Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
12. szám - Dr. Fodré Zsófia–dr. Kiss Piroska–dr. Zsigó Margit: Adatok Csongrád megye közüzemi ivóvízellátásáról
Dr. Fodré Zs.—Dr. Kiss P.— Dr. Zsigó M.: Adatok Csongrád megye Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. 543 _ 3. táblázat A hálózat közkifolyóiból veti minták megoszlása a bakteriológiai kifogásoltság paraméterei szerint TÜ6A. 3. Pacnpedejiemie rtpoö öodbi, «3ambixu3yAywbix Kpaiioe ifenmpaAU3oeannou RodopacnpedeAiimeAbHoü cemu no napaMempaM OaKmepuoAoeuHCCKiix npemen3uü Tabelle 3. Verteilung der au ft dem, Netz der öffentlichen Ausgüsse entnommenen Proben gemäss den Parametern der bakteriologischen Beanstandungen Kifogásolt A kifogá soltság paraméterei Összes minták _ 0 (, j T~7 Mintavétel helye minták szám P s" aer ug inos a Coli-csop. bakt. szama száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a ,,A" Varosok Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes 212 301 230 22:i 72 91 45 95 33,9 30,2 19,0 42,5 71 82 43 90 33,5 23,9 18,2 40,3 4 5 l 4 1,9 1,6 0,5 1,8 2 8 4 12 0,8 2,6 1,8 5,4 Összesen: 972 303 . 31,1 286 29,5 14 1,4 26 2,7 „B" Járások Makó Szeged Szentes 088 ' 821 332 288 103 49 41,8 12,5 14,7 250 78 37 36,4 9,5 11,2 70 22 7 10,2 o,:i 2,1 45 26 10 6,0 3,2 3,1 Összesen: 1841 440 23,1 365 19,9 79 4,3 81 4,4 Város + járás összesen : %—nz összes mintához viszonyítva. 2813 743 26,4 051 23,2 93 3,3 107 3,8 kifogásolás okát a 2. és 3. táblázat „A" részéből olvashatjuk le. Szembetűnik, hogy — Makó város kivételével — a hálózatban a víz minősége tovább romlott, különösen a baktériumszám emelkedett meg (Hmvhelyen 10%-kal, Szentesen 20%-kal), de Ps. aerug. és coli baktériumok is nagyobb számban voltak kimutathatók. A községi vízműtelepekből és a hálózatból származó minták eredményeit járásonkénti bontásban a 2. és 3. táblázat ,,J3" részéből lehet leolvasni. A községi vízműtelepek által szolgáltatott víz minőségi — a makói járás kivételével — a hálózatban nem romlott tovább, ennek ellenére is a makói járás községeiből (Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádpalota) származott a legtöbb kifogásolt minta. A városi és a községi vízművek által szolgáltatott ivóvíz bakteriológiai minőségében lényeges eltérés mutatkozott. A minták 30,5%-át kellett kifogásolni a városokban, 25,7%-át a községekben. A kifogásolást a városokban 28,5%-ban a báktériumszám, 1,3%-ban a Ps. aeruginosa, és 2,6%-ban a coli baktériumok jelenléte okozta. A községekben a minták 19,9%-a a baktériumszám, 6,1%-a a Ps. aerug. es 4,6%-a a coli baktériumok jelenléte miatt volt kifogásolt. Ennek a különbségnek nyilván számos oka lehet, ezek közül itt az általunk legfontosabbaknak tartottakat említjük meg: a vízműtelepek műszaki felszereltsége, szakember ellátottsága, a rendszeres félévenkénti fertőtlenítőnagytakarítás, a folyamatos klórozás kivitelezhetőségének különbözősége, a hálózat hossza, állapota, a tűzcsapok száma, a szakaszolási lehetőség, törések, egyéb meghibásodások száma, megszüntetésének módja, ideje, a hálózat fertőtlenítése, a végvezetékek átmosatásának gyakorisága, a hálózatban az állandó túlnyomás biztosítása stb. Az egy főre jutó évi vízfogyasztás a városokban lényegesen több, mint a községekben, de a locsolási időszakban mind a városi, mind a községi lakosság vízigénye az átlag felett van. A városi víztermelő egységek 1977-ben nem tudták ezt a fokozott igényt kielégíteni (a községekben csak néhány helyen volt vízhiány) a hálózatban tartós nyomásesés következett be. Ez a depresszió lehetővé tette a hálózat esetleges hajszál repedésein a talajvíz bejutását, így az ivóvíz szennyezését, fertőzését. Közismert, hogy Csongrád megye alacsony fekvésű terület, ahol a talajvízszint igen magas. A közüzemi vízellátás következtében keletkező nagy mennyiségű szennyvíz túlnyomó többsége közvetlenül a talajba jut, mert csak négy városban és három községben van szennyvíztisztító. (A csatornázott terület igen kicsi, a zárt közcsatorna hossza alig haladja meg a nyomó-elosztó csőhálózat hosszának 10%-át.) A szennyvíztisztítókból mechanikai tisztítás után a szennyvíz részben felszíni vizeinkbe, kisebb részben bakhátas elszikkasztásra kerül. A talajba jutó szennyvíz tovább emeli a talajvízszintet és rontja annak minőségét. Megbeszélés Adataink értékelése során fény derült megyénk közüzemi ivóvízellátásának gondjaira. Mennyiségi gondok elsősorban a városokban jelentkeznek, ezen a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat új kutak fúrásával, a meglevők termelésének fokozásával (búvárszivattyúk), a tárolási lehetőség növelésével próbál enyhíteni. A feldolgozott adatok analízise során Ambrózfalva, Pitvaros, Nagyér stb. (a makói járás Békés megye felőli községei) mélyfúrású kútjainak kémiai vízminősége (hőmérséklet, szervesanyag tartalom, metán tartalom . ..) lényegesen eltér a többi mélyfúrású kút
