Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építéshidrológiai viszonyaihoz

466 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh 1.: Adatok Budapest rendszer jött létre. Ezek hidrológiáikig csak magas talajvízállások esetén kapcsolódnak egymással és a szomszédos területekhez. Ilyen pangó talajvizes területeken jöttek létre a szulfátos ásványvizek (Tétényi úti kórház). A fentiekben vázoltak alapján megállapítható, hogy beépítés szempontjából a magas talajvízállás és a szulfátagresszivitás miatt, e tájegység középső része építéshidrológiailag nem tekinthető kedvezőnek. 2.2.6 Őrmező—Őrsöd (BIO) építéshidrológiai tájegység a Budai hegység és a Tétényi fennsík között helyezkedik el. A két mélyfekvésű területet a Dobogó hegy választja el egymástól. D-i elvégződésénél, a Tétényi fennsík lábánál folyik a Kőér-patak, amely a tájegység fő vízlevezetője. E területek lényegében a Budaőrsi medence K-i részét alkotják. Építéshidrológiailag nagyon kedvezőtlen terület" A talajvíz felszínközeiben vagy a felszínen van' lefolyástalan belvizes-mocsaras részeket okozva. A talajvíztartó negyedkori rétegek vastagsága 5—8 m. Fúrási eredmények alapján, gyenge vízvezetőnek és víztartónak minősíthető. A feküt vízrekesztő oligocén rétegek alkotják, egyenlőtlen felszínnel, ezért helyileg alakultak ki pangó talajvizes területek, ahonnan a víz nem tud tovább áramlani, ásványi sókban feldúsul. Így jöttek létre a méltán híres, gyógyvízként hasznosított szulfátos vizek. Az Őrsöd—Őrmező területén a keserűvizek kialakulása tehát speciális helyi-földtani, morfológiai és vízföldtani adottságoknak köszönhető. A gyógyászati szempontból igen értékes szulfátos vizek védelmét biztosítani kell, mert a kialakult természetes adottságok bármiféle megváltoztatása károsan visszahat a gyógyvizek minőségére és mennyiségre. 2.2.7 A Budafoki parti sáv (Bll) a Kelenföldi és a Nagytétényi öblözet között helyezkedik el, ahol a Tétényi fennsík meredek peremmel elvégződik, lábát a Duna megközelíti. A folyó és a fennsík között, a Dunának csak egy keskeny (50—100 m) kavicsos hordalék anyagával feltöltött része található, amely a szabályozás előtt ártéri terület volt. A Duna üledékanyagát e területrészen, közvetlenül a szarmata mészkőre rakta le. A folyó medrében a múlt században még mészkő zátonyok voltak, amelyek a jég levonulását zavarták, ezért ezeket robbantással eltávolították. Miután a folyóvízi összlet közvetlenül a szarmata mészkőre települ, szoros hidrológiai kapcsolat alakult ki a negykori rétegekben tározódott talajvíz, (partiszűrésű víz) a mészkőben levő és a fennsík magasabb részei felől áramló víz, valamint a Duna között. A folyó vízszínváltozásai ezeket befolyásolják. Megállapítható, hogy a folyó LNV esetén megemeli a kavicsos összlet talajvizét, ennek következében a mészkőből az alluviumnak átadódó vízmennyiség csökken, ami vízszínemelkedést okoz a fennsík K -i peremi részén, valamint a szarmata mészkőben tározott vizeknél is. A Duna alacsony vízállás esetén pedig megcsapolja a talajvizet, közvetve pedig a szarmata mészkő vizét is. Építéshidrológiai szempontból a terület úgy értékelhető, hogy problémák csak a levonuló dunai árhullámok okozta magas talajvíz alkalmával várhatók. 2.2.8 A Nagytétényi öblözet (B12) a főváros legdélibb építéshidrológiai tájegysége, amely szintén felsőpleisztocén—óholocén süllyedék, melyet dunai üledékek töltöttek fel (8. ábra). Az öblözetet K-ről a Duna határolja, a többi irányban meredek peremmel, magasabbra kiemelt területek zárják le. így a Téténi fennsík D-i része, valamint az Érdi pannónia tábla alkotják a határát. Az öblözetet feltöltő dunai folyóvízi összlet vastagsága 5—15 m. Eeküképződményei pedig a szarmata mészkő, a felsőpannóniai vízrekesztő agyagos képződmények, valamint a felsőpannónia homok. A Duna-üledékekben talajvíz tározódik, amely átlagban 3—5 m mélységben helyezkedik el. Ä vízmozgást a Duna vízállása befolyásolja (9. ábra). A Tétényi fennsík felől a szarmata mészkőben áramló vizek közvetlenül átadódnak a jó víz vezető negyedkori üledékösszletnek, ezért ezek a Tétényi fennsík szarmata mészkőbe beszivárgó csapadékvizeinek egyik fő megcsapolója. A kavicsos összlet kedvező kifejlődése és vízutánpótlódása miatt, jelentős mennyiségű vízkivétel történik a területen. Ezért jelenleg nem a természetes, eredeti állapot figyelhető meg. Ez a körülmény a talajvíz szintjét és annak áramlását nagymértékben módosítja. A kutak környezetében kiterjedt depresszió alakult ki. Építéshidrológiailag kedvező területnek értékelhető. Víztelentési munkálatok során nagyobb vízmennyiség kitermelésére kell számítani, a jó víztartó kavicsos réteg felszínközeli elhelyezkedése miatt. 8. ábra. Vázlatos építéshidrológiai szelvény a B12 (Nagytétényi öblözet) jelű tájegység területéről 1. szarmata mészkő, 2. felsőpannóniai szemcsés üledékek, 3. negyedkori dunai üledékek, 4. negyedkori ártéri üledékek, 5. lösz, 6. áthalmozott lösz, 7. feltöltés, 8. szarmata mészkő vize, 9. vízkivétel hatására kialakult átlagos talajvízszint, 10. szerkesztett átlagos talajvízszint Abb. 8. Schematisches bauhydrologisches Profil über das Gebiet der Landschaftseinheit B12 Polder gebiet in Nagytétény 1. Sarmata-Kalkstein, 2. körnige Sedimente aus dem Oheren Pannon, 3. Donausediinente aus dem Quartär, 4. ÜbersobwemmungsgubietsSedimente aus dem Quartär, 5. Löss 6. angehpuftes Löss, 7. Auffüllung, 8. Wasser des sarmatischen Kalksteins, 6. auf Einfluss der Wasserentnahme sich ausgebildete durchschnittliche Grundwasserspiegel, 10. konstruierter durchschnittlicher Grundwasserspiegel