Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Benedikt Szvetlana–Dr. V. Nagy Imre: A kiegyenlített biztonsági kritérium alkalmazási lehetőségei a vízgazdálkodásban

Dr. Benedikt Sz.— Dr. V. Nagy I.: Biztonsági kritérium Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. 391 nél az ún. Bayes döntéssel egyező döntéshez vezet tehát annak stabilitását igazolja; — E 3 előrejelzés esetén a biztonsági tényező Brs 5 értékeinél még Bayes-döntés érvénye­sül, azonban B-^b esetben ettől eltérően a nagyobb óvatosságot jelentő C 2 víztartás adódik optimálisnak. 5. A biztonsági tényező értékének megválasztása A B biztonsági tényező (0, intervallumból való kiválasztása eléggé problematikus az inter­vallum végtelen hossza miatt. Emiatt szükség van arra, hogy a lehetséges B értékek intervallumát lehatároljuk egy (N~ 1 0, 10*) értéktartománnyal, ahol N olyan pozitív valós szám, amelynél az in­tervallum csökkenésének a döntésre való hatása már gyakorlatilag elhanyagolható. Mivel az f(p,B)-f(p, 0) f(p, ~)-f(p, B) ' Co " KP, 0) KP, «) hányadosok p csökkenésével növekszenek, ezért az utóbbi feltétel teljesüléséhez az szükséges, hogy még a legkisebb vizsgálandó valószínűsé­geknél is teljesüljenek az alábbi egyenlőtlenségek: f(P, -)-/(P. 10"*) m 100 m TÖÖ" (14) (15) if=50 + 50 , [%] 6. táblázat A biztonsági tényező és az előrejelzési hatékonyság kapcsolata Tátin. fí. Cen3b Mexcdy KoaipcfiuiiueHmoM Hadeytcnocmu u 3(ß<fieKmu6H0cmbw npozno3a Table 6. The factor of safety vs. the efficiency of forecast Biztonsági tényező B 0,002 0,04 0,2 1 5 25 500 Biztonság A', % 5 26,6 38,4 50 61,6 73,4 95 Előrejelzési hatékony­ság H, % 21,87 20,26 14,86 7,67 4,10 0 1,0 KP, f(p, 10-*)-/(p, 0 ) _ f(p. 10"* ) i f(p. 0) p ahol m a megengedett százalékos hiba. így amikor a legkisebb figyelembe vehető való­színűség nem nagyobb 10­4-nél, akkor m = 4% esetén N = 3 biztosítja a fenti egyenlőtlenségek tel­jesítését. Uymódon tehát a vizsgált probléma kö­rülményeitől függően mindig mód van a megfelelő N ill. m érték megválasztására. Mód van arra is, hogy a B biztonsági tényezőt kapcsolatba hozzuk a hidrológiai méretezéseknél használatos, százalékos biztonság (K) fogalmával. a) K=F(B); 0 b) K mi n=F(10-x)=0 c) K ma x=F(10»)=100 Ebben az esetben (16) tehát, B=10 N\H (17 ) amiből következik pl. az, hogy j£ = 50%-nak a B= 1 érték felel meg. A B biztonsági tényező, a százalékos biztonság és a következő pontban ismertetett előrejelzési hatékonyság közötti kapcsolatot a 6. táblázat tünteti fel. Nyilvánvaló, hogy a (16) összefüggéssel meg­adott biztonság nem a szokásos értelemben vett „abszolút" biztonság, hanem egy többlet biztonság, amely azon tapasztalati megfontolásokon alapuló döntések kifejezője, hogy mennyire kívánunk el­távolodni a „várható érték" kritériumtól a mini­max kritérium irányába. Ennélfogva, figyelembe véve L. Duckstein., J. Bogárdi, F. Szidarovszky és D. R. Davis következtetését [1] a KBK elsődleges alkalmazási területeiként általában & kb. n= 20 évnél rövidebb adatsorok eseteit lehet megjelölni, ami­kor a valószínűségek kiszámítása eléggé bizony­talan. 6. Az előrejelzési módszerek gazdasági hatékonyságának értékelése Gyakorlati üzemeltetési és műszaki fejleszési szempontokból egyaránt fontos kérdés az, hogy mennyire hatékony az éppen adott előrejelzési módszer és érdemes-e anyagi, szellemi erőforráso­kat igénybe venni, az adott vízgazdálkodási rend­szerre vonatkozó előrejelzés kidolgozására vagy a meglevő módszer finomítására? a) Amikor nincs előrejelzés, akkor (pl. B= 1 esetben) az 5. sz. táblázat szerint a relatív veszte­ség értéke V m— 37,0; b) Előrejelzés esetén az adott módszer hatékony­sága úgy értékelhető hosszabb távra, ha kiszá­mítjuk az egyes előrejelzések bekövetkezéseinek teljes valószínűségeit és ezekkel szorozzuk be az egyes előrejelzések esetén kapott optimális vesz­teségértékeket (adott B érték esetén). Az előrej„,^és százalékos hatékonyságát kife­jező mérőszámot a VK H= 1—(18) ' m kifejezéssel adhatjuk meg, ahol Vm — az előrejelzés nélküli relatív veszteség, VK — az előrejelzés esetén kapott relatív veszteség, azaz Vk= £ P(E„)min max[Z„- /(P,/ 1)] w I J n = (19) p^p^-U feltéve, hogy az előrejelzett árhullám E n volt. A hatékonyság értékelése tehát az alábbiak sze­rint végezhető el. így tehát: P{E 1)=P[A 1) •P(E 1IA 1)-{-P(A 2) •P(A 2) •P(E 1IAJ + +P(A,) = 0,24 A további hasonló számítások eredményeiként P(E 2) = 0,410 és P(E 3) = 0,350. Ekkor pl. az 5. táblázat B= 1 esetre (i? = 50%-os biztonságra) vonatkozó értékeit véve, Fi=0,24-36,8+0,410-37,7+0,350 -29,1 = 34,16.

Next

/
Thumbnails
Contents