Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

1. szám - Sajgó Zsolt–dr. Scheuer Gyula: Hatvan város felszínalatti vízbeszerzési lehetőségei

Sajgó Zs.—

Dr. Scheuer Gy.: Hatvan város Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 35 JtLMAGYARAZAT J Felszinközeli homokos kavicsterasz határa / / Kavicsréteg vastagság izometrikus vonalai [m] / 0-5 m Kovicsvasfngsagu terület 5-1Um 10 <m 9. ábra. A felszínközeli kedvező vízadóképességű homokos kavics réteg vastagsági térképe Puc. 9. Kapma Moiqnocmu npunoeepxnocmnoeo neciiaHozaJiemuiKOuoeo eodonocHoeo eopu3onma Abb. 9. Mächtigkeitskarte der oberflächennahen sandigen Kiesschicht mit günstigem Wassergewinnungsvermögen HATVAN nyeződését is lehetővé teszi. A Zagyvától Ny-ra eső részen viszont nagyobb vastagságú rossz vízáteresztő képességű agyagok és iszapok települnek a kavicsos réteg felett, ami a helyi szennyeződést akadályozza. E kavicsos réteg fekiijét agyagos, iszapos képződmények alkotják. A fekü lejtése ÉNy—DK-i irányú és 105—90 Bmf értékek között változik, a terep alatt 10—25 m-ben jelentkezve. A felszíne nem egyenletes a volt mederfenék, a partélek és az azokban jelentkező beöblösödések jól kirajzolódnak. A homokos, kavicsos összlet felépítése is változatos. Általában durva homokkal kezdődik, amely átmegy kavicsos homokba, homokos kavicsba és a legdurvább anyaggal zárul. Az összleten belül több helyen iszap, homokos iszap közbetelepülések is kimutathatók. Az átlagos vastagság 7—8 m, de helyenként a 10 m-t is meghaladja. Az összlet vízadó képessége kedvező. A szivárgási tényező átlagértéke k=45 m/d. 5.2. A víznyerő terület vízháztartása A térség vízháztartási adottságai a korábbi kutatási, víztermelési adatok és feltárási tevékenységünk alapján az egész vízföldtani egységre kiterjedően mind a felszínközeli, mind a mélységi vízadó összlet esetében meghatározhatók. 5.2.1. A felszínközeli vízadó összlet vízháztartása. A szóbanforgó területen a talajvíz fő víztartó, vízszállító rétege a Zagyva negyedkori homokos kavicsösszlete, melyben a víz lassú völgyirányú (ÉNy—DK -i) áramlásban van. Természetes helyzetben a terület talajvizének utánpótlódását főként a kavicstestben ÉNy felől áramló víz biztosítja. A Zagyva szerepe a vízutánpótlódás szempontjából változó, mindenkori helyzete és a talajvíz állása szerint kismértékben hol megcsapoló, hol tápláló jellegű. A kisebb élővízfolyások közül a Kartalvölgyi patak a teljes hoszszán vízbetápláló hatású, azonban a szállított és így az átadódó vízmennyiség kicsiny. Egyéb kis-