Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Perecsi Ferenc: A vízellátás és csatornázás aktuális stratégiai kérdései
98 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Perecsi F.: A vízellátás és csatornázás A csatornázottságnál realisztikusabb elképzelések (célok) figyelhetők meg, de még így is elég merészek, hiszen 28 %-ról 60 %-ra növelni az ellátottságot 15 év alatt óriási tel jesítmény lett volna. Egy ötéves terv után (1975. év végén) újabb korrekciós igény jelentkezett. Ez tudomásul vette az 1975-ös tényhelyzetet, az időtávlatot pedig az előzőtől újabb öt évre (1990-re) tolta ki. A vízellátottság tekintetében ez a korrekció meghagyja a korábbi 1980-as értéket, de 1980—90 között a korábbinál szerényebb fejlődési ütemet mutat. A csatornázottság mértékénél az újabb korrekció a tényleges (33 %-os) ellátottsági értéket vette alapul s innen indulva 1980-ra 44 %-os (a korábbitól 8 %-kal eltérő értéket) vett figyelembe, majd innen úgyszintén az 1985. évi 60 % (előzővel azonos) értékben, míg 1990-re 70 %-os ellátottságot tételez fel. Az 1980. évben készített újabb 20 éves távlati terv vízellátásnál az 1980. évi várható értékből indult ki, meghagyva az 1990-es 90 %-os értéket és elképzelései szerint 1995-ben érte volna el a közműves ellátás telítettségi (95 %-os) értékét. Ma úgy látjuk, hogy ez a fejlődés öt évvel eltolódik és a telítettségi érték 2000-ben érhető csak el úgy, hogy a tervezett ellátottság a VI. ötéves terv szerint 83 % lesz. A csatornázottság mértékénél (bár még mindig merész elképzelés) az eddigi koncepciótól eltérően az 1980. évi 44 %-os ellátottságról a tervezett 70 %-ot úgy kell megközelíteni, hogy 1985-ben az ellátottság (a tervben szereplő 255 ezer lakás bekapcsolása révén) 52 % legyen, 2. ábra. Magyarország közüzemi vízműveinek és közüzemi szennyvíztisztító telepeinek kapacitás változása az egyes fejlesztési koncepciók szerint (1960—2000) Abb. 2. Kapazitätsänderung der gemeinnützigen Wasserwerks und Abwasserkläranlagen Ungarns, laut den , einzelnen Entwicklungskonzeptionen (1960—2000) Fig. 2. Variations of the capacity of public water works and sewage treatment plants in Hungary under the various development policies (1960—-2000) míg ettől kezdve a fejlődés egyenletes értékekkel érje el az ezredfordulóra a 70 %-os értékeket. A vízmű és szennyvíztisztító kapacitás fejlesztési elképzelései a 2. ábra szerint módosultak. Ha figyelembe vesszük az 1985-re tervezett (VI. ötéves tervi) értékeket, akkor a jelenlegi (1980-as) vízműkapacitás érték 1985-re 4,44 millió m s/nap lesz, 1990-re eléri a legutolsó koncepció 5,l-es értékét s innen lineárisan halad a 2000-re valószínű 6,4 millió m 3/napos érték felé, kevéssé alatta maradva a korábban érre az időre tervezett 7,0 millió m : ,/napi értéknek. A szennyvíztisztító kapacitás távlati értékeit úgy közelítjük meg, hogy az 1980. évi 0,8 millió m ;7nap értékből kiindulva figyelembe vesszük a VI. ötéves terv előirányzatát (0,6 millió m 3/nap), majd innen szintén lineáris emelkedést tételezve fel jutunk el ,a korábban is tervezett távlati értékhez (3,2 millió m 3/nap). 3. A népgazdaság vízellátási és csatornázási szükségletei, a gazdaság lehetőségei és a vízés csatornaellátás stratégiai céljai közötti összefüggések A víz- és csatornaellátás stratégiai céljai nem határozhatók meg egyoldalúan, csak a vízgazdálkodás szemszögéből, mivel a területi szükségletekkel és a gazdaság mindenkori lehetőségeivel szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak. Az ellátottság célkitűzései területi szükségletekből fakadnak, melyek egy részét a gazdaság az egyes stratégiai időszakokon belül vagy kielégítendőnek ismeri el, vagy nem. A vízgazdálkodásnak nem e szükségletek kielégíthetősége feletti döntés a feladata, hanem e szükségletek feltárása, realitásának mérlegelése és bemutatása annak, hogy azok kielégítése vagy elmaradása hogyan hat a terület általános fejlődésére, a lakosság életkörülményeire, az ipari és intézményi ellátás összefüggéseire, a környezet minőségére. Nem lehet tagadni lakásépítés és a víz-, csatornaellátás kapcsolatát. Lehet ugyan vitatni a mennyiségi és minőségi paramétereket, azok helyes vagy helytelen meghatározását, de azon, hogy egyetlen új többszintes épületben megvalósuló lakást nem lehet a vízellátási és csatornázási feltételek nélkül telepíteni, aligha lehet vitatkozni. így település vízellátás és csatornázás fejlesztési stratégiák kulcskérdése továbbra is az, hogy feltétel nélkül ki kell elégíteni a többszintes lakásépítés közműves vízellátási és csatornázási szükségleteit, mivel ellátásuknak más reális módja nincsen. A vízellátásfejlesztés elmúlt évtizedeinek kétségtelenül jelentős eredményei és a csatornázás viszonylagos elmaradása a mezőgazdaság kemizálásával együtt kedvezőtlenül hatottak az ivóvízellátásra, ma még kétségtelenül igénybeveendő talajvízkészletre, előnytelenül befolyásolva annak minőségét. Ez a felismerés irányította a figyelmet a stratégiai célt jelző ellátási görbe feletti (a még közműves víz és csatornaművet ellátatlan) területekre, azok problémáira. Mi ezt a szituációt a ,,közegészségügyileg veszéleztetett települések" címszóval illettük és ha a megnevezés nem is a legtalálóbb, kétségtele[milLm 3/d] KAPACITÁS
