Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

3. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Hozzászólás dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban c. tanulmányához

141 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Hozzászólás Hozzászólás DR. SZALAI GYÖRGY ,,Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban" című tanulmányához DE. s Z I (1 Y Ä R T 0 ZOLTÁN a műszaki tudományok doktora Egy ország mezőgazdasági vízgazdálkodását a természetföldrajzi adottságok, a történelmi fejlő­dés és a mindenkori gazdasági lehetőségek hatá­rozzák meg. Ezek a tényezők tehát abban az irány­ban hatnak, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlődése minden országban más és más képet mutasson. Ugyanakkor a mezőgazdasági vízgazdálkodás célja független az ország adottságaitól, s ugyan­csak független ettől az az egységes beavatkozási rendszer, amely egy adott korban a mezőgazdasági vízgazdálkodás gyakorlatának a rendelkezésére áll. A különbözőség tehát nem a célban és a lehet­séges eszközökben, hanem abban van, hogy az adott korban az egyes országokon belül a mező­gazdasági vízgazdálkodási beavatkozások mely területeinek milyen a súlya, s melyek azok a történelmi és gazdasági fejlődésből adódó lehető­ségek, amelyeket a célok érdekében mozgósítani lehet. Ebből a körülményből fakad tehát az, hogy az egyes országok tapasztalatainak nem csak az önmaguk továbbfejlődése szempontjából van je­lentősége, hanem — kellő mérlegeléssel — ezeket jól fel lehet használni más országokban is. „Más kárán tanul az okos" mondja a magyar közmondás; de tanulni nyilvánvalóan nem csak más hibáiból, hanem más eredményeiből is lehet. Ezen gondolatokból indul ki tehát a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar A grártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának két test­vér szakosztálya a két Mezőgazdasági Vízgazdál­kodási Szakosztály akkor, amikor közösen úgy döntött, hogy az elkövetkező években időről időre bemutatja egy-egy fejlett ország mezőgazdasági vízgazdálkodását. Ennek a sorozatnak az első előadásaként hang­zott el Franciaország mezőgazdasági vízgazdálko­dásának az ismertetése; s ebből az előadásból for­málódott az a cikk, amelyet a Szerző a szak­emberek széles körének a rendelkezésére bocsátott. A szerző bevezetőjében külön is hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás franciaorszá­gi fejlődését és jelenlegi helyzetét „magyar szem­mel" kívánja áttekinteni, s ehhez igazodva szám­talan helyen mutat be párhuzamos francia és magyar adatokat. A kitűnő cikk kiegészítésre nem szorul; de nem is ez a célja ennek a hozzászólásnak. Ez csupán azért fogalmazódott meg, hogy a szakma széles közönsége elé tárja azokat a gondolatokat, ame­lyek e cikk végigolvasásakor a hozzászólás írójában óhatatlanul felvetődtek. Űgy tűnik viszont, bogy ma ezekkel a gondolatokkal nem csak egy ember foglalkozik. így közreadásuk esetleg megerősítheti más, hasonló véleményét; vagy ellenkezőleg, vitára ösztönözheti az ellenvéleményen levőket. A magyar mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlődése szempont­jából pedig mind a kettőt igen lényegesnek kell ítélni. * * * Szalai — nagyon helyesen —- az ismertetést a természetföldrajzi adottságok rövid bemutatásá­val kezdi, majd pedig — az esetenkint összehason­lítás lehetőségével élve — átfogó képet ad a mező­gazdaság helyzetéről. Ilyen vonatkozásban igen lényegesnek ítélhető aztán az a két adat, amely szerint 1980-ban a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása Franciaországban kereken 6 %, míg Magyarországon ennek több mint 2 1/2-szerese, kereken 16 %. Az ország egésze szem­pontjából tehát a mezőgazdaságnak Magyarorszá­gon sokkal nagyobb a jelentősége, mint Franciaor­szágban; s ezt is szem előtt kell tartanunk akkor, amikor a francia eredményeket szemléljük. A két ország növénytermesztésének az eredmé­nyességét bizonyára jól tükrözik a hektáronkinti terméseredmények. Az állattenyésztés eredményei­nek az összehasonlításánál viszont bizonyos vonat­kozásban feltétlenül jellemzőnek fogadhatjuk el a különböző állatfajták egy hektárra eső számát. Szalai cikkére támaszkodva az összehasonlítás cél­jára így kaphatjuk tehát a következő adatpárokat búza árpa kukorica cukorrépa 1979. évi francia magyar adatok [t/ha] 3,3 1980. évi francia magyar adatok[db/ha] 5.1 4,0 5.2 48,0 2,7 5,4 34,9 szarvasmar­ha juh sertés szárnyas 0,94 0,41 0,35 (1,29 0,29 0,4» 1,24 (i,l»i Ezek az adatok tehát igen jól tükrözik azt az — egyébként közismert — tényt, hogy a kukorica termesztésének az eredményessége terén Magyar­ország a világ élvonalába került. Utal azonban ez az összehasonlítás arra is, hogy a növénytermesz­tés egyéb területein még bőven van hazai tenni­való; amelynek a sürgősségét a mezőgazdaságunk­nak a népgazdaság egésze szempontjából megítélt fokozott jelentősége is alátámasztja. Rendkívül érdekesek azonban az állattenyésztés jellemzésére bemutatott adatok is. Eszerint a juh­és a szárnyas tenyésztése terén a francia és a magyar termelékenység gyakorlatilag azonos. Sertéste­nyésztésben pedig — hála a háztáji termelés jelen­tős fokozását eredményező helyes gazdaságpoliti­kánknak — mi kiugróan jobban állunk. Igen nagy ugyanakkor a francia adatokhoz viszonyított elmaradás a szarvasmarha tenyésztés területén. Ez több okra vezethető vissza. A szarvas­marha viszonylag kis szaporasága következtében a mi adatainkban még bizonyára tükröződnak a

Next

/
Thumbnails
Contents