Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban. I.

478 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Szalai Gy.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás nyésztő gazdaság. Uyen megfogalmazásban a háztáji és kisegítő gazdaságaink jelentős része bekerülne a statisztikába, mint családi gazdaság, mint amilyen a francia gazdaságok túlnyomó többsége. A talaj, a klíma és lakosság szükségletei által meghatározott összetétele a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek nem változott az elmúlt évtizedek során lényegesen. A fő növényekre, a gabonafélékre, néhány ipari növényre és a változatos összetételű állattenyésztésre épül a termelés. A fogyasztói szükségletekhez való alkalmazkodás csak viszonylagosai! módosított a fontossági sorrendeken, az összképet nem változtatta meg. A legjellemzőbb változás kétségkívül a kukoricatermesztésben jelentkezett a hibridfajták bevezetésével, ill. a baromfi- és sertéstenyésztés iparszerűvé válásával. A kereken 55 millió ha területből a mezőgazdasági termelés 31 millió ha-on folyik (magyar megfelelő 6,7 millió ha), 13 millió ha erdő és 1,3 millió ha általános infrastruktúra, beépített terület stb., a többi védett természeti terület, és hasznosíthatatlan terület. A mezőgazdasági terület felhasználása a következőképpen oszlik meg: gabonafélék kapás és ipari növények takarmánynövények szőlő zöldség és gyümölcs rét, legelő , 9,75 millió ha 1,5 millió ha 4,75 millió ha 1,1 millió ha 0,5 millió ha 11,4 millió ha alma 33%, őszibarack 20%, további sorrend körte, szilva, sárgabarack és cseresznye. 1979-ben az almatermés 1 750 000 t volt (nálunk: 964 000 t), az együttes őszibarack és körtetermés 450 000 t (nálunk: 150 800 t). A zöldségfélék termesztése csökkent 1979-ben nem érte el az 1970-es szintet; ez a tendencia ellentétes a fogyasztói szokások változásának tendenciájával, ezért az ország jelentős importra szorul. Az állattenyésztésre a következő számok a jellemzők (összehasonlításul a magyar adatokat is megadjuk —• 1980): ebből: Franciaország Magyarország szarvasmarha tejelő juh sertés szárnyas 29,2 millió 7,3 millió 13,0 millió 11,0 millió 195,0 millió 1,95 millió 0,78 millió 2,93 millió 8,36 millió 41,24 millió Már itt tapasztalhatjuk az állattenyésztés fontosságát ha figyelembe vesszük, hogy a takarmány termő terület az összes hasznos mezőgazdasági terület 50%-át teszi ki A gabonafélék közül a búza áll első helyen közel 4 millió ha vetésterülettel (nálunk 1 135 000 ha), országos átlagtermése 1979-ben 5,1 t/ha (nálunk 3,26 t/ha), az árpa átlagtermése 4,0 t/ha (nálunk 2,7 t/ha), a kukorica 5,2 t/ha (nálunk 5,4 t/ha). A kukoricatermést 20 év alatt hatszorosára emelték s ez még mindig nem fedezi az állattenyésztés szükségletét. Az ipari növények közül a burgonya, az olajos növények (repce) és különösen a cukorrépa az alapja a rendkívül nagyteljesítményű francia mezőgazdasági iparnak. A cukorrépa vetésterülete 550 000 ha, átlagtermés 48,0 t/ha (nálunk 34,9t/ha), átlagosan 17,6% cukorfokkal. Ezzel 1979-ben Franciaország az európai ranglista élére, s a világranglista hatodik helyére került a nyerscukor termelésben. Egyéb növénytermesztési ágazatok közül a szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztést kell kiemelni. A szőlő területe 1960—79 között 12%-kal csökkent és ma 1,1 millió ha területet foglal el, amelyből 310 000 ha a különleges minőség, amely a világhírű francia borokat („appellations controlées") szolgáltatja. Az évi termés (évjárattól függően) 60—80 millió hl. Ebből 20% a minőségi bor. (Hazai bortermés 1980-ban 5,186 millió hl.) Az utóbbi 6 évben csökkent a gyümölcsterület is ós 210 000 ha-on látszik stabilizálódni. Ebből az Globális értékelésben a francia mezőgazdasági termelés az elmúlt 10 év alatt 30%-kal növekedett. A 3. táblázat a FAO jelentése alapján azt mutatja be, hogy a legfontosabb mezőgazdasági termékeket illetően Franciaország hányadik helyen áll európai, ill. világszintű összehasonlításban. Az összehasonlításban a Szovjetunió nem szerepel. 3. táblázat Franciaország helye a főbb mezőgazdasági termékek előállításában Rangsor Európai Világ Gabonafélék 1 5 Nyerscukor 1 6 Burgonya 4 7 Bor 1 1 Gyümölcs Teljes tej 2 5 Gyümölcs Teljes tej 1 2 Vaj 2 3 Sajt 1 3 Marhahús 1 6 Sertéshús 3 6 Baromfihús 1 4 Birkahús 2 " 7 A mezőgazdasági vízgazdálkodásról általában A francia gazdálkodók érdeklődése egyre inkább nő a mezőgazdasági vízgazdálkodás iránt. A vízgazdálkodási létesítmények mindig is fontos eszközt jelentettek a mezőgazdák számára, a termelési körülmények javításához. Az utóbbi évtizedben az ebből származó gazdasági előnyök széles körű tudatosodása figyelhető meg, ami a növekvő fejlesztési igényekben jelentkezik. Ennek egyik legjellemzőbb megnyilvánulása, hogy a mezőgazdasági szakmát képviselő országos szervezetek mind erőteljesebben ostromolják az illetékes állami szerveket, hogy növeljék a vízgazdálkodás pénzügyi lehetőségeit. A főok, hogy a gazdálkodók igyekeznek életszínvonalukat megőrizni egy nehéz gazdasági periódusban, mégpedig oly módon, hogy termelési rendszerüket intenzívebbé teszik. Ennek során tapasztalják, hogy a víz az a termelési té-