Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
8. szám - Újfaludi László: Háromdimenziós szivárgás vízépítési műtárgyak környezetében
344 Hidrológiai Közlöny 1982. 8. sz. Űjfaludi L.: Háromdimenziós szivárgás Kf 12. ábra. A kétdimenziós esetre vonatkoztatott kilépési, gradiens-értékek k a/kf függvényében (a 9.b ábrának megfelelő eset) Puc. 12. 3naienusi ebixoőHoea epadueuma deyMepnoeo nomoKa e 3aeucuMocmu om k f f/k/ (cnynaü coomeemcmayeni puc. 9. b. .466. 12. Die auf Zweidimensionellen Fall bezogenen, Austritts-Gradienten >werte in Funktion ka/kf ( der der Abbildung 9/b entsprechende Fall ) A kilépési gradiens és a felhajtóerő-eloszlás A kétdimenziós esetre vonatkoztatott iWiki hányadosok értékét kjkj függvényében a 12. ábrán ábrázoltuk. (Az ábra valamennyi vizsgált Jlí/6-értékre érvényes.) Az ábra alapján megállapítható, hogy a fedőréteg szivárgási tényezőjének csökkenésével — a vízhozamhoz hasonlóan — a kilépési gradiensek is egyre inkább megközelítik a kétdimenziós értékeket. Hasonló mondható el a felhajtóerő-eloszlásra is. A fedőréteges kétrétegű talaj esetére végzett vizsgálatok legfontosabb következtetése tehát az, hogy a fedőréteg jelenléte nagymértékben csökkenti az oldalszivárgást. Viszonylagos vízzáróságának növekedésével a mozgás ,,háromdimenziós" jellege egyre inkább „kétdimenziós"-ba megy át. 4. Következtetések A modellkísérletek vizsgálati tartománya, mint arra már előbb céloztunk, a változók nagy száma miatt nem lehetett teljes; természetesen ugyanez vonatkozik az eredményekre is. A vizsgált esetek alapján most mégis megkísérlünk néhány olyan következtetést levonni, amely véleményünk szerint a gyakorlati esetek jelentős hányadára érvényes. Egyrétegű talajra alapozott műtárgyak esetén mindenekelőtt abban nyilvánul meg az oldalszivárgás hatása, hogy az átszivárgó vízhozam és a műtárgy alvízi végén létrejövő kilépési gradiens a kétdimenziós értéknek többszörösére növekedhet. Ez fokozottan érvényes keskeny, hosszú műtárgyak esetére A kétdimenziós esetben igen hatékony szádfalak itt (még oldalirányú szárnyfalakkal együtt is) csak rendkívül nagy hosszak esetén képesek jelentősen csökkenteni az említett két mozgásjellemző értékét. Kétrétegű talajra alapozott műtárgyak esetében a fedőréteg hatására az átszivárgó vízhozam és a kilépési gradiens értéke közelebb kerül a kétdimenziós értékekhez, annál inkább, minél nagyobb a fedőréteg viszonylagos vízzárósága a víz vezető réteghez képest. A fedőréteg tehát csökkenti az oldalszivárgást. Nem került sor fedőréteges esetben szádfalas műtárgyak vizsgálatára. A kétdimenziós esetek korábbi eredményei [10, 11] alapján azonbanbizonyosra vehető, hogy a szádfalak (és szárnyfalak) hatékonysága ekkor - szivárgási szempontból — még az egyrétegű esetnél is jóval kisebb. A fedőréteg szivárgási ellenállása ugyanis általában jóval nagyobb, mint a — reális hosszakkal feltételezett — szád- és szárnyfalaké, így ezeknek a szivárgási jellemzőkre gyakorolt hatása sem lehet jelentős. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton fejezi ki köszönetét Herzog Henrik és Csecskedy Géza műszaki tanácsadóknak, akik a műtárgy-alapítpusok és vizsgálati mérettartományok meghatározásában és a kutatás további időszakában is hasznos útmutatásokat adtak. Jlertelendy Mikiómét a mérések és az adatfeldolgozás során végzett lelkiismeretes munkájéárt, Pergovdcz Józsefnél a modellek előkészítéséért, Medve Máriát pedig az ábrák gondos elkészítéséért illeti köszönet. IRODALOM \\}Nedriga, U. P.: Vízépítési művek körüli szivárgás számítása (oroszul) Gidrotyehnicseszkoje Sztroityclsztvo, 1947/5. [2] Verigin, N. N.: A talajvíz gátak körüli áramlásáról. Előadás a SzUTA-n. 1954. 99. köt. ti. sz. [3] Verigin, N. N.: Talajvizek áramlása tározók közelében (oroszul) Gidrotyehnicseszkoje iSztroityelsztvo 1962/11. [ 4] Kovács György : Gátak alatt átszivárgó vízhozam számítása. Vízügyi Közlemények, 1960/2. | 5] Gsugajev, II. R.: Gidraulika (oroszul) Gosztenergoizdat,' Moszkva 1964. [6] Hamvas Ferenc: Folyami vízépítési műtárgyakra ható felhajtóerő vizsgálata. VITUKI Tanulmányok " és Kutatási Eredmények. 34. 1971. Budapest. [7] Kamenszkij,, G. N.: A felszín alatti vizek dinamikájának alapjai (oroszul) Moszkva, 1943. [8] Galli László: Műtárgyak alatti szivárgások számítása rétegzett talajokban közelítő eljárással. Vízügyi Közlemények, 1959. 3. [9] Juhász József: Töltés alatti szivárgás vizsgálata vastag vízvezető réteg esetén. Hidrológiai Közlöny, 1968. 8. [10] Űjfaludi László: Az átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál. Szádfalas műtárgyak Hidrológiai Közlöny. 1981. 7. sz. [11] Űjfaludi László: Az átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál. Sík alapozású műtárgyak. Hidrológiai Közlöm/ 1981. 12. sz. TpexMepiiaa (JUIJIBTPAUHU B OKPYWEHHH rHAporexnHwccKHx coopyweHHÍi yiußujiyda, JI. 06MEH3BECTHUE MCTO/IM pa CM era i])iijibTpannn n oicpy >KeHiiii i'HflpoTexHimecKHX cüopy>KCHiiií, Kai< npaBiijio, paccMarpbiBaioT njiocKiiií n0T0K. Xora HecKOJibKo aBTOpoB 3ani[Majiocb paccMaipbiBanneM BonpocoB (JinjibTpaUilII B ÖOKOBOM HanpaBJieHIlll (HTO paBHOCHJIbHO BBefleHHK) Tpeibcí o H3,wepeHn$i) iix peuieiiHfl KacaioTca TOJibKO cneiiiiajibiu.ix cJiyiaeB. HacTomuaM pafioTa npeacTaBJuieT pe3yjibTaTu HccjieflOBaHíiíi, B xo;je KUTopbix MCTO^OM 3ráA nonwraJiMCb ocBeraTb nojinyio KapTHHy HBJieHHií,
