és júliusban hasonlóan intenzív az olvadása 2500—3000 méter körüli régiókban, de vízgyűjtőterület csökkenése miatt a lefolyásban a hó aránya már jelentősen esökken. A hófelhalmozódás ismertetett jellege a sokéves átlagos viszonyokat tükrözi, így az egyes évek hófelhalmozódása eltér, sőt egyes esetekben jelentősen eltér ettől, következésképpen, az előrejelzésekhez nem elegendő a hókészlet alakulása általános jellegének ismerete, hanem azt a vizsgált vízgyűjtőkre az minden esetben meg kell határozni a rendelkezésre álló hidrometeorológiai adatok alapján. 2000 "M \ \ \ \ \ \ ) \ 1 3. ábra. Az átlagos hóvastagság dekádonkénti változása a Tisza és mellékfolyóinak erdélyi vízgyűjtőterületén Puc. 3. JJeKadnaa u3Meimueocmb cpedneü moAbUfunbi cwaoeoao noKpoea na eoőocöopax Tucu a npumoKoe e npedeAax TpaHCiiAbeanuü Abb. 3. Dekadenweise Änderung der durchschnittlichen Schneedicke an der Theiss und. ihren Nebenflüssen am Einzugsgebiet in Siebenbürgen 1000 Felszíni vhbevetei-ßWadekviz* csapadék [mm] 4. ábra. A felszíni vízbevétel magassági eloszlása a tavaszi hónapokban (Péczely György nyomán) Puc. 4. PacnpedeAeuue eodoomdavu no eucome e eecemme MecHifbi (no íleiieAu, JJ.) Abb. 4. Höhenverteilung der Oberflächenwasser gewinnung in den Frühjahrsmonaten (laut Péczely György)
