Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Varga György: A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítésének helyzete, fejlesztése

406- Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. Dr. Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás és — egységesítésben szüneteltetett — K -|-F témáját feltétlen folytatni kell, mivel az egységesített (minta) rész-technológiai folyamtterveket, típusterveket e nélkül nem lehet elkészíteni. További fontos feltétel, hogy — az egységesítéssel kapcsolatos hatósági, műszaki- és gazdasági, a 7. fejezet 9. pontjában említett szabályozók elemzése megtörténjen, — a célprogram szervezéséhez szükséges szakmai háttér és jó külső kapcsolatok biztosítva legyenek. Most 1981. év elején az a legfontosabb, hogy az egységesítés VI. ötéves tervi főfeladatainak meghatározása lezárható legyen, a korábbi tervciklushoz képest változtatni szándékozott módszerbeli kérdések vitája befejeződjön. Jó időben került tehát sorra az Albizottság ülése, jó a téma kiválasztása. Remélhető, hogy lendületet ad a további egységesítési munkának. Mindezek mellett főleg pénzügyi okokból számítani kell arra, hogy az 1979—80. évi „felfutáshoz" képest 1981-ben lényeges lassulás következik be. Űjabb, széles körben hasznosítható dokumentumokra 1981. évben alig lehet számítani, nagyobbrészt 1982-től jelennek meg. Jelen anyag a vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítésével kapcsolatban csak vázlatos, vitaindító. Feladata, hogy ne csak beszámoló legyen, hanem kritikai és önkritikái részket is tartalmazzon. Tárja fel az egységesítési munka problémáit, adjon ötleteket a hozzászólóknak, így hát a hozzászólásokkal együtt kell kikerekíteni ezt a nagy szakmai témakört, egy új ötéves terv indításának időszakában. Befejezésül hangsúlyozni kell, hogy az egységesítés célprogram nem egy szűk csapat küszködése hanem széles körű, kollektív munka volt. Ha szidjuk vagy dicsérjük, a magunkéról van szó. IRODALOM [1] OVH: A vízkezelés és szennyvíztisztítás technológiai folyamatainak, berendezéseinek és építményeinek egységesítése. Célprogram, 1977. Budapest. [2] Varga Gy.: A típustervezés a vízópítőipar fejlesztésének szolgálatában. ,,A vízépítőipar és jövője" konferencia, Kaposvár, 1978. [3] VÍZITERV—VSZK: Adatközlő tanulmány az Intervodoocsisztka jSKJT munkaterv 2.1 témájához (a szennyvíztisztítás hazai helyzete és az egységesítés), 1979. Budapest. [4] VIZITERV—VSZK: Előterjesztés a Célprogram Bizottság 1979. 07.05-i üléséhez, 1979. Budapest. [5] VÍZITERV—VSZK: 1. sz. javaslat. A VI. ötéves terv ivóvíztisztítási igényei alapján az ott megvalósuló létesítményekhez szükséges, egységesített telepnagyságrendek és mintatechnológiák kiválasztása, 1979. Budapest. [6] VÍZITERV—VSZK: 1. sz. javaslat. A VI. ötéves terv szennyvíztisztítási igényei alapján az ott megvalósuló létesítményekhez szükséges, egységesített, telepnagyságrendek és mintatechnológiák kiválasztása, 1979. Budapest. [7] Annen, G. W.: Gazdasági megfontolások a helyi vagy központosított telepekkel kapcsolatban. Prog. Wat. Techn. 1980. [8] Ludung, A.—Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás gyakorlati alkalmazásának előkészítése Magyarországon. KGST VVÉ IA-4.02 munkacsoport kiadványa, kézirat 1980-ban. Budapest. [9] Szabó S.—Benedek P.—Kiss J.—Major V.: A szennyvíztisztítás költségeinek elemzése. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/4. [10] Kocsis A.—Varga Gy.: Eredmények a vízkezelés ós a szennyvíztisztítás egységesítése területén. Vízügyi Közlemények, 1981/1. Lage der Vereinheitlichung und Entwicklung der Wasserbehandlung und Abwasserklärung Dr. Varga, Gy. Der technologische Prozess der Wasserbehandlung und Abwasserklärung, die Vereinheitlichung ihrer Einrichtungen und Bauwerke, erwiesen sich in Ungarn in Mitte der siebziger Jahre für immer dringlicher. Nach den Vorbereitungsarbeiten hat das Staatsamt für Wasserwesen (SAW) im Jahr 197G ein interministerielles Zielprogramm organisiert. Die Organisations und Koordinationsarbeiten durchführt das im Rahmen des Entwurfsbüros für Wasserbau funktionierende Standardisierungs und Vereinheitlichungs (Standardisierungs)Zentrum. Demzufolge steht dieses Zentrum mit nahezu 100 Institutionen und mehrere hundert Fachleute in Verbindung. Die Standardisierungsaufgaben haben zwischen den Jahren 1976—80 eine Zielprogramm-Dokumentation bestimmt. Demgemäs sollen gleiche oder nahezu gleiche Wasserbehandlungs- bzw. Abwasserkläraufgaben mit gleicher Technologie arbeitende, in ihrer Mehrzahl Kläranlagen gebaut werden. Die Aufgaben müssen auf dem Gebiet der Wasserbehandlung, Siedlungs- und Industrie-Abwasserklärung gelöst Werden. Diese Aufgabe ist eine technische Entwicklung, dieu.a. auf Referenzanlagen gestützt die bewährten Lösungen auswählt (mit Messungen kontrolliert) und für die Weiterentwicklung und Ersetzung der ehlenden Lösungen sorgt. Für die im Investitionsverfahren teilnehmenden Projektanten, Unternehmen, Interbetriebhalter usw. werden Veröffentlichungen gesichert zwecks Hilfeleistung für die praktische Anwendung der Vereinheitlichung. Diese Veröffentlichungen werden aufgrund von horizontalen und vertikalen Prinzipien angefertigt (Abb. 1). Aufgrund der horizontalen Prinzips, so auch a.f dem Gebiet der Wasserbehandlung wurden 11 Stk und bei der Siesdlungs-Abwasserklärung 10 Stk. Probetechnologien festgestellt (Abb. 2—8). Unter Berücksichtigung dieser und der Kapazitätsstufen der Kläranlagen berücksichtigend, wurden für 32 Stk technologische Verfahren (Abb. 9—11) angefertigt (auf dem das Investitionsprogramm vorbereitenden Niveau, mit den schematischen Abbildungen, orientierenden Informations Kostendaten der Probelösung (zusammen mit den Industriabewasserklärung. Dies bedeutet ungefähr 46 % der bekannten mögliehen Variationen. Mit den die Ausfiihrungsdetaile enthaltenden Typenplänen zusammen, haben sämtliche Publikationen bis Endes des Jahres 1980 insgesamt 211 Stk betragen. Im Interesse der je früheren praktischen Verwendung der vereinheitlichten Resultate, wurde in 1979 eine Landesaufmessung über die Investitionsansprüche der angefertigt Wasserbehandlung und Siedlungs-Abwasserklärung (Abb. 12—15). Die Realisierung der Errichtung dieser Kläranlagen ist zwar innerhalb 10—15 Jahren möglieh, aber die Reinigungs-Mustertechnologie und die orientierenden Kosten konnten im vorhinein bestimmt werden. Der praktischen Anwendung wird ausser den Publikationen eine Anzahl von verschiedenen behördlichen Massnahmen von differenzierter Kraft (Abb. 16) und Vorschriften behilflich sein. Für die Vereinheitlichungsarbeit ist es kennzeichnend, dass gegenüber der finanziellen Aufwendung der fünfzigjährigen Entwicklung in den kommenden fünf Jahren ein 7—lOmal höherer wirtschaftglicher Nutzen zú erwarten ist.