Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

7. szám - Dr. Tóth Géza: Karsztvízösszefüggés-vizsgálatok a Központi-Bükk területén és déli előterében

Dr. Tóth G.: Karsztvízösszefüggésvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. 305 leltük a fluoreszceint ebből az adódik, hogy jóval hamarább is jelentkezhetett és nyilván a forrásokban nem egyszerre jelent meg a festék, ahogy ez a második festésnél lemérhető volt. Az első vízjelzést a beszivárgás legvégén végeztük, ennek eredményeként a hátralevő teljes aktív periódusban festett vizet szolgáltattak a források. A második vízjelzés a beszivárgással együtt szakaszosan juttatta be a jelzőanyagot, ennek következtében a forrásokon kilépő víz változó intenzitással, sőt egy ideig nem, majd ismét szolgáltatta a fluoreszceint, végül valamennyi időszakos karsztforrás tiszta vizet öntött a felszínre. A megfigyelt jelenségek a jelzőanyag mozgásának két összetevőjére utalnak. Egy függőleges (a beszivárgástól függő szakaszos mozgás) leszivárgás a karsztvízfelületig. A másik mozgás a karsztvízfelülettől kezdődően a forrásokig irányuló közel vízszintes áramló mozgás. Ez a horizontális jellegű karsztvízáramlás a vízzel kitöltött résrendszerben viszonylag lassú. A peremek felé áramló enyhén lejtős karsztvízképződményt festette meg a függőlegesen leszivárgó jelzőanyag. A jelzőanyag a hatalmas vízzel kitöltött résrendszerben jól el tudott keveredni. Ennek hiányában nem festődhetett volna meg a négy távoli karsztforrás vize közel azonos mértékben. 1969-ben a vízjelzés a hóolvadás utolsó napjaiban történt, így egyetlen megfestett víztömeg áramolhatott a peremek felé. 1970-ben a beöntött jelzőanyagot a hóolvadás szakaszossága több egymástól elkülönült időszakban juttatta a karsztba a fluoreszceint. Közben a terület alatt déli irányba áramlott a karsztvíz. A következő leérkező jelzőanyag mennyiség elérve az áramló karsztvíz tömegét, önálló jelzőanyag hullámként mozgott a források felé (6. ábra). A karsztvízrendszer déli peremét az időszakos karsztforrások irányában agyagpala „gátak" jelzik, ezeket a karsztvíz átjárja a törésvonalak mentén. Az időszakos karsztforrások vízgyűjtő területe minden kétséget kizáróan a fennsíkon a Feketesár-rét térségében helyezkedik el. Ugyanakkor a források vize a répáshutai mészkőfáciesből fakad. Közben az idősebb agyagpalák elkülönítik a karsztos képződményeket. A vízjelzések alapján feltételezhető, hogy A fennsíki mészkő feküjét képező középső ladini meghatározású agyagpalák több helyen „kilyukadt" vízáteresztő állapotban vannak. Csak így lehetséges, hogy az agyagpalában fekvő répáshutai mészkő felszínre adja a fennsík karsztvizét. Valószínűleg, a fennsíki mészkő karsztvize, áthatolva a középső ladini agyagpala rétegeken, idősebb alsótriász mészkövekkel találkozik. E mészkőrétegek felpikkelyeződött rögei, máshol boltozatai a völgy be vágódásokban és az általános kőzet lepusztulás következtében felszínre kerülve a fedett karszt vízkészletének egy részét felszínre öntik (7. ábra). Ez utóbbi az időszakos karsztforrások működésével és gyors elapadásával, valamint az Imó-kőnél végzett karsztvíz-visszaduzzasztási kísérlettel is alátámasztható. Az Imó6. ábra. A jelzőanyag mozgása a Fekete-sár-réti jelzéstől az időszakos források felé A felső ábra 19<19-ben a hóolvadás végén a/, alsó 1970-ben a hóolvadásokkal szakaszosan bejuttatott fluoreszceint jelzi. Jelmagyarázat: Vj = vízjelzés 19(i9-ben 20 kg, 1970-ben 50 kg fluoreszcein felhasználásával, m-j = fennsíki mészkő (felső ladini), in = mészkő (felső anizuszi), ap = agyagpala (alsó és középső ladini), F = forrás, ? = a jelzőanyaggal megfestett áramló víztömeg, 1 = megemelkedett karsztvízfelület, 2 = alacsony karsztvíznívó, Ti = csökkenő tendenciájú karsztvíznívó, í'

3 = emelkedő tendenciájú karsztviznfvó Abb. 6. Bewegung des Spurstoffes von der Bezeichnung im Fekete-sár-rét in Richtung der periodischen Quellen Die obere Abbildung zeigt das am Ende der Schneeschmelze in 1969, die untere das in 1970 mit der Schneeschmelze stufenweise hinzugegebenen Fluoreszein Zeichenerklärung Zeichenerklärung: Fj = Wasserbezeichnung in 1909 mit Verwendung von 20 kg, in 1980 von 50 kg Fluoreszerin, m, = Hochland-Kalkstein (oberladinisch), m., = Kalkstein (oberes Anisus), ao = Tonschiefer (ober- und unter-ladinischer) , F ~ Quelle, j = mit Spurstoff gefärbte strömende Wassermenge, l = erliőhtes Karstwasserniveau, 2 = niedriges Karstwasserniveau, 1\= Karstwasserniveau mit sinkender Tendenz, T., = Karstwasserniveau mit sich erhöhender Tendenz kői forrás járat rendszerében közel a forrásküszöbig emelkedett a víz 1969 márciusában, majd aktív periódus nélkül visszahúzódott. Ez azt bizonyítja, hogy a szóban forgó mészkőrögök nemcsak vizet kapnak, hanem a fennsíki vízgyűjtő által szolgáltatott karszt vízegy részét elengedik, továbbítják fedett karsztos képződményeken keresztül déli irányba. Az Imó-kő mészkőröge északi peremén kisebb patakot nyel el, ennek vize valószínűleg nem jelenik meg az Imó-kő forrásában, hanem dél feié áramlik. 2 kg methilénkékkel végzett vízjelzésünk az Imó-forrástól kb. 300 méterre É-ra a völgytalpon nem hozott eredményt, a jelzőanyag nem jelent meg az aktív Imó-forrásban. A jelzés reális értékelhetőségét a jelzőanyag kétes viselkedése részbeni kötődése a patakmeder üledékeihez erősen visszavetik.