Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1982. 8. sz. 345 BbI3BaHHblX ÖOKOBOii (])HJIbTpaHHCH. PncyHKii ó. ii a. npeAcraBJiaioT ocHOBHbie THIUM coopy>KeHiiíi HfleajiH30­BanHOH REOMETPNN, HccjieflOBaHHbix npn noMOinn MO­ÄejiH. HccxieflOBaHHji flOKaaajin, wo yieT GOKOBUX cocTaßji­HIOMHX B 3HA LIHTCJIbH0H CTenCHH YBEJIHMHBACT 3HaieHH5! xapaKTepHCTHK <]>iiJibTpannoiiiioro /(IIII/KCUHK. Ha 3TO yi<a3i.iBaioT pp. o. 11 ö. na KOTOpbix H3oGpa>i<eHbi 3Ha lie­HiiH pacxofla n0T0Ka h Buxo/iHoro rpaflHCHTa hjih coopy­>i<eHnii ue3 niriyma 11 nocTpoeuHbix na OAHOCJIOÍÍHOM rpyHTe. BII«HO, IITO no cpaBiiCHino c «ByiviepHbiMH cjiy­MaífMII BJIHHHHe ŐOKOBOH (j)HJlbTpaqmi OCOCeHHO CIIJlbHO fljiíi y3KHx 11 fljiHHHbix coopywemiíl c neBbicoKHM 3iiaMe­HiicM noKa3aTeji5i E/L. PHC. 8. npeflcrajiíieT xapaKTepncTHKH flBuwemiyi coo­py>KeuHíí co iiinyuraMii n (JuiaHorBbiMii orpa>Kfleiin>iMn B CpaBHCHHH CO CCOpy HfCHlIMMH OCHOBblX TIlnOB nOflOÖHOH reoMeTpiin. IIopa>i<aeT nacKOJibKO MaJioaiJteKTHBUbiMii oKasajiHCb íunyiiTOBbie CTCHKH BCJICACTBHC ÍÍOKOBOH (l)iuibTpamiH. Pnc. 9. npeACTaBJiíieT p.ue OCHOBHHC cjiyqan coopywe­HHÍÍ, nocTpocHHbix na flByxcnoiiHOM rpyHTe. no pnc. 10. BiiAHO, MTO ocuHJiJinpyiomee 3Hawenne KpoBJin HesHa­MHTeJibHO B cjiy<iajix, icor^a Kanaji riojiHocrbio BCKpbi­BaeT 3TOT cjiOH no TojibmiiHe. Meflay tcm KPOBJIH öy^eT ßojiee 3(})(}iei<THBH0H, ecjni i<aHaji ne nepecei<aeT ee Ha BCK) TOJibiitHHy (pnc. 9. b.). B Taiciix cjiyiayix c yBejiHHe­mieM oTHOcirrejibHOH BOfloynopHOCTH KPOBJIH pacxo;i no­TOKa HB bixo/iHoü rpa/uienT Bee Co;iee ripufiJiii^aioTCíi K CBoiiM 3HaMenn>jM jyiji nnocKoro n0T0Ka (Q/q — Iki/Iki = = 1) - CM. pp. 1 1 . II 1 2. Dreidimensionolle Sickerung in der Umgebung der wasserbaulichen Objekte Újfaludi, L. Die zur Sickerungs-Bereohnung der Wasserbau! ióhen Objekte offeiikundliche Methoden sind im allgemeinen für zweidimensionelle Sickerungen gültig. Einige Autore befassten sieh zwar mit def Untersuchung der Wirkung der seitlichen Sickerungen, (d. h. mit der Dimension) diese geben aber nur in speziellen Fällen Lösungen. In vorstehender Abhandlung wird über solche For­schungen berichtet, bei denen mit Hilfe von elektrischen analogen Modellversuchen probiert wurde, ein um­fassendes Bild über den Einfluss der seitlichen Sicke­rung zu erhalten. Die Abbildungen 1 und 2 zeigen die am Modell untersuchten Objekt-Grundtypen mit ideali­sierter Geometrie. Aufgrund der Untersuchungen hat es sich bewiesen, das die Inbetraclitnahpae der Seitensickerungen den Wert der Sickerlicwegungskann werte bedeutend erhöht. Die zeigen die Abbildungen 4 und 5 an denen wir die Werte der Abfluss-Austrittsgradiente der auf ein­schichtigen Boden errichteten Objekte ohne Spund­wand veranschaulichen im Verhältnis zum dreidi­mensionalen Fall. Es ist ersichtlich, dass der Einfluss der Seitenströmung besonders im Fall von langen, schmalen Objekten mit einem niedrigen EIL-Wert gekennzeichnet werden kann. Die Abbildung 1 zeigt die Bewegungskennziffer der mit Spund- und Flügel wänden versehenen Objekten im Verhältnis zu den Grundobjekten mit einunddersel­ben Geometrie. Es ist überraschend, wie infolge der Seitensickerung die zu den Objekten befestigten wasserdichten Wände wirkungslos sind. Die Abbildung 9 zeigt zwei Grundfälle der auf zweischichtige, mit Deckschicht versehenen Boden gebauten Objekte. Aus der Abb. 10 ist es ersichtlich, dass die dämpfende Wirkung der Deckschicht in dem Fall nicht von kleiner Bedeutung ist, wenn der Kanal die Deckschicht vollständig durchquert. Umso wirk­samer ist die Deckschicht, wenn der Kanal nur teil­weise durchquert wird (Abb. 91b). Nun gelangt mit der verhältnismässigen Erhöhung der Undurchlässig­keit der Deckschicht, der Abflugs und der Austritts­gradient vielmehr in die Nähe eines zweidimensionellen Wertes; (Q)q =/ki/'íki = 1), wie dies in den Abbildungen 11 und 12 ersichtlich ist. Nemzetközi Hidrológiai Program I. Rendezvények 1) 1982. szeptember 3—11. között rendezik, Argentí­nában, Buenos Aires-ben a vízkészletek IV. világkong­resszusát. A kongresszust az IWRA (Nemzetközi Víz­készlet Szövetség) rendezi az UNESCO támogatásával. A kongresszus hivatalos nyelve angol, francia és spa­nyol. A kongresszus 4 fő témakörrel foglalkozik: a vízzel kapcsolatos mérnöki munkák rendszerével, a vízkészletek oktatási, gazdaságossági és társadalmi szempontjaival, környezeti szempontokkal, valamint a vízjoggal és adminisztrációval. 2) Nemzeti Bizottságunk címére megérkezett a Kob­lenz-i vízkészletek tervezésével kapcsolatos nemzetközi szimpózium 2. sz. tájékoztatója. A szimpóziumot, mint azt előző, januári tájékoztatónkban már hírül adtuk 1983. augusztus 28.— szeptember 3. között rendezik. 3) 1983. augusztus 15—27. között Hamburgban nem­zetközi szimpózium lesz a távérzékelésről és, a távér­,zékelés. adatainak továbbításáról. A szimpóziumot tá­mogatja a nemzetközi távérzékelési és adattovábbítási bizottság, az IAHS és. a WMO. A szimpóziumon ta­lálkozhatnak a nemzetközi szakértők a kutatás, a gya­korlat és az oktatás területéről, és véleményt cserél­hetnek azokról a problémákról, amelyek a távérzéke­léssel a hidrológia, a hidrometeorológia és a vízkész­letek területét érintik. Tanulmányok készíthetők az ülésekre, vagy az ezzel párhuzamosan rendezett „pos­ter session,"-ra, a csapadék,, a. hó és a jég, a, felszíni vizek a talajnedvesség, a felszín, alatti vizek, a hidro­geológia, a vízminőség, a tengerparti és vizenyős te­rületek hidrológiája, a használati vizek és: a vízkész­letgazdálkodás , és tervezési területéről. A tanulmányo­kat angolul esi franciául fogják kinyomtatni, amelyek­ről legfeljebb 200 szavas előzetes összefoglalót, kell a szervező bizottsághoz eljuttatni 1982. július, hó 15-ig. 4) 1982. október 25—27. között Capri-ban, nemzetközi konferenciát rendeznek a, felszín alatti vízkészletgaz­dálkodás mai szemléletéről. A konferencián a matema­tikai modellek és a, rendszeranalízis módszerek alkal­mazásával, kísérleti módszerekkel is kívánnak foglal­kozni az alábbi témák keretében: a felszín alatti víz­készletgazdálkodás közelítő rendszerei, matematikai modellek a felszín alatti vizek tanulmányozására, mai kísérleti módszerek a felszínalatti vizek tanulmányo­zására, kölcsönhatás a felszín alatti és a felszíni vizek között, és ennek elméleti és kísérleti szempontjai, esettanulmányok. 5) Értesítést kaptunk Moszkvából az 1983-ban ren­dezendő XIV. nemzetközi hidrológiai tanfolyamról. Ez a tanfolyam, amelyet, mint közismert magas képzett­ségű szakemberek részére rendeznek, a hegyvidéki te­rületek hidrológiájával és glaciológiájával fog foglal­kozni. A meghívó közli az 1984—1989. közötti évek tanfo­lyamainak- témáit is, amelyek évek szerint a követ­kezők: 1984-ben a víztudományok területén a magasfokú és másodlagos oktatás metodikai alapjai, 1985-ben ta­vak és mesterséges tározók hidrológiája é® ecológiája, 1986-ban folyóhidraulika, csatornákban levő folyama­tok, valamint a, folyótorkolatok hidrológiája. 1987-ben a hidrológiai és. hidrogeológiai vizsgálatokban a víz­igények és a vízkészletek tudományos alapjai, 1988­ban hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálatok modern módszerei és 1989-ben folyóvízgyűjtők nedvesség- és hőméirlegének vizsgálata és számítása. (Folytatás a 365. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents