Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
10. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építéshidrológiai viszonyaihoz
468 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh 1.: Adatok Budapest [7Horusitzky F. (1935): Adatok az Ördög árok völgy — Krisztina városi — tabáni szakaszának hidrológiájához. Hidrológiai Közlöny, 15. p. 233— 243. [8] Horusitzky H. (1938): Budapest Duna jobb parti részének, Budának hidrológiája. Hidrológiai Közlöny, 18. p. 1—1404. [9] Horváth J. (1953): Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet híd alapozásával kapcsolatos talajfeltárás alkalmával. Hidrológiai Közlöy, 33. p. 55—59. 10] Horváth L.— Scheuer Gy. (1966): Hidrológiai vizsgálatok és megfigyelések a Római fürdő strand teterületén — Mérnökgeológiai Szemle, 3. p. 82—95. 11] Járay J. (1954): A föld alatti vasút vérmezői munkahelyének mérnökgeológiai adatai. Hidrológiai Közlöny, 34. p. 55—56. 12] KFH (1968—1980): Budapest építésföldtani térképsorozata és magyarázói. Kézirat. MÁFI Adattár. 13] Kovácsházi T. (1968): Budapesti támfalak és partfalak. Mérnökgeológiai Szemle, p. 85—90. 14] Kriván P. (1972): A fővárosi építésföldtani térképezést előkészítő földtani felvétel feladatai domborzatos és síksági részeken. Mérnökgeológiai Szemle, 13. p. 57—60. 15] Kriván P. (1969): Budapesti források földtani jellemzése. Budapest. Kézirat. 16] Kubárszky T. (1966): A budai Ördög árok története. Hidrológiai Tájékoztató, június p. 80—82. 17] Lászlóffy W.—Csermák B. (1958): Budapest vízfolyásai. In Budapest természeti képe, Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 427—469. 18] Leél őssy S. (1950): Geomorfológiai és hidrológiai vizsgálatok a máriaremetei szorosban. Hidrológiai Közlöny, 30. p. 473—476. 19] Ozoray Gy. (1963): A Tétényi fennsík vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató, június p. 35—39. 20] Paál T. (1967): Mérnökgeológiai vizsgálatok az Apostol utcai csúszással kapcsolatban. Mérnökgeológiai Szemle, 5. p. 13—20. 21] Papp F. (1941): Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten. Hidrológiai Közlöny, 21. p. 38—61. 22] Pécsi M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszín alaktana. Akadémiai Kiadó. Budapest. 23] Peregi Zs.— Scheuer Gy. (1969): A békásmegyeri Attila forrás vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 9. p. 104—107. 24] Reményi P. (1964): Ár- és belvízveszélyes területe beépítése Budapesten. Műszaki Tervezés, 7. p. 8—9. , 25] Scheuer Gy.—Szász T. (1967): Karsztvízelőfordulás a Budai hegység DNY-i részén. Hidrológiai Tájékoztató, május. p. 55—59. 26] Scheuer Gy.—Szentirmai L-né—Tóth l-né (1980): Hidrológiai megfigyelések és tapasztalatok néhány budapesti felszínmozgásos területen. Műszaki Tervezés, 7. p. 18—21. 27] Szentes F. (1932): Adatok a Buda—Pilisi hegység Nagykevóly hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 12. p. 46—63. 28] Toth I-né—Szentirmai L-né (1975—1977): Budapest ópítóshidrológiai térképezése, ÉV M Műszaki 29] fjlesztési téma, Kézirat. FTV Adattár. Veendl A. (1929): A talajvíz az Óbudai suvadásos területen. Hidrológiai Közlöny, 9. p. 60—74. Vendl A. (1930): A Lágymányos talajvizéről. 30] Hidrológiai Közlöny, 10. p. 3—17. 31 "\VighGy.—Horusitzky F. (1935): Karszthidrológiai és hegyszerkezeti megfigyelések a Budai-hegységben. MÁFI Évi Jel. 1933—1935-ről, 4. k. p. 1413— 1440. [32] Wein Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája MÁFI Kiadás. Budapest. Daten zu den bautechnologischen Verhältnissen des Budapester rechtsufrigen (Ofner) Teiles in Buda Dr. Scheuer, Gy. —Frau Tóth, Németh, I. Im Zusammenhang mit der auf dem Gebiet von Budapest durchgeführten und auch heute in Gang befindlichen Investitionen, meldeten sich an zahlreichen Stellen Probleme infolge der hohen Grundwasserstände undzwar Gründungs- und Rohrlegungsprobleme im Netze der öffentlichen Werke. Demzufolge traten bei einzelnen Investitionen Mehrkosten und Ausführungsschwierigkeiten auf. Deshalb erwies es sich für begründet, dass in Buda (Ofen) solche umfassende bauhydrologische Aufarbeitungen vorgenommen werden, die die Aufmerksamkeit der Investträger, Projektanten, bauausführenden Unternehmen auf die Gegebenheiten der Grundwasserverhältnisse lenken. Hiermit wird die eventuelle Reduktion der Baukosten oder das Wegbleiben der Mehraufwendungen ermöglicht. Die Bauverhältnisse in Ofen sind infolge des komplizierten geologischen Aufbaues und der veränderlichen morphologischen Gegebenheiten äusserst veränderlich. Aufgrund der Beobachtungen und der zur Verfügung stehenden zahlreichen Daten kann festgestellt werden, dass auf je einem Gebiet annähernd dieselben Grundwasserverhältnisse und Eigenartigkeiten ausgewiesen werden können. Somit bot sich die Möglichkeit, dass wir bauhydrologische Landschaftseinheiten abgrenzen, innerhalb deren die wichtigerem Bodenkennziffer annähernd gleich sind (Zeitalter der grundwasserhaltenden Schicht, Tiefe des Grundwassers, Sickergeschwindigkeit, Mass der Grund wasserseh wankung usw.) Dementsprechend können am rechtsseitigen Ufer der Donau 12 bauhydrologische Landschaftseinheiten unterschieden werden. Im Bergland-Gebiet sind laut den Untersuchungen in den Pleistozänschichten nur dort Grundwässer vorhanden, wo das Liegende dichter Mergel, Lehmmergel oder Lehm bildet. ' Wo diese fehlen und im Liegenden Kalkstein oder Kalkmergel vorhanden ist, dort fehlt das Grundwasser, weil das in die oberen Schichten eingesickerte Wasser durch die Spalten der Gesteine weiter in die Tiefe gelangt. In den tiferliegenden Teilen Ofens ist das Grundwasser in überwiegendem Teil im körnigen Boden aus dem Quartär, in sandigen Kiessedimenten vorhanden. Auf diesem Gebiet können in launenhafter Anordnung polderwässerige Teile und solche Teile mit hohem Grundwasserstand ausgewiesen werden, die aus bauhydrologischer Sicht ungünstig sind. Auf Einfluss des Einbaus, Geländeregulierung etc. haben- sich die ursprünglichen natürlichen Grundwasserverhältnisse beeinflussenden Faktoren grösstenteils schon verändert. Dieser Prozess hat sich mit der stürmischen Entwicklung der Stadt in der letzteren Zeit beschleunigt. Der Einfluss des menschlichen Eingriffes kann auf das Grundwasser positiv sein, wenn gerade die Behebung der ungünstigen natürlichen Gegebenheiten das Ziel ist (z. B. Entwässerung von polderwasserigen und sumpfigen Flächen, Fluss- und Bachregulierungen), Sie können aber auch negativ sein, wenn solche Eingriffe getroffen werden, die — unwillkürlich, durch unrichtige Vermessung auf die Umwelt eine Rückwirkung ausübend — hohen Grundwasserstand hervorrufen. Deshalb widerspiegelt sich im grössten Teil der heutigen bauhydrologischen Gegebenheiten schon nicht mehr die natürliche Situation, sondern die veränderten, und beeinflussten Verhältnisse.
