Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Oertel Nándor: A Duna fő- és mellékágának kapcsolata Gödnél néhány vízkémiai komponens vizsgálata alapján

Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 469 A Duna fő- és mellékágának kapcsolata Gödnél néhány vízkémiai komponens vizsgálata alapján DE. OE TI T E L N A N I) O B* Bevezetés A folyót kísérő, azzal állandóan vagy időszakosan kapcsolatban levő mellékvizek (mellékágak, holtágak, kubikgödrök, tócsák) elválaszthatatlan szerkezeti és működésbeli egységet alkotnak a főággal. Fő keletkezési helyéül szolgálnak a potamoplanktonnak, kedvező életfeltételeket biztosítanak a bentikus szervezeteknek. A mellékágakban az elsődleges produkció által megtermelt, valamint a folyó által szállított és ott lerakódó, lebomló szerves anyag táplálékául szolgál a halaknak. A mellékágak kedvezőbb áramlási viszonyai teszik lehetővé a folyami halfauna jelentős hányadának ívását, az ivadék fejlődését és az áttel'elést [8], Ez a néhány gondolat is érzékelteti a mellékvizeknek a főágra, a vízrendszer egészére gyakorolt hatását. Éppen ezért a kutatásoknak a lehető legnagyobb részletességgel kell kiterjedniük a mellékvizekre is; ezek a folyókutatásnak nem részletkérdései. A folyó áramló vizében végbemenő jelenségek ugyanis csak részben vagy egyáltalán nem értelmezhetők a főág kizárólagos vizsgálatával. A forrástól a torkolatig a vízrendszert élővilágával együtt egységes egésznek kell tekinteni, amint ezt a helyes kutatási szemlélet érdekében Bothár A. is hangsúlyozza [2], A vízi ökoszisztéma megváltozik, esetleg labilissá és sebezhetővé válik az ember szempontjából szükséges legelemibb beavatkozások — pl. a folyamszabályozás — következtében is. Még inkább fokozódik ez a veszélyhelyzet napjaink növekvő vízszerzési és az ezzel együttjáró vízszennyezési tevékenysége, valamint a vízi környezetnek a tervezett és épülő vízi-, hő- és nukleáris erőművekkel kapcsolatos átalakítása során. A folyótól elválasztott, feltöltődő, természetes állapotukat és így eredeti funkciójukat is elvesztő mellékvizek létfontosságú szerepe egyre nyilvánvalóbbá kell, hogy váljon. É tények figyelembevételével tűztük ki vizsgálataink céljául, hogy részletes térbeli felbontásra törekedve a viszonylag rövid gödi mellékág hosszszelvényében, ill. mélységében végezzük el néhány vízkémiai komponens jellegzetes vízálláshoz kapcsolódó vizsgálatát. A vizsgálati terület A gödi mellékág 900 m hosszú (1668,9—1669,8 fkm). Felső negyedében keresztgáttal zárták el, hogy a közepesnél alacsonyabb vízállások esetén is biztosítani lehessen a főágban a hajózáshoz szükséges vízmélységet. A gát az idők folyamán megsülyiyedt és megrongálódott. A korábbi 370 cm-rel [cm] [hónap] 1. ábra. A Duna 1979. évi vízállásgörbéje a budapesti vízmérce adatai alapján Jelmagyarázat: 340 cm-es vízállás, a gát koronaszintje — — — a három méréssorozat időpont és vízállás adatai Fig. 1. The stage Hydrograph of the Danube in 1979, based on readings on the Budapest gage Symbols: Stage 340 cm, crest of the closure time- and stage data of the three series of field measurements * MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd.