Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
11. szám - Könyvismertetés
512 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Frank 1.: A dél-pesti szennyvíziszap coaepwaHHst pacTBopHMoro aaoTa h tcojiimecTBa ryMyca B noiBe. HccjreaoBaHHH noKaaajiH TaioKe, mto BeceHne hjiob conpjDKeHO oöorainemieM KOHiieHTpaiiini fji>Kebix MeTaJiJioB b noMBe, Tai<HX, Kai< Cd, Cr, Cu, Fe, 6i, Pb h Zn. B cyxoM BemecTBß oBca, BbipaineHHOro Ha MaKCHMajibHO 3arpy>KeHHoii noMBe otmcmcho noBbiuienne kohqeHTpauiiH Fe, Cu, Zn h 6i. B HHTepecax BesBpe^Horo pa3MemeHHH h'jiob cjieayeT BbipaniHBaTb TaKiie bh^w pacTeHHH, KOTopbie He nona^aiOT b «spoflOBOJibCTBeiiHyio ijenb». CorjiacHO MHKpoßHOJiorHiecKHM Ii napa3HT0Ji0rH<iecKHM iiccjicflOBaHHHM np 60p03flH0-K0pbiTH0M pa3MemeHHH nOBepXHOCTb nOMBbl 3arpjI3HyieTC5I TOJIbKO B He3HaHHTCjibHoíí Mepe. nepnofl caMooMinneHiia KOjießjieTcsi ot 7 äo 9 MecsmeB cootbctctbchho RHH rjiyíwH 4—7 h 25—30 cm, npimeM He 3aBiicHT OT,,BejiHHHHbi Harpy3KH noiBbi. Ha ApyroM oribiTHOM ywacTKe b r. Kecrxeíi npoBepaJiHCb (|)H3H0Ji0iHHecKHe npoueccbi npoHspacraHHíi pacTeHHH. Fl0Ka3aH0, mto nHTaTejibHbie BemecTBa hjiob xopomo ocBaHBaioTCH KyKypy3ett, chjiochoh Kyi<ypy3eH, jnoqephoh, KpacHbiM KJieBepoM, peneeM, TpaBjnioií cmccio h noflcojiHyxoM. B noc. CiireTien npoBo^HJincb SKCnepHMeHTbi B opaH>i<epejix, n0jiií3THJieH0Bbix nanaTKax h Ha OKTpbiTbix ywacTKax. Hji co CTaHumi IOjkhmö riemT OKasajibcn Hafle>KHbIM HCTOHHHKOM nHTaTejlbHblX HCIUCCTB H /(JIM OrOpoflHbix KyjibTyp. nepBbiii 3Tan Hccjie^oBamiií 3aKon>ieH b !980-m roay. flocTHiHyTa ue/ib, nocraBjieHHaa npu (jiopMHpoBaHHH npOrpaMMbl, A01<a3aiia B03M0>KH0CTb CCJIbCK0X03ílHCTBeHHOii yTHJIH3aqHII CÖpOHfeHHblX HJIOB, 0Öpa3CI0IHHXCH npu GnojiorHMecKoii omiCTice ctomhux bo«. Die ersten vier Jahre der sich auf <Iie — durch die Hauptstädtischen Kanalisationswerke geleiteten — landwirtschaftliche Unterbringung der Südpester flüssigen, gefäulten Abwasserschlfimme richtenden Versuche Frank, I. Die Hauptstädtischen Kanalisationwerke haben zwischen 1977—1980 eine vierjährige Versuchsserie im Interesse der landwirtschaftlichen Unterbringung der Südpester flüssigen, gefäulten Abwasserschlämme vorgenommen. An dieser Versuchsarbeit waren acht Forschungsgruppen beteiligt. Ein hervorragendes Resultat der an der Basisanlage in Gödöllő durchgeführten Arbeit war die Ausarbeitung und praktische Anwendung der an der sogenannten „furehenmuldigen Unterbringungsart" fussenden Technologie. Die ausgetragenen Schlamm-Mengen haben bewiesen, dass bei entsprechendem technologischen Disziplin auch grössere Belastungen zulässig sind, als dies aus dem ausländischen Fachschrifttum bekannt ist. Den Forschungsarbeiten in Gödöllő haben sich auch die bodenkundlichen Untersuchungen und Kontrollen des öffentlichen Gesundheitswesens angeschlossen. Die bodenkundlichen Untersuchungen haben die vorangehenden Berechnungen bestätigt, die Schlammdüngung erhöhte den lösbaren N-Gehalt und die Humusmenge im Boden. Die Untersuchungen der im Schlamm vorhandenen Schwermetalle zeigten, dass im Verhältnis zu den Bodenproben-Kontrollen sich das Cd, Cr, Cu, Fe, Ni, PB und Zn angereichert hat. Im maximal belasteten Boden angebauten Hafer erhöhte sich die Fe, Cu, Zn und N — Konzentration. Im Interesse der schadlosen Unterbringung des Schlammes müssen wir solche Pflanzen anbauen, die nicht in die Nährstoffkette gelangen. Laut den hygienischen- und parasitologischen Untersuchungen verunreinigt sich die Bodenfläche bei der furehenmuldigen Unterbringungsart nur in geringem Mass. Für die Selbstreinigungsperiode wurden an der Oberfläche 4—7 und in einer Tiefe von 25—30 m, 7—9 Monate festgestellt, unabhängig von der Grösse der Schlammbehandlung. In Keszthely wurde aufgrund der Kontrolle des physikalischen Prozesses der Pflanzen ausgewiesen, dass die Nährstoffe des Schlammes dem Mais, Grünmais, der Luzerne, Rotklee, Raps, Grasmischung und der Sonnenblume gut nutzt. Tu Szigetcsép hat es sich bei Treibhaus-Folienzelt und Freiland-Versuchen bewiesen, dass der südpester Schlamm auch für die Gartenpflanzen eine dauerhafte Nährstoffquelle bedeutet hat. Die erste Phase der Forschungsarbeit wurde in 1980 abgeschlossen. Das bei Beginn unseres Programmes gesetzte Ziel — die Unterbringung des'Schlammes be. Betrieben und in der Landwirtschaft — wurde erreicht! Könyvismertetés Emde, Wilhelm von der: Wechselwirkung zwischen Planung und Betrieb von Abwasserreinigungsanlagen. Erfahrungen und Probleme. Kölcsönhatás a szennyvíz tisztítóberendezések tervezése és ütemezése között. Tapasztalatok és problémák). A bécsi Műszaki Egyetem mezőgazdasági vízgazdálkodási intézetének kiadása, Wasser, Abwasser, Gewässer sorozat 47. kötete, Bécs, 1982. 503 o., 70 ábra, 83 kép, 94 tábl., 180 irod. A könyvben összefoglalt tanulmányok az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1982. márciusi, Ottenstein am Kamptalstausse-i 17. .szemináriumának műsorán szerepeltek, amelyen a lakossági és ipari vízgazdálkodással, valamint a vízvédelemmel foglalkoztak. Külön hangsúlyt kapott a biológiai szennyvíztisztítási kérdése a tanulmányokban. Különböző rész-tárgyköröikben az alábbi szerzők neve szerepel a kiadványban: W. Emde, J. Ertl, E. Mayr, N. Matsche, W. Biffl, P. Benedek, E. Märki, H. P. Zerres, K. Ingerle, J. Kappler, H. Böhm-Raffay, W. Hegemann, P. Sadzik, K. R. Imhoff, O. J. Furrer, T. Candinas, R. Kay ser, H. J. Dönges, W. Flögl, W. Stalzer, W. Lengyel, R. Manahl, E. Kauderer. A kiadványt az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség megküldte a Magyar Hidrológiai Társaságnak is. Verbundwirtschaft ín der Wasserversorgung. (Vízellátó rendszerek kapcsolt üzeme.) A bécsi Universität für Bodenkultur vízgazdálkodási intézetének kiadása, Wasser, Abwasser, Gewässer sorozat 45. kötete, Bécs, 1982., 468 o., 47 kép, 30. ábra, 7 mell., 20 tábl., 271 irod. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1982. február 16—18 között megrendezett bécsi II. továbbképző tanfolyamán, amely a vízháztartás és a vízellátás kérdéseivel foglalkozott, a vízellátási rendszerek kapcsolt üzemét tárgyalták részletesebben. Egyes, települések megnövekedése lehetetlenné tette a vízellátás, sa ját területéről történő megoldását, ilyenkor távvezetékeket építettek, si arra. más települések is rácsatlakoztak. A biztonságos üzem is megkívánta, hogy egyesi vízellátó rendszereket összekapcsoljanak. Az összekapcsolt üzemek működésével összefüggő kérdésekről tartott előadásokat foglalja össze a kiadvány. Felsoroljuk itt azokat a sízerzőket, akik a. könyvben szerepelnek, amelyeik közül többen hazánkban is jól ismerteik: L. Bernhart, W. Kresser, O. Pregl, W. N etzer, H. Breiner, K. Schaden. K. G. Doutlik, Th. Seykora, W. Bolzer, W. Thiel, J. Novak, F. Ober-Leitner, J. Suritsch, W. Heinzl, A. Rausch, E. Trüeb, G. Naher, M. Schmidt, E. Wurzer, D. Sporn. K. Kolb, F. Robak, E. Nemec, W. Küssel, és K. Friedrich. A kiadványt az; Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség • megküldte a Magyar Hidrológiai Társaságnak is. V. I. V. í.