Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Kincsi István: Tervezési tapasztalatok és feladatok sátorral fedett fürdőmedencéknél

454 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Kincsi I.: Tervezési tapasztalatok 6—7. kéj). Be- és kijárati ajtók Bild 6—7. Ein- und Ausgangatüren választó kötelek, vízilabda kapuk stb.) tárolási módja a medence körüli felületen. Tervezési szempontból általában gondot okoz a sátort kiszolgáló helyiségeknek alaprajzi elhelyezése, vagy kapcsolása a fűtött belső térhez (pl. uszodákban, torna, tenisz, vagy egyéb rendeltetésűsportcsarnokokesetében). A szociális helyiségek, raktárak stb. elhelyezhetők pl. a csarnokon belül azzal egy légtérben. A szükséges vizesüzemű helyiségek (előés utófürdő, WC. csoportok, gyúróhelyiségek stb.) csak a csarnok légterétől leválasztva üzemeltethetők. Gyakori megoldás a különböző rendeltetésű sátrak kiszolgáló helyiségeit meglevő, vagy külön erre a célra épült új épületben elhelyezni. A két létesítmény közötti kapcsolatot ebben az esetben összekötő folyosóval és légzsilippel, vagy közvetlen csatlakozással, de ugyancsak légzsilippel kell biztosítani a túlnyomásos sátraknál (8—9. kép). Külföldön a medencék fölé épülő sátrakat a legtöbb esetben közvetlenül az öltözőépülethez csatlakoztatják. A medencék szabadon maradó oldalait viszont természetes megvilágítást és benapozást biztosító üvegezett nyílászáró szerkezetekkel veszik körül és ezeknek tokszerkezetéhez csatlakoztatják a sátorfelületet. Ez a megoldás a funkcionális előnyök és a gazdaságosabb üzemeltetés biztosításán kívül, kellemesebb belső térkilakítást és vizuális kapcsolat megteremtését teszi lehetővé a sátrat körülvevő területtel. Sajnálatos módon annak ellenére hogy az érvényben levő tervezési előírások (OESZ, MOTI, TS) a medencecsarnokra vonatkozóan nálunk is előírják a természetes megvilágítást és benapozást, ez működő sátrainknál nincs biztosítva. 8—9. kép. Öltözők elhelyezése, ill. csatlakozása Bild 8—9. Anordnung bzw. Anschluss ser Umkleideräume 3. Az épületgépész tervezői feladatai Az épületgépész tervezői tevékenysége minden állandó emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésre alkalmas létesítmény kialakításánál nélkülözhetetlen. Különösen fontos ez a közreműködés a fürdőknél, ahol a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében a speciális követeiményék sokasága vár megoldásra. A hagyományos szerkezetekkel épült fürdők több ezer éves múlttal rendelkeznek, de a korszerű épületgépészetet igénylő fürdőkre vonatkozóan is több évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. A vízgazdálkodás — vízkezelés, a szellőzés, ködtelenítés, fűtés, az általános-, vész- és speciális megvilágítás, a zajszintcsökkentés, ill. elektroakusztikai hangtovábbítás stb. megoldásait ma már a tapasztalatok alapján kialakult tervezői előírások felhasználásával határozzák meg. A sátorszerkezetekkel fedett medencék ilyen szempontból új létesítményeknek tekinthetők, hiszen építésük alig egy-két évtizede kezdődött, ezért a felhasználható tapasztalatok is alig jelentenek még segítséget. A helytelen és a használatot jelentősen befolyásoló részletmegoldások egész sora bizonyosodott be az elmúlt években, holott a használók az összehasonlíthatatlan adottságokat figyelmen kívül »hagyva — mindenféle szempontból kifogástalan medencecsarnokot igényelnek. A sátrak a hagyományos építőanyagokból ós épületszerkezetekkel épült létesítményekhez képest speciális és ideiglenes jellegű építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használathoz, ill. a kellemes közérzet biztosításához szükséges körülményeket csak igen gondos tervezői, kivitelezői és üzemeltetői tevékenységgel lehet kielégíteni. Talán részben a gondosság, de elsősorban a kellő tapasztalat hiányának tulajdoníthatók a hazai