Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve

Frank L: A dél-pesti szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 507 0-20 20-35 35 -50 50-10 Őszibúza - kukorica - zab növény sorrendnél Kukorica - őszibúza - Kukorica növény sorrendnél 1 2 H[%] i i 1 2 3 H[%] Talajmélység [cmj 1 2 H[%] 3 H[%J [cm] [cm] [cm] Kontroll 300 + 300 +300 mm terhelés Kontrái! 300+300 +300 mm terhelés 1. ábra. A humusz mennyiség alakulása a szennyvíziszap adagolása hatására Kertészeti Egyetem, Talajtani Tanszék. Abb. 1. Gestaltung der Humusmenge auf Einfluss der Ab wasser schlammdosier it tig. Universität fur Gartenbau

, Lehrstuhl für Bodenkunde Puc. 1. H3Menemie Konmecmea zyMyca not) eAUHHueM pa3Metiieiiun ujioe om o'liicnucii cmonnux eod. Hncmiimym caőoeodcmea, Katfiedpa nedoAoeuu lehetőségét a növényekbe és az állati szervezetekbe. A kutatás szerint a kontroll talajminták értékeihez viszonyítva feldúsult a Cd, Cr, Cu, Fe, Ni, Pb, és Zn. Az iszappal maximálisan terhelt talajon termesztett zabban megemelkedett a Fe, Cu, Zn, és Ni koncentráció. Ha figyelembe vesszük, hogy a kiadott iszap mennyisége a javasoltnál 10—15-ször több, akkor ez a megállapítás az elhelyezésnek ugyan korlátozó, de nem kizáró tényezője. Azoka csirkék, amelyeket az iszapos talajon termelt zabbal etettek egészségesen felnevelkedtek, amint ezt a klinikai, kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok bizonyították. A talajban és a növények terméseiben kimutatott kismértékű nehézfém feldúsulás azonban továbbra is arra int bennünket, hogy amíg a kutatás egyértelműen nem tisztázza a még nyitott kérdéseket, az iszaphasznosításhoz elsősorban olyan növényeket kell terveznünk, amelyek nem kerülnek be a táplálékláncba. Szóba jöhet többek között az erdészeti, vagy az ipari felhasználásra kerülő szántóföldi növények, továbbá az állókultúrák és a dísznövények termesztése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a terméketlen talajaink javítását célzó és a rekultivációs célú hasznosítást sem. Hazánkban az * Állatorvostudományi Egyetem. Témavezető: dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár, témafelelős: Epstein Julianna tudományos segédmunkatárs. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. Témavezető: dr. Cieleszky Vilmos igazgatóhelyettes, témafelelős: Gaál Ödön főosztályvezető. utolsó évtizedekben nagyobb területek estek ki a mezőgazdasági termelésből. A termőterület csökkentésével továbbra is számolnunk kell. Éppen ezért, felbecsülhetetlen értéket hoznánk létre azzal, ha az iszap szervesanyagának talajjavító hatását felhasználva, terméketlen területeket tudnánk bevonni a művelésbe. Járható útja lehet az iszap elhelyezésének, komposztáló anvagkénti, illetve komposztálás utáni felhasználása is. Az iszapok, a talajok és a növények higiénés mikrobiológiai ós parazitológiai vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Intézet végezte.* A minták higiénés mikrobiológiai vizsgálata során meghatározták a faecal coliform számot, a fecal Streptococcusok mennyiségét, valamint Salmonella kimutatását és — a kihordott szennyvíziszapok esetén — serotvp azonosítást végeztek. A higiénés parazitológiai vizsgálatok Ascaris sp., Tnichuns sp., Trichostrongylus sp. és Taenia bélféregpeték kimutatására, kvantitatív meghatározására és szükség esetén életképességük megállapítására irányultak. Az alkalmazott „barázdateknős eljáráson" alapuló technológia kedvezőnek bizonyult, mert a nagymennyiségű szennyvíziszap bejuttatása ellenére a felszín kismértékben szenynyeződik, mivel a kórokozó baktériumok és bélférgek a talaj középső rétegébe kerülnek. Az öntisztulási időszaknak a felszínen 4—7, 25—30 cm * Témavezető: Szabó Zoltán tud. segédmunkatárs