Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Kincsi István: Tervezési tapasztalatok és feladatok sátorral fedett fürdőmedencéknél

Dr. Kincsi I.: Tervezési tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 455 sátorszerkezetű uszodákban érzékelhető hiányosságok és helyzetelen megoldások. Egyik sajátossága a megépült sátorszerkezeteinknek, hogy néhány kivételtől eltekintve túlnyomással, azaz légtartással képezik a fedett teret. A túlnyomás biztosítása a legtöbb esetben előmelegített száraz levegő befúvásával történik. A meleg levegő bevezetése működő fürdőinkbe a padló síkján erre a célra kialakított nyílásokon, ill. a padlóburkolat lölé kb. 2,00 in magasan megépített fémlemez csatornákon keresztül történik. Az állandó léghőmérsékletet 4 °C-al magasabban kell tartani, mint a vízhőmérséklet, ami általában +30—32 °C-t jelent. Az állandó léghőmérséklettartás általában távtermosztáttal, a túlnyomás tartása vagy fokozása kézi irányítással történik. Az alkalmazott rendszerek nem típusmegoldások, hanem egyedi tervezői elképzelések alapján készültek (10—11. kép). A tervezői megfontoltság hiánya tapasztalható a legtöbb sátor belső terében és a sátrat körülvevő területen elhelyezett szerelvények és .különböző gépek elhelyezési módjában és megjelenésében is, amelyek jelentősen csökkentik a sátor belső és közvetlen környezetének esztétikai értékét. Másik sajátossága üzemelő sátrainknak, hogy egy kivételével (Győr) vaksátorként, azaz ablakszerkezetek nélkül épültek, így a természetes megvilágítást a fedett téren belül csak a sátoranyag fényátbocsátóképessége biztosítja, amely még a nappali rendeltetésszerű használathoz sem elegendő. A vízfelület és a körüljáró felület feletti fényerősséget ennek következtében elektromos világítótestekkel kell biztosítani. A sátor felületére nem erősíthető fel semmi, ezért a fényforrásokat oszlopokra, ill. acélkábelekre kell felerősíteni. A padló síkja fölé emelkedő összes szerelvényt a sátor biztonságos üzemeltetése, elbontása és újrafelállíthatósága érdekében csak bontható kötéssel szabad leerősíteni. A jelenleg alkalmazott szerelvények esztétikai szempontból mind kifogásolhatók (12—13. kép). Az üzemeltetés és a használat következmenyekent a fedett térben pára keletkezik, amelynek nagy része lecsapódik a sátor belső felületén és lecsorog a medencét körülvevő felületre. Ugyancsak növeli a páratartalmat a fürdőzők testéről lecsorgó és elpárolgó víz is. A csurgalékvizet a padlóburkolat megfelelő lejtésével padlóösszefolyókon keresztül el kell vezetni, de ez sajnos nincs minden sátorban biztosítva és amelyekben van, ott a fémszerelvények rozsdásak, hiányosak és balesetveszélyesek. A keletkezett párát megfelelő intenzitású elszívással kell eltávolítani azért, hogy a jó emberi közérzetet biztosító 40—60%-os relatív páratartalom tartható legyen. Ez minden vizes üzemű térben csak nehezen biztosítható, de különösen olyan sátorral fedett uszodákban, amelyekben még szabadon szerelt és folyamatosan használható zuhanyok is működnek (14. kép). A felsorolt néháby példa az üzemeltetés során, ill. annak következményeként kialakult negatív tapasztalatokat tartalmazza, nem elmarasztaló szándékkal hanem annak bizonyítására, hogy az épületgépész tervezői tevékenysége mennyire befolyásolhatja egy-egy sátor kedvezőbb üzemét és megjelenését. 4. A gyártó vállalat tervezési feladatai Magyarországon jelenleg a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, valamint a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat foglalkozik sátoranyag gyártással és ebből sátrak készítésével. Egy sátor m

2 ára 400—500 Ft között változik. A sátoranyag a vonatkozó technológiai előírások betartásával több színben, többféle vastagsággal és 1,0 m széles tekercsekben készül. A tekercsekben kész ült és tárolt an y agot a sátor alapraj zi főni náj ának és a kontúrjának megfelelően kidolgozott szabásminta 10—11. kép. Befúvó nyílások Bild 10—11. Einblasöffnungen 12—13. kép. Belső megvilágítási lehetőség Bild 12—13. Innere Beleuchtungsmöglichkeit