Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Frank István: A dél-pesti folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére irányuló, – a Fővárosi Csatornázási Művek által irányított – kísérletek első négy éve

506 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Frank I.: A dél-pesti szennyvíziszap pont, hogv az évi csapadék, a 300 mm iszap hasznosuló vizével együtt már elégséges, — az évek többségében — a szántóföldi növénytermesztéshez. Igv, ha a növények vízigényét nézzük, akkor már nvugödtan elfogadhatjuk a 300 mm-t az egy évben kiadható felső határnak. Hogy ezt csökkentik-e és milyen mértékben, az említett korlátozó tényezők azt a további kutatási eredmények döntik el. A gödöllői kutató munka kiemelkedő eredménye: — az ún. ,,barázdateknős elhelyezési Triódra" épülő technológia kidolgozása és gyakorlati alkalmazása. — E technológia szerint az iszap majdnem egész évben k ihelyezhető. (A barázdákat a nagyobb fagyok előtt el kell készíteni, a 8—10 °C-os iszaptól a fagyott talaj kienged.) (2. kép) Döntő jelentőségű ez a folyamatos elhelyezési lehetőség, mert a tárolás egyrészt környezetszennyezési forrás is lehet, de mindenképpen költségnövelő tényező. —- A módszer külön értéke, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott gépekre alapozták. — Előnye, hogy alkabnazásával nem növekedik a kontrollhoz képest a műveletszám. Ez azt jelenti. hogy a barázdanyitás szántással készül, a betakarás pedig a vetést előkészítő talajmunkák során oldódik meg. A lényeg az, hogy az elhelyezés miatt, külön mezőgazdasági gépnek nem kell jelen lenni a területen. — A módszer alkalmazásához külön beruházásra nincs szükség. Tekintette] arra, hogy az elhelyezésen túlmenően hasznosítási törekvésünk is van, lényeges számunkra a terméseredmények alakulása is. Az alkalmazott jelzőnövények közül a búza és a zab nem igényli a friss szervestrágyázást, ezért érthető hogy a műtrágyázott kontrollhoz képest terméstöbbletet nem adtak. Az iszap tápanyagainak hasznosulását annál jobban igazolta a kukorica, mely 3 év átlagában 145%-os termést produkált a kontrollhoz képest. Ez évente 23 q kukorica többletnek felel meg hektáronként. Az utóhatást bizonyította, hogy utoljára 1 977-ben terhelt parcellák 1980-ban is még 20 q kukorica többlettermést adtak. 2. kép. A terhelt, „barázdateknők" beszáradás után CHUM. 2. Bad «fíopo3dubíx Kopbimt> npocne 3acbixanun Bild 2. Die belasteten ,,Furchrnmulden" nach der Eintrocknung A takarmányozási felhasználhatóság érdekében végzett termés-beltartalmi vizsgálatok a szennyvíziszap kezelés hatására, takarmányérték javulást mutattak. A zab szemtermésében a magasabb fehérjeszint egyértelműen mutatta a bőséges nitrogén ellátást: Kontroll 11,30% nyers fehérje (87% száraz anyagban) 180 t/ha 12,16% nyers fehérje, 360 t/ha 12,77% nyers fehérje, 540 t/ha 13,66% nyers fehérje. A nyers fehérje többletnek megfelelően növekedett az aminosavak mennyisége is. A takarmányozási szempontból nélkülözhetetleneket (mint pl. a lizin, metionin, cisztin stb.) szükséges mennyiségben találtak a termésben. Az őszibarack gyümölcsös folyékony iszaptrágyázása (1978, 180 t/ha) is pozitív eredményt hozott. A fák gyökérzete belenőtt és követte a szennyvíziszap réteget. A gödöllői kutatómunkához kapcsolódó vizsgálatok és ellenőrzések Gödöllőn az agronómiai kísérletekkel párhuzamosan végezték a talajtani, közegészségügyi, és állategészségügyi ellenőrzéseket és vizsgálatokat. A szervesanyagok talajjavító hatásával, az oldható N mennyiségével és mozgásával a Kertészeti Egyetem foglalkozott.* A szennyvíziszap hatására megnőtt az oldható N tartalom és a humusz mennyisége is a talajban. A legnagyobb dózis hatására a mélyebb szintek oldható N tartalma is gyarapodott. A humusz növelő hatás értékes eredmény, a szerkezet nélküli homoktalajok javításánál alapkövetelmény (1. ábra). Más a helyzet a nitrogénnel kapcsolatban. Felhalmozódása. hosszabb távon mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból kedvezőtlen. A táblázatból kitűnik, hogy az 50 mm adag háromszoros halmozott hatása sem változtatja meg az altalaj oldható nitrogén viszonyait. A 300 mm egyszeri terhelésnél elhanyagolható volt a növekedés. A kétszeres és háromszoros halmozott hatás jelentős az egész talajszelvényben. Érthető, hogy a kukorica — őszibúza — kukorica növénysorrendnél kisebb a felhalmozódás, ami bizonyítja a kukorica monokultúrás termesztésének előnyét az iszaphatás esetében. Tehát a felhalmozódás ugyan kedvezőtlen, de a károsító hatás kivédhető, mert mennyisége és mozgása pontosan ellenőrizhető. Bonyolultabb a szennyvíziszap trágyázás hatásának vizsgálata a táplálékláncra. Fontossága miatt párhuzamosan több kutatócsoport is foglalkozott a kérdéssel.* Az Állatorvostudományi Egyetem vizsgálta a nehézfémek feldúsulását a talajban, beépülési * Témavezető: dr. Hargitai László egyetemi tanár témafelelős: dr. Tóthné, Surányi Klára egyetemi adjunktus.