Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunabalparti részének (Pest) építéshidrológiai viszonyaihoz

Dr. Scheuer Gy.—Tóthné ,Németh I.: Adatok Budapest Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. 165 1. ábra. A rákospalotai 3!)5. sz. VJTUKI talajvízszintészlelő kút adatsora az 1938—1968 közötti évekről Puc. 4. FpatfwK xoda ypoeneü nodíeMHbix eod 3ci nepuoó 1938—68 ze. no daimbiM HaőAiodameAbuo aceaotcuHbi BHTYKH «PuKomnaAoma 395» .466. 4. Datenreihe des Grundwasserbeobachtungsbrunnens Nr. 395 des VI KTUJ aus den Jahren zwischen 1933—1963 Építéshidrológiai szempontból a tájegység változó, mert vannak kedvező és kedvezőtlen adottságú területei. A magas talajvízállású belvizes területek, csak vízrendezéssel és feltöltéssel hasznosíthatók. A Duna is jelentős befolyást gyakorol vízállásváltozásaival a talajvízre és annak ingadozására. A dunai árvizek idején a folyóvíz mélyen behatol a Szilas- és Mogyoródi-patakok völgyébe, nagy területeket önt el, belvizeket és magas talajvízállást okozva. 2.2.2. A Rákos-, Szilas-patak közötti terület (P

4) felöleli (Jjpest-Rákospalota-Pestújhely városrészeket. Ny-i határa a Duna, É-i a Szilas-patak, D-i Rákos-patak, K-i pedig a Pesti dombos vidék Ny-i pereme. Morfológiailag az I, Il/a, Il/b Duna teraszok területét foglalja magában. A két pataknak, a dunai torkolat környezetében nincs kimutatható völgye. A tájegység középső és K-i részén már lapos, széles, kismélységű völgyszakaszok figyelhetők meg. A patakok erőteljes befolyást gyakorolnak a talajvízre, vizük e területszakaszokon a talajvízzel gyarapszik. A Rákospatak talajvízleszívó és megcsapoló szerepe, a Mogyoródi út és Kerepesi út közötti szakaszon már nem érvényesül, mert itt a talajvíz mélyebben helyezkedik el, mint a mederfenék. A patak rendezett és burkolt medre miatt, csak igen korlátozottan táplálhatja a talajvizet. A talajvíz a dunai üledékekben a Szilas- és Rákos-pataknál azok lerakódásaiban tározódik és mozog. A tájegység belsejében a talajvíz mélységi helyzete és esése változó (4., 5. ábra). A teraszperemeknél meredeken esik, 4—5 m mélyen helyezkedik el, másutt pedig ellaposodik és megközelíti a felszínt. A dunai üledékek vastagsága sem egyenletes, egyes helyeken csak 1—2 m, a harmadidőszaki vízzáró feküképződmények is megközelítik a felszínt (3—5 m). Ilyen helyeken magas talajvízszínt mutatható ki. A Duna közelében, a folyónak a talajvízszint befolyásoló szerepe Újpestnél, az Árpád út környékén (6. ábra) a legkisebb (kb. -X 50 ei/es auak l\ -4 ~ 25 éves & jak. --1— -4-4— i -4— . | 20 éves guak. --1— -4-4— i -4— . | H 4V éves auak. lOévesaua --1— -4-4— i -4— . | r 1—n I Ml t-j-H I I K _\5éves gyak. 1 1 _ i Ii! 1 \ 1 N 1 | gl g § ' i g| g! 1 1 I ! i

! i i 100 150 200 250 300 A NV-ek csőperem alatti mélysége, [cm] 5. ábra. A rákospalotai 595, sz VITUK1 tulajvizszíntészlelő kút NV-ek különböző gyakoriságú értékei Gumbel függvény alapján az 19118—1908 évek adatait figyelembe véve Puc. 5. MuKCUMuAbiibte ypoenu epyumoebix eod pa3Auiuoü oGecneueiaiocmu e naÖAiodameAbHOÜ aceaoicuUHC BHTYKH «PaicouinaAoma 595». llepuoi) uaőAioőenuü: 1938 —68 mun h-pueoü pacnpeOcAenun: PyMŐCAb Abb. 5. Verschiedene Häufigkeitswerte der HW der Grundwasserbeobachtungsbrunnen Nr. 395 des VJTUKI in Rákospalota, unter Berücksichtigung der Daten der Jahre 1933—1963 aufgrund der Gumbel- Funktion Unter Berücksichtigung der Daten der Jahre 1938—1908 aufgrund der < iumbel-Funktion