Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Varga György: A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítésének helyzete, fejlesztése

402- Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. Dr. Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás 14. ábra. Az igényelt települési szennyvíztisztító telepek megoszlása kapacitás szerint Puc. 14. PacnpedeneHue no MoujHoemHM cmaHifuü onacmicu KOMMyHaAbHbix cmoKoe, nodAeMaufux k peaAU3atfuu e npedcmoHUfuű nepuoö Abb. 14. Kapazitätsmässige Verteilung der beanspruchten Siedlungs-Abwasserkläranlagen peken a jövőbeni alkalmazás aránya a 70%-ot meghaladja [8]. — A vízkezelő és szennyvíztisztító telepek tájékoztató beruházási költségeinek kidolgozása. Ez az összeállítás a mintatechnológia és telepnagyságrend szerint a szükséges műtárgyak és berendezések főbb jellemzőit (típusát), valamint tájékoztató költségeit tartalmazza (táblázatosan és grafikusan). A figyelembe vett gépi berendezések többsége a gyártó vállalatok törzsgyártmánya (a hazai ipar le tudja gyártani). A berendezések egy részénél a gépipari Vízkezelő-telepek Szennuvlztisztító telepek Meglevő telepek bővítése. Tipizált műtárgyak és berendezések részlegesen alkalmazhatok A tipizált műtárgyak és berendezések alkalmazhatók, a minfotechnclogia nem Egysepesitetf mintatechnológiák, így a hpizoit műtárgyak és berendezések is alkalmazhatók 15. ábra. Az egységesítés eredményei várható alkalmazásának aránya a vízkezelő és települési szennyvíztisztító telepeknél Puc. 15. floAH oJKudaeMozo npuMenenua pe3yAbmamoe ynucßuKaifuu na cmamfunx eodonodzomooKU u oncmicu KOMMyHLlAbHblX CmO'lHblX 60Ö Abb. 15. Das Mass der zu erwartenden Anwendung der Resultate der Vereinheitlichung bei den Wasserbehandlungs- und Abwasserkläranlagen lefedettség hiányos, ezeket részben importtal kell pótolni. A beruházási döntések után a szükséges berendezéseknek a felhasználásuk évére vonatkozó gyártási és szállítási ütemezése elkészíthető. Az igények, a hozzátartozó telepnagyságok, mintatechnológiák és tájékoztató költségek nyilvánvalóvá tették, hogy a megvalósítás lehetősége az 1990. éven is túlnyúlik. A tájékoztató beruházási költségekkel a fajlagos beruházási költségek meghatározása is megtörtént, mintatechnológiánként és a különböző telepnagyságrendenként. Ezek grafikus feldolgozása a várt eredményt adta. Azaz a 1 m

3/d:re jutó beruházási költség a kis telepeknél magas, míg a nagyobbaknál kisebb, fokozatosan csökkenő. E jelleg jól egyezik a külföldi szakirodalomban közöltekkel [7], A Német Szövetségi Köztársaságban 100 db biológiai szennyvíztisztító telep beruházási és üzemelési költségeit, továbbá ezek együttes értékét elemezték. Az adatokból kivehető például a 2000 m

3/d és a 20 000 m

3/d kapacitású szennyvíztisztító telepek fajlagos beruházási költségének hányadosa, amely 2,1. Ugyanez a magyar egységesített szennyvíztisztító telepekre vonatkozóan 2,5-et ad. A fajlagos üzemelési költségek hányadosa az említett telepnagyságoknál az NSZK-ban 1,7. Ugyanerre összesített hazai adatunk még nincs. Fontos tehát a további egységesítési munkánál a műszaki-gazdasági elemző munka fokozása, különös tekintettel a beruházási és üzemelési költségek komplex vizsgálatára [9]. Másik, egységesítéssel kapcsolatos felvetés a mintatechnológiák szerint épült tisztítótelepek központosított, vagy az egyes települések melletti, szétszórt elhelyezése. Bár e kérdés külön vizsgálatot igényel, de megállapítható: — a központosított elhelyezés előnye, hogy a beruházási költség kisebb (a fajlagos költséggel együtt), ugyancsak kisebb az üzemelési költség