Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
10. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építéshidrológiai viszonyaihoz
Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh I.: Adatok Budapest Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 467 VÍZHOZAMGÖRBE [MB.FJ Kútszelwny Re tW so r±0,0 102,6 0 100 200 300 400 500 600 ű[t/p] —f- VI'//'/, — 1 —— HELYSZÍNRAJZI VAZLAT JELMAGYARÁZAT'1 m o ° o " o o o o OOP Feltöltes Homok Homokos kavics 9. ábra. A Duna vízszint-ingadozásának hatása a partiszűrésű vízkivételre Budafoknál Abb. 9. Einfluss der IVasserspiegelschwankung der Donau auf die uferfiltrierte Wasserentnahme bei Budafok 1 . Auffüllung, 2. Sand, 3. sandiger Kies 3. Megállapítások—következtetések 1. A főváros dunajobbparti (Buda) részén végzett, vagy jelenleg is folyamatban levő beruházások kapcsán, számos helyen a talajvíz miatt alapozási és közműhálózat-fektetési problémák jelentkeztek. Ennek következtében egyes beruházásoknál többletköltségek és kivitelezési nehézségek léptek fel. Ezért indokolttá vált, hogy Budára vonatkozóan olyan átfogó építéshidrológiai feldolgozás történjék, amely felhívja a beruházók, tervezők, kivitelezők figyelmét a kijelölt területek talajvíz viszonyainak adottságaira. Ezzel lehetővé válik az építési költségek esetleges csökkentése vagy többletráfordítások elmaradása. 2. A .budai oldalon, annak hegyvidéki részén, a vizsgálatok szerint a pleisztocén rétegekben csak ott található talajvíz, ahol a fekiit tardi agyagmárga vagy kiscelli agyag alkotja. Ahol ezek hiányoznak és a fekíiben mészkő vagy márga van, ott a talajvíz hiányzik, mert a felső rétegekbe beszivárgott víz a kőzetek repedésein keresztül továbbjut a mélybe. Ezért a hegy- és dombvidéki területeken, a talajvíz jelentkezéséből már lehet következtetni a fekii vízföldtani kifejlődésére. A vízzáró képződmények elterjedésétől függően, helyileg kisebb-nagyobb önálló talajvízzel rendelkező területek alakultak ki, amelyek között talajvízzel nem rendelkező részek fordulnak elő. Ezért több esetben .egymástól függletlen, szigetszerű talajvizes területek alakultak ki és a felszínmozgások egy része is ilyenekhez kapcsolódik (Apostol u.). A talajvíz származásilag túlnyomó részben csapadékvíz eredetű, de jelentős utánpótlást biztosít még a vizes közművekből elszivárgó víz is. A tardi agyagmárga és a kiscelli agyag elterjedési területe felett kialakult talajvíz áramlási iránya a felszín lejtésviszonyainak függvénye. Abban az esetben, ha körülötte vízvezető kőzet fordu! elő, a talajvíz — ilyen területekre érve — elnyelődik és a repedéseken, járatokon keresztül leszivárog a karsztvízig. A fentieknek megfelelően, a főváros budai részének hegyvidéki területei építéshidrológiai szempontból általánosságban kedvezőek, bár esetenként előfordulnak magas talajvízállásos területek is. 3. Buda mélyfekvésű részein (Óbuda, Kelenföld stb.) a talajvíz túlnyomórészben a negyedkori szemcsés homok, homokos kavicsüledékekben található. Ezeken a területeken szeszélyes elhelyezkedésben belvizes és magas talajvízállásos részek mutathatók ki, amelyek építéshidrológiailag a legkedvezőtlenebbek. 4. A beépítés, tereprendezés, közművesítés stb. hatására az eredeti természetes talajviszonyokat befolyásoló tényezők már nagyrészben megváltoztak. Ez a folyamat a város rohamos fejlődésével az utóbbi időben felgyorsult. Az emberi beavatkozás hatása a talajvízre lehet pozitív, amikor az éppen a kedvezőtlen természeti adottságok megszüntetése a cél (pl. belvizes, mocsaras területek lecsapolása, folyó- és patakszabályozás). De lehetnek negatívak is, amikor olyan beavatkozások történnek — akaratlanul, helytelenül felmérve a környezetre történő visszahatást — amelyek magas talajvízállást idéznek elő. Ezért a mai építéshidrológiai adottságok nagyrészben már nem az eredeti természetes helyzetet, hanem a megváltozott és befolyásolt viszonyokat tükrözik. IRODALOM [1] Gsaüány S. (1958): A hidegvizű (felszínközeli) források. In Budapest természeti képe, Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 483— 486. [2] Földvári A. (1934): Hidrológiai megfigyelések a Budai hegységben. Hidrológiai Közlöny, 14. p. 105—111. [3] FÖMTEBV (1960—1980): Talajmechanikai és mérnökgeológiai szakvélemények. Kézirat. FT V Adattár. [4] FTV (1950—1980): Vízbeszerzési, építéshidrológiai és talajmechanikai szakvélemények. Kézirat. FTV Adattár. Budapest. [5] Góczán L. (1958): Budapeát. ősvízrajzi képe. In Budapest természeti képe, Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 421—425. [6] Horusitzky F. (1958): A talajvíz. In Budapest, természeti képe, Akadémiai Kiadó. Budapest. p 488—499.
