Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

Dr.' Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. 407 Die Hauptgesichtspunkte der Weiterentwicklung der 1981

—85er Vereinheitslichungsarbeit sind bereits ausgearbeitet worden, die Dstail fragen stehen unter Debatte. Die wichtigste Aufgaben sind aufgrund der Erhöhung der Wirksamkeit, weitreichender technisch-wirtschaftlicher Analysierung; aufgrund des Investigationbedarfes, die Ausarbeitung; von weiteren Vereinheitlichungsdokumente, sowie die Modernisierung der bereits vorhandenen Dokumente. 0 nojioweiiHH yim(|!ni<aunn B Bo^ooßpaSoTKe H BOflOOmiCTKe d-p Bapia, JJ. yHH(J)HKaqH5i coopyweHHií h oßopyaoBaHHa a TaK>Ke TexHOJiornií oßpaßoTKH H OHHCTKH BOÄ B cepezuiHe t70-x rofloß B BeHrpHH cTajia HacyiyHoii HeoöxoßHMoeTbK), nocKoubKy HE>KejiaTejibHO ynacTHJiHCb HHflHBHflyajibHbie pemeHHij. riocue noaroTOBHTejibHoK aejiTejibHocTH TocBeFLOMCTBO BOflHOrO X03HHCTBa 0praHH30BajI0 Me>KAyBeÄOMCTBeHHyro nporpaMMy. OynKUHH KoopaiiHiipoBaniiji npoeKTa Sbijni B03JI0>KeHbi Ha UeHTp BOAOXO35IHCTBCHHOH cTaHÄapTH3auHn, aeHCTByromeii B paMKax llpeflnpiiHTHji BH3MTEPB. UBC npn BbinojiHeHHH yrroMjiHyTbix 3aflai ycTaHOBHjia KOHTaKTbi c IIOMTH 100 yipe>K«eHHHMH H CO CNEQHAJIHCTAMH B HeCKOJIbKO COT HejTOBeK. 3a«a^H no npoeKTy Ha 1976

—80rr. onpe«eJiHJiHCb «oKyMCHTaMH UejieBOH nporpaMMbi. CorjiacHO HM n

JIÍI CXOflHblX HJ1H nOXO>KHX 3a«aM BOflOOÖpaÖOTKH H BOflOOMHCTKH C^eflyeT CTpOHTb OMHCTHbie COOpy>KeHH>J, cocTOiimne H3 TnnH3HpoBaHHbix 6JIOKOB H o5opy,noBaiiHbie THnnsHpoBaHHbiM 060py«0BaHHeM. 3aaaMH cjieayeT peuiiiTb B oß/iacTH oßpaßoTKH niiTbeBbix BOÄ a TSK>KC B 06JiaCTH OHHCTKH KOMMyHajIbHblX H npOMblUIJieHHblX CTOKOB. PaSoTa iJiaKTHwecKH «Bji>ieTCH TexHHiecKHM pasBHTiieM TaKoro BHfla, Koraa Kor^a BbißnpaioTCji penpe3eHTaTHBHbie coopyjKeHiw, HSMepeHHjiMH npoBepjnoTCfl onpaßflaBiune ceßn TCXHHHCCKHC pemeHHyi, BBINOJIHHIOTCFL OTcyTCTBywiqHHe 3Ben>i TexHOJiornü, ocymecTBJijiiOTCH HeoßxoflHMbie yc0BepujeiicTB0BanH5i. UBC B qejiflx CNOCOÖCTBOBANHJI npaKTimecKoro npnMCHCHHH yHH(f>imHpOBaHHbIX peineHHÍÍ AOKyMeHTanHH pacnpocTpaHjieT cpean 3aKa3iHK0B, npnoeKTHpyiomHX n sKcnjiyarapyromux opraHH3ainiíí. floKyiweHTaiiHH coCTaBJ151IOTC5I Ha OCHOB3HHH npiIHUHnOB r0piI30HTaJIbH0H H BepTHKaJIbHOH 0praHH3aqHH (pHC. 1.) TaK C HCn0JIb30r BanneM ropH30HTajibnoro npuHUHna B oßjiacra BoaooßpafioTKH 3aKpenjieHO 11 o5pa3uoBbix TexHOJiorHH. JUJIH OHHCTKH KOMMyHajIbHblX CTOKOB 3aKpenjieH0 10 TaKHX TexHOjjornH. (pp. 2.

—

8.) YqHTbiBaji 3TH BapnaHTbi, a TaK>Ke KJiaccbi CTaHUHH BoaooMHCTKH no MOIHHOCTH cocTaBJieHO 132 npoeKTa TexHOjrorHiecKHX npoiieccoB (pp. 9

—

11.). TnnoBbie npoeKTH — HA ypoBiie noflroTOBHTenbHbix NPOPAßOTOK K Kan. BjiojKeHHíiM — coflepwaT cxeMaTHMecKHe pncyHKH TexHojiorHMecKHx cxeM, npHMepHbie naHHbie no 3aTpaTaM. OHH 0XB3TbIBaK)T npH5jTH3HTejlbHO 46% Bcex B03M0>KHbIX BapHaHTOB. flo KOHLTA 1980 rofla BbinymeHO B oßmeft CJIO>KHOCTH 211 H3flaHHii. B qejiHX ycKopemin npHMeMeHHH «OKyMeHTauHH ynn(J)HKaunH B 1979-M roay B pecnyßjiHKaHCKHX MacuiTaßax OIICHHJIH NOTPEßHOETH no KanHTa JTOBJIO»eHHflM B OßjiaCTH BOÄOOÖnaßOTKH H OHHCTKH KOMMyHajIbHblX CTOIHblX B0Ä (PP. 12 —

15.). CTpOHTejIbCTBO BblflBJieHHblX COOpy>KeHHÍI B03MOWHO B TMeHHH 10—15 jieT c npeflBapHTejibHbiM onpeflejieHiieM oßpa3noBbix TexHojioriiii OHHCTKH H opHHTHpoBOHHbix 3aTpaT HA SKcnjiyaTai-IHIO. ripaKTnqecKOMy BHe«peHiiio n0MHM0 ynoMsiHyTbix H3HailHH CnOCOÖCTByeT pas aflMHHHCTpaTHBHblX Meponpnjlthh ÄH(fK()epeHUHpoBaHHoro HeficTBHji, pa3Horo poaa hhCTpyKIJHH H np. (pHC, 16.) 3(})(})eKTHBH0CTb BbinOJlHeHHblX paßoT no«TBep

>KflaeTC5i ynasaHneM Ha to, hto b cjienyiomeil njiTHJieTKC 3aTpa™ Ha hhx OKynaioTca b 7—

10 pa3. OcHOBHbie HanpaBJieHHH npo«oJi>KeHHH paßoT B TeieHHH 1981 85 IT. C())OpMyjIHpOBaJIHCb, XOT5I HeKOTOpbie nacTHbie Bonpocbi eine /mcKyTupyiOTCji. Hanßojiee Ba>KHAH Tenepb 3a«ana, STO yBejinneHHe 3()i(JICKTHBHOCTH TEXHOJIORHIÍ HA OCHOBAHHE uiiipoKoro TexHHKO-3KOHOMimecKoro aHajiH3a. Ha ocHOBaHHH noTpeßHocTeii saKa3MHK0B cjieflyeT npoaojiMOTb cocTaßjieHHe AOKyMeHTOB yHH(|)HKauHH H ycoBepmeHCTBOBaHHe cymecTByromnx MaTepnajiOB. Thesaurus für Umweltschutz und Wasscrvirtschaft (Alphabetischer Teil, Systematischer Teil). Institut für Wasserwirtschaft, Berlin, 1980. A berlini Vízgazdálkodási Intézet a.ltal szerkesztett és kiadott környezetvédelmi és vízgazdálkodási tezaurusz az automatikus szakirodalomkutatás elengedhetetlen eszköze. Létrehozását korunk azon felismerése tette szükségessé, hogy a szaknyelvi terminológia többé már nem csupán nyelvvédelmi eszköz, a folyóiratszerkesztők, a humán érdeklődésű műszakiak, no meg a múltjukra oly szívesen visszatekintő, az éveket tekintve öregedő kollégáink „vadászterülete", hanem hogy a szakkifejezések osztályozó erejük és rendszeralkotó képességük révén alkalmasak a számítógépes információkeresésre. Éppen napjaink rendszerstruktúraszemlélete, ezen belül a matematikai logika nyelvészeti alkalmazása tette lehetővé, hogy a szaknyelv a tudomány szervező eszközévé válhasson. A tezaurusz ugyanis egy-egy tudományág (jelen esetben a környezetvédelem és a vízgazdálkodás) szabványosított fogalmainak, műszavainak olyan rendszerbeszedett gyűjteménye, ahol az alkotó szavak (a deszkriptorok) közötti hierarchikus kapcsolat (a fölé-, alá- és mellérendelés, a rész-egész- vagy a nem-faj reláció) felismerhető, illetve az e kapcsolatokat kifejező kellő kódjeleket alkalmazva a fogalmak különféle szempontok szerint — akár számítógépes adatfeldolgozással — rendszerezhetők. A jobb használhatóság érdekében a műszavaknak e gyűjteményét kiegészítik a tudományágban elterjedt, nem szabványosított un. nem-deszkriptorokkal (ezek általában idegen szavak, szinonimák vagy utalások összetett szavak, ill. állandósult jelző és birtokos szerkezetek utótagjára), asszociatív szavakkal és sok esetben a fogalmak közti kapcsolatot vizuálissá tevő grafikus ábrákkal. Az alfabetikus és szisztematikus részből álló német nyelvű környezetvédelmi és vízgazdálkodási tezaurusz mintegy 17 000 fogalmat (ebből kb. 11 000 deszkriptort) tartalmaz. A deszkriptorok előtt álló háromjegyű betű- és háromjegyű számkód és az üres leütéshelyeket reprezentáló pontjelek egyértelműen utalnak az illető fogalom szakcsoportjára (az első két betű), fogalmi kategóriájára (a harmadik betű) és a nem-faj kapcsolatra (pontjelek). Pl. a CUK 002 Schlammbehandlung deszkiptor G jele vízgazdálkodási fogalomra, a CU jel ezen belül a szennyvíziszapra, a harmadik helyen álló K módszerekre és eljárásokra utal, a 002 szám pedig, hogy a Schlammbehandlung a CUK Prozesse und Verfahren der Schlammbehandlung fogalmi csoport második tagja (az «lső a CUK 001-gyei jelölt Entschlammung, a harmadik a CUK 003-mal jelölt, egy leütéshellyel beljebb szedett — tehát alárendelt — Aerobe Schlammbehandlung). Ugyanennél a fogalomnál az alfabetikus részben fel van tüntetve a hozzátartozó nem-deszkriptor, a fogalmat birtokviszonyban feloldó Behandlung von Schlamm, továbbá 14 alárendelt fogalom (pl. Thermische Schlammbehandlung, Vibrationsverfahren) és az asszociatív fogalmak, melyek nem nem-faj kapcsolatban állnak a deszkriptorral, ugyanakkor pl. a szakirodalom kutatásakor tágabb tartalmi azonosítást tesznek lehetővé (pl. Flotationsbecken, Nachklaeren, Vorklaeren). Hasonló szerkezetben készült el nemcsak a vízgazdálkodás és környezetvédelem (B kódjel) „szellemi leltára", hanem a kapcsolódó alap- és társtudományoké (mate(Folytatás a 112. oldalon)