Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve

508 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Frank 1.: A dél-pesti szennyvíziszap 1. táblázat Könnyen hiríroiizálhaió nitrogéntartaloni alakulása szennyvíziszap kezelés hatására Kertészeti Egyetem Talajtani Tanszék 1980. évi kutatási jelentés Kertészeti Egyetem Talajtani Tanszék TUÖA. 1. H3MEMENUE codepjieaimn ACIKO audpoAiuyeMoeo Q3oma nod eAiiHHueM eneceuun UAÜ. Miicmumym cadoeodcmea, Kacfiedpa noneoeedenun Tab. 1. Gestaltung des leicht hydrolisierbaren Nitrogengehalts auf Einfluss der Abwasserschlammbehandlung Universität für Gartenbau, Lehrstuhl fiir Bodenlehre Terhelés [mm] 1980. évi kontroll 50 (30 /ha) Mintavételi átlag kukoMélység kukoricarica— Mélység őszibúza—őszibúza— [cm] zab kukonövényrica-nösorrend vénysorrend 0—20 8,023 7,796 20—50 7,462 8,355 35—50 7,801 11,369 50—70 6,311 6,021 8,036 8,607 8,284 8,111 9,268 7,998 6,119 6,127 8,747 8,809 9,381 9,644 8,227 8,394 9,272 7,231 7,711 8,787 7,725 8,110 8,150 9,283 8,660 8,990 35,458 12,449 30,733 28,324 23,135 20,298 19,077 20,216 7,763 8,704 10,288 6,672 8,304 6,934 6,817 7,444 23,222 14,384 29,531 13,842 21,816 14,231 15,251 16,823 14,231 15,251 300 50+50 300 + 300 50+50+50 300 + 300 + 300 mélységben pedig 7—9 hónapot állapítottak meg, függetlenül az iszapterhelés nagyságától. Fontos, hogy a termények betakarításának idejére még a legnagyobb terhelésű parcellák talajának higiénés mikrobiológiai és parazitológiai képe megegyezett a kontroll területével. Tehát a 4 éves gödöllői kisparcellás kísérletek eredményei bizonyították, hogy a dél-pesti szennyvíziszap mezőgazdasági területen, a elhelyezhető. Az elhelyezés sem egészségügyi, sem környezetvédelmi szempontból — a kihelyezés időszakában — károsítást nem okozott. A talajba juttatott iszap hatása azonban a kihelyezés időszaka után még hosszabb ideig jelentkezhet. A gödöllői kutatómunkának csak az első szakasza zárult le, további feladat lesz az utóhatás vizsgálatok elvégzése. így sor kerül többek között: — a tápanyag lebomlás folyamatának ellenőrzésére, — az iszappal talajba juttatott nehézfémek viselkedésének vizsgálatára, — a nagy adagú terhelések agronómiai utóhatásainak megfigyelésére. A keszthelyi kisparcellás kísérletek —Keszthelyen az Agrártudományi Egyetemen a főbb szántóföldi növények fiziológiai folyamatainak ellenőrzéseiből következtettek az iszaptűrő képességükre.* Vizsgálták a szárazanyag, klorofill és protein tartalmat, a légzésintenzitást és a katalázemzin -— aktivitását, valamint fenológiai megfigyeléseket végeztek és értékelték a terméseredményeket. 3X13 m nagyságú területre 150, illetve 300 mm iszapot helyeztek ki (3. kép). Az iszapot jól tűrő növények növekedése és fejlődése az iszapkezelés hatására élénkebbé vált. Növekedett a levelek összpigment tartalma, ami fontos feltétele a magas szervesanyag produkciónak. A terméseredmények is tükrözték a vizsgált anyagcsere folyamatok változását. Á 3 éves kísérletsorozatban alkalmazott jelzőnövények (vöröshere, lucerna, kukorica, kukoricacsalamádé, repce, búza, fűkeverék, napraforgó) hozama egyértelműen igazolta — a keszthelyi Viszonylag kötöttebb talajon is — az iszap tápanyagainak hasznosulását (4. kép). A szennyvíziszap magas tápanyag szolgáltató képességéből eredő intenzív vegetatív fejlődés, a növény generatív fázisában is éreztette hatását, így a magtermés is kedvezően alakult. Az utóhatás érvényesülését a fűkeverék jelezte. Megállapították, hogy az iszapot jól hasznosítja többek között a kukorica, napraforgó, fűkeverék és kevésbé jól a borsó és a bab. 3. kép. Keszthely, 150 és 300 mm iszappal terhelt kisparcellák CHUM. 3. Kecmxeü. Bud nAOtqaáoK, 3azpynceHiiux UAOM e 150 u 300 MM Bild 3. Keszthely, mit 150 und 300 mm Schlamm, belasteten Kleinparzellen * Dr. Borica Gyula egyetemi docens vezetésével folytak le a kísérletek. t