Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

3. szám - Perecsi Ferenc: A vízellátás és csatornázás aktuális stratégiai kérdései

104 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Perecsi F.: A vízellátás és csatornázás allgemeine Entwicklung des Gebiets, auf die Verhältnisse der Umwelt zurückwirkt. Ferner wurden die einzelnen Bedürfnisse analysiert und hinsichtlich Wohnungsbau, Einrichtungs- und Tndustrieentwicklung qualifiziert. Es wird auch auf die Wichtigkeit der materiellen Teilnahme der Einwohnerschaft in der Entwicklungsarbeit hingewiesen und vorgeschlagen die Einwohnerschaft zur allgemeinen Versorgung mit öffentlichen Werken zu verpflichten. Es wurde festgestellt, dass nach Darlegung der endgültigen Systeme alle -— in dieses System passenden - — provisorischen Lösungen ihren Platz haben, aber jene Lösungen die sich diesen nicht anpassen sind sinnlos. Dabei wird grosses Gewicht darauf gelegt, dass die Versorgung mit gesundem Trinkwasser, die nicht aus öffentlichen Werken stammen, bis zu ihrer endgültigen Lösung ein Bürgerrecht erhalten. Für das allgemeine Prinzip wird ein neues Wasser — und Kanalgebühr — System in Vorschlag gebracht und die Lage des rationellen Wasserverbrauchs untersucht. Es wurde festgestellt: eine rationelle Zusammenarbeit mit anderen Wirtschaftszweigen ist nur bei entsprechenden Interessenverhältnissen möglich. Zum Schluss werden die in der Durchführung der Aufgaben bei zwischen den einzelnen Interessenten entstandenen föderativen Verhältnissen gewertet und ihre neu Analysierung in Vorschlag gebracht. Current problems in deciding on the strategy of water supply and sewerage by Perecsi, F. The discussion on the current strategical problems in water supply and sewerage is introduced by removing the ambiguities of definition. The term water management strategy is defined. Starting with the 1960-ies, the efforts at defining the perspective objecives of water supply and sewerage are reviewed. Comparing the contemplated and actual variations in the physical quantities representing the level of supply, the capacities of water works and sewage treatment plants, the strategical objectives are evaluated critically. Analysing the demands for water supply and sewerage in Hungary an attempt is made at correlating the demands and the funds available for meeting these. Itt is concluded that water management is not responsible for making decision on the possibility of meeting the demands, but to explore these, appraise their reality, and to demonstrate the impacts of meeting, or ingorin them on general development and environment quality in the region. The demands are analysed in detail and classified according to housing-, institutional- and industrial development. The importance of financial contribution by the population to development efforts is emphasized and general obligatory public participation in the construction of public utilities is suggested. After outlining the final systems it is concluded that any temporary solution fitting into these systeiys is justified, but incompatible solutions are irrational. Tha approval of non-utility methods of wholesome dringking water supply is advocated as long as the final solutions are realized. The general principles of a new water- and sewer rates system are outlined, examining the possibilities of rational water use. Realistic cooperation with other sectors of the economy is shown to be possible under proper conditions of mutual interests only. In conclusion the relationships developed between the various interests in the realization of projects are appraised and a new approach to their analysis is is suggested. Hozzászólás BAESÁ ALADÁR* A társadalmi-gazdasági folyamatok és a vízgazdálkodás tevékenységei mind a termelés, mind a társadalom szférájában szoros összefüggésben vannak egymással. Alapvető, sokszor vitatott kérdés azonban az, hogy ez a kapcsolat hogyan, milyen mértékben, milyen területen, milyen jellemzők alapján tekinthető egyensúlyban levőnek. Perecsi Ferenc előadásában ezeket a kapcsolatokat az ágazati stratégia oldaláról világította meg a vízellátás és szennyvízelvezetés, elhelyezés és tisztítás vonatkozásában. Ha a stratégiát — szóhasználatom szerint — főbb elképzelt irányítási elvek összességének tekintem, esetünkben át kell térni — kiszélesítve az előadás alapelvét — a taktika területére is, hiszen az elveket az azok végrehajtását meghatározó módszerektől, eljárási módoktól elválasztani nem lehet. Ezért a kettőt együttesen szem előtt tartva említenék meg néhány olyan gondolatot, ami a népgazdaság általános fejlődése és a vízgazdálkodásnak az előadás tárgyát képező területe közötti, kapcsolatokra vonatkozik és ami kiemel legyes jövőbe mutató elemeket. Az elmúlt húsz évben a népgazdaság fejlődésében a szocialista gazdálkodási rendszer fejlődése, megerősítése volt az'a^szilárd, folyamatosan érvényesülő '""alapelv, ami minden intézkedésünket egybefoglalta. Ez az az egyikonépgazdasági 7fő stratégiai elem, ami fejlődésünket vezérfonalként * Országos Tervhivatal, Budapest. megalapozta. A belső fejlődés és a külső hatások következtében az említett szilárd céljaink biztosítása érdekében következtek be olyan változások — taktikai elemek — amelyeknek következményeit az irányítás és tervezés rendszerében is le kellett vonnunk. A részletek taglalása felesleges, elég, ha utalok a jellemző időpontokhoz kapcsolódóan a legfontosabbakra: — A hatvanas évek elekén a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött és húsz év alatt teljes vertikumában is megerősödve gazdaságunknak olyan tényezője lett, ami mind belső helyzetünk, mind külső kapcsolataink megalapozásának biztos tényezőjévé vált. — 1968-ban új, a piaci viszonyokat figyelembe vevő gazdasági mechanizmust vezettünk be és fejlesztettünk folyamatosan tovább. — A hetvenes évek első harmadától érezhető világgazdasági változások arra kényszerítettek bennünket, hogy gazdaságirányítási rendszerünket úgy fejlesszük tovább, hogy képes legyen a gazdaság és — itt a társadalmi kört így jelölném — az életszínvonal egyensúlyának megőrzésére. Fő jellemzőként kiemelném, hogy a hetvenes évek végétől mind jobban vezérelvvé vált a közvetlen érdekeltség alapján való ösztönzés. Ezekhez a gazdasági és természetesen a társadalmat is szélesen érintő — tényezőkhöz járult, hogy az ökológiai viszonyok, hatások, következmények mérlegelése egyidejűleg került az érdeklő-