Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve

Frank I.: A dél-pesti szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 511 szabályozáshoz és az adminisztratív döntésekhez. A kutatás előrehaladása kedvezően befolyásolja a mezőgazdaság fogadókészségét is. Ez érthető, hisz négy évvel ezelőtt csak feltételezéseken alapuló szubjektív megítélésre volt mód, jelenleg pedig objektív eredmények állnak rendelkezésre. A mezőgazdasági üzemek pozitív hozzáállását bizonyítja, hogy az elmúlt években több gazdaság készségesen dolgozott együtt velünk a cél érdekében, bízott az elhelyezés gyakorlati megvalósíhatóságában és saját hasznában is. A dél-pesti folyékony rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló kutatásunk első szakaszát lezártuk: További fontosabb feladatok — Gödöllőn az utóhatás vizsgálatok elvégzése. — A legmegfelelőbb együttműködési forma megkeresése a mezőgazdasági üzemekkel. Megjegyzem, hogy ha a mezőgazdasági elhelyezés elfogadott és szabályozott megoldás lesz, véleményem szerint célgazdaság, vagy célgazdaságok létrehozása is indokolt lehet. — Fel kell készülnünk, az Észak-budapesti szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített iszap elhelyezésére is. Az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telepen keletkező víztelenített iszap mezőgazdasági elhelyezése érdekében vállalatunk' több irányban kezdte el a felkészülést. Az általunk irányított négyéves kísérletsorozat a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésével kapcsolatos alapfeladatok többségét megoldotta, a folyékony iszap elhelyezésére részletes technológia is készült. Azonban a víztelenített iszap mezőgazdasági elhelyezhetőségéhez az eddigi kutatási eredmények felhasználása mellett, további kísérletekre lesz szükség. Nem ismerjük a víztelenített iszap kémiai összetételét és ismeretlen számunkra a fizikai megjelenése és kezelhetősége'is. Szóbajöhető fontosabb hasznosítási lehetősegek — Szántóföldi növénytermelésnél, erdészetben, állókultúrákban és dísznövénytermesztésben, műtrágya kiegészítéssel. — Talajjavító anyagként elsősorban laza homoktalajokon és erősen kötött savanyú talajokon (nagy mésztartalom.) — Rekultivációs célú felhasználás. — Komposztanyagkénti, illetve komposztálás utáni hasznosítás. A víztelenített- iszap gyakorlati nagyüzemi hasznosításának megkezdéséig, meg kell találnunk a kihelyezéshez legalkalmasabb gépet, vagy gépeket és a talajba dolgozás módját is. A dél-pesti folyékony rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére, illetve hasznosítására irányuló kísérletek befejezése után, kutatási munkánkat tovább kell'folytatni annak érdekében, hogy az 1983-ban már nagyobb menynyiségben keletkező víztelenített iszap mezőgazdasági elhelyezési lehetőségét biztosítani tudjuk. Az Észak-budapesti Szenny víztisztító Telep terhelése a tervek szerint az 1983. évi átadáskor várhatóan napi 140 ezer m

3 lesz. így 1984-ben kb. 310 m

3/d 24%-os szárazanyag-tartalmú iszap (90 t/d szárazanyag) elhelyezéséről kell gondoskodni. E nagy mennyiségű iszap mezőgazdasági hasznosításához nagyobb terület szükséges (a hatósági szabályozástól, kutatási eredményektől, az iszap minőségétől stb. függően). Az épülő szennyvíztisztító teleptől a gazdaságos szállítási távolságon belül alkalmas területek találhatók, azonban valószínű, hogy az elhelyezés engedélyezése és a hatósági szabályzás kidolgozása 1984-ig nem történik meg. Éppen ezért vállalatunknak fel kell készülni —- ideiglenesen — a deponálásra is. IRODALOM [1] Borka Gyula: A fővárosi kommunális szennyvíziszap hatása a szántóföldi kultúrák főbb anyagcsereélettani folyamataira és termésére A. T. E. Keszthely. Kutatási jelentés. 1980. [2] Hargitai László: A kísérleti és nagyüzemi szennyvíziszap kezelés hatása a talajok humuszállapotára és nitrogén viszonyaira. Kertészeti lígvetem, Budapest. Kutatási jelentés 1980. [3] Horváth Zoltán: A szennyvíziszappal talajba vihető fémek vizsgálata. Állatorvostudományi Egyetem. Budapest. Kutatási jelentés 1980. [4] Polyák Dezső: A fővárosi kommunális szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek keresése kertészeti kultúrák esetén. Kertészeti Egyetem. Budapest, Kutatási jelentés 1980. [5] Ravasz Tibor: A fővárosi folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló kisparcellás kísérletek. A. T. E. Gödöllő, Kutatási jelentés. 1980. [6] Sárosi Lajos: A folyékony szennyvíziszapok talajba juttatására alkalmas gépi berendezés kifejlesztése. B. M. E. Budapest, Kutatási jelentés. 1980. [7] Szabó Zoltán: A fővárosi szennyvíziszap higiénis mikrobiológiai és parazitológiai vizsgálata. Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, Kutatási jelentés. 1980. [8] Sinay Miklós: (szerk), Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon. 1979. VITUKI. Budapest. [9] Vermes TAszló: (szerk), Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 120. sz. 1980. 05 oribiTax no cejibcnox 03flücTBeHH0My ncnoJib30BaHH(0 cßpoweHHOro WHflKoro HJia BOAOOMHCTHOÜ CTaHUHH lOwHbift IleuiT. OueHKa pe3yjibTaT0B nepBoro HeTbipexjieTHero riepno;ia <PpaiiK, H. KanajiHsaunoHHbiM ripeanpuíiTHeM Ctojihum b nepno;i 1977—80 BbinojineHa cepuji aKcnepiiMeirroB no ceiibCKOX035IÍICTBenH0My HCn0JIb30BaHHK) C0pO>KCHHOrO HCHJlKOrO HJia CO CTaHUHH BOAOOMHCTKH lOwHbUI rieUJT. B 3KCnepHMCHTaJibHb[X paßoTax npHHjuio ynacTHe BOceMb rpynri cneunajiHCTOB. Ha f>a3HcuoM 0nbiTH0M ynacTKe b «ocTHrnyT 3HawHTeJ7bHbiü pe3yjibTaT —- pa3paßoraHa h Bne/ipena T. H. <íTCXH0J10rH5I fíOpOaHO-KOpblTHOrO pa3MCUlCHH5l». Hccjre/iOBanmiMU /i0i<a3aH0, mto npH crporoM coRjuo«ehhh TexHOJiornu bo3MO>kho pa3Mcmarb 6ojn>iuue kojthMecTBa ujia, MeM 9to yKa3biBaeTcji b 3apy6e>KH0ií juiTepaType. rioMHMO onwTOB Ha fíasHCHOM yqacTKe np0B0AiuiHCb TaiOKe h HCJuie/ionaHim no rurneHUH h nc«oaonm. IIe;tojiornMCCKne nccJiefloBaimji no/vrBepAHJibi npeaBapHrejibHbie pacneTbi nocKOJibi<y nocKOJibKy BHeceHHe hjiob b KanecTBe yaoGpeHHH npnBOflHJio K noBbimenmo