Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunabalparti részének (Pest) építéshidrológiai viszonyaihoz
166 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh I.: Adatok Budapest / // m IV i/ VI vtt VIII IX X xr | xii [hói 1 0PJ. 50 év i i t A/j/J äh-1, 'évesguak. A/j/J mv I V tthfJm—— heves mm — f\V M — T 50évt ; _ so _ —( Terepszint 109,32 mB.f.) 50 m), máshol közvetlen hatása 400 m-ig is kimutatható. 2.2.3. A Rákos-, Gyáli-jpatak közötti terület (P5) egyike a legnagyobb építéshidrológiai tájegységnek. Ide tartozik a Belváros, Zugló, Ferenc- és Józsefváros, Kispest, Pesterzsébet, Soroksár, Pestimre, továbbá a Ráckevei Dunától K-re eső, ma még beépítetlen terület. Határai: Ny-on a Duna, a Ráckevei Duna, E-on a Rákos-patak, D-en a Gyáli-patak főága, K-en a Pesti dombvidék. A terület felszíne közel sík, enyhén lejt a Duna felé, illetve D-i irányba. Az egyenletes felszín részben az emberi beavatkozás hatására vezethető vissza (feltöltés, tereprendezés). A D-i részen még a futóhomok buckák teszik változatossá a felszínt. A talajvíz e területen is a negyedkori folyóvízi üledékekben tározódik — többnyire vízzáró agyagos harmadidőszaki üledékek felett — és mozog (2) a megcsapoló helyek felé (Duna, Rákos-, Gyálipatak). A talaj víztükör esése itt sem egyenletes, az egyes teraszokon belül kicsi 1—2 %-os, sőt pangó vizű területek is kialakultak (Sósmocsár). A teraszhatároknál az esés nagyobb, néhol a 20 %-ot is meghaladja. A talajvíz mélységi elhelyezkedése változó. Vannak olyan részek, ahol 4—6 m mélységben található, de vannak nagykiterjedésű magas talajvízállású és belvizes területek is, mint pl. Soroksár, Pesterzsébet, Kispest egyes részein, ahol számos problémát okoznak (épületkárok, pinceelöntések). A talajvíz ingadozásának mértéke 1—3 m között van. A becsült maximális talajvíz körüli vízállások — mint pl. az 1977, vagy 1981-es évek — a zártsorú beépítésű városrészeken is, pinceelvizesedések okozta károk keletkeztek, elhárításuk költséges védelmi intézkedések meghozatalát tették indokolttá. 2.2.4. A Gyáli-pataktól D-re eső területek (P 6) csak a Ráckevei Duna melletti része beépített, a többi mezőgazdasági művelés alatt áll. Határa, Ny-on a Ráckevei Duna, É-on a Gyáli-patak, K-en és D-en a természetes határ a főváros közigazgatási határán túl van. A talajvíz a negyedkori rétegekben tározódik (33). Fő áramlási iránya Ny. A Ráckevei Duna mentén kb. 10—15 m magasságú partfal húzódik. E területszakaszon a folyó már a felsőpannoniai üledékekbe vágódott be, mivel ennek alsó harmadában megjelennek a folyóvízi üledékek feküjét alkotó pliocén rétegek. A kavicsos összletben a Duna felé áramló talajvíz ezért nem tud átadódni más víztározóknak, a partfal alsó részén forrásokként lép a felszínre. Ennek megfelelően a Duna vízszintváltozása nem hat vissza a talajvízállásra. Annak ingadozását, a területre hullott csapadék és a magasabb területekről oldalirányból odaáramló víz befolyásolja (7. ábra). A tájegység középső és keleti részén a mélyfekvésű területeken, a talajvíz a felszínközeiben helyezkedik el, sőt jelentős belvizes és mocsaras részek is ismeretesek. A tájegységet építéshidrológiailag értékelve megállapítható, hogy nem tekinthető kedvezőnek mert a belvizes, magas talaj vízállású területek vannak túlsúlyban. 2.3. A K-pesti dombsági terület Pest K-i részének felszíne magasabban fekszik és erősen tagolt, morfológiailag határozottan 1. a vízzáró fekü (felsőpannoniai) a felszínközeiben (2—3 m), a talajvíz felszíni kilépésének területe, 2. talajvízszint észlelő kút, 3. jelentősebb fúrás, 4. az átlagos talajvízszint felszín alatti mélysége (m), 5. talajvíz források Puc. 7. Kapma zudp0u30zunc meppumopuu IOMCHOZO Hemma 1 = Bo:ioynopnoe noyue BepxíienaiinoHCKoro B03pacTa B6jTH3H noBepxHOCTH (2—3 m), o6;iacTH BbixOAa rpyHTOBbix BOFL. 2 — HaŐJiKj.uaTe/ibHUH cKBa>KHHa, 3 = onopHbie CKBawHHbi, 4 = cpenH«« rjiyŐHHa 3ajireHHH rpyHTOBblX BOfl (M), 5 =BblXOflbI rpyHTOBblX BOfl Ha nOBepXHOCTb. Abb. 7. Hydroisophysen-Karte des Gebiets von Süd-Pest (Soroksár ) 1. Das wasserdichte (oberpannonisehe) Liegende in Oberflpchennphe (2—3 m), das Gebiet des Austritts des Grundwassers an die Oberflpche, 2. Grundwasserbeobachtungsbrunnen, 3. bedeutendere Bohrung, 4. Tiefe des durchschnittlichen Grundwasserspiegels unter der Oberfläche (m), ä. Grundwasserquellen ÁTTEKINTŐ HELYSZÍNRAJZ ® Talajvizszlnészlelő kút 0 0,5 10 [km] 6. ábra. Az újpesti lakótelep területére számított az év egyes hónapjaiban várható építési talajvízszintek a IV14. sz. kút alapján Puc. 6. CmpoumeAbHbie ypoenu zpynmoeux eod na meppumopuu McuAozo Maccuea «yüneuim», OMudaeMbie e omdeAbHbie Mecnijbi soda. JJaHHbte CKeawuHbi Ne IV/ 4 Abb. 6. Die für die in den einzelnen Monaten zu erwartenden Baugmndwasser Spiegel berechneten Daten auf dem Gebiet der Neupester Wohnsiedlung, aufgrund der Brunnen Nr. IV 14
