Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

7. szám - Dr. Tóth Géza: Karsztvízösszefüggés-vizsgálatok a Központi-Bükk területén és déli előterében

306 Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. Dr. Tóth G.: Karsztvízöszefüggés-vizsgálatok Tar-Ko Imó-kő JELMAGYARAZAT•• 1 = Porfirif, diobáz és tufái (Középső anizuszi) 2 = Fehéresszürke mészkő (felső anizuszi) 3 = Sötétszürke agyagpala és homokkő összlet (alsó és középső ladini) Kv= Karsztv/zfelület a = Megemelkedett karsztv/zfelület b = Alacsony karsztvízül las 4 = Kovapala és radiolarit (alsó és középső ladini) 5 = Tuzköves mészkő, dolomit 6 = Répáshutai mészkő (felső ladini) 7 = Fennsiki mészkő (felső ladini) / Törésvonal ^ A karsztvíz mozgási iránya A karsztvíz áramlása az időszakos karsztforrások inaktivitása idején 7. ábra. Magas-Bükk és déli előterének földtani és hidrogeológiai vázlata Balogh K. metszete jelhasználásával Abb. 7. Geologischer und hydro geologischer Schnitt des südlichen Vorraums des Magas-Bükk Gebirges, unter Verwendung des Schnittes von Balogh, K. 4. Vízjelzés az Istállós-kőtől DK-re elhelyezkedő dolina sorban (1971) A vízjelzés célja: Az Istállós-kő DK-i oldalán a tél elején vízjelzést végezni, és ezzel jelzőanyagot juttatni a Szalajka-völgy forrásaiba, ezzel kísérletet tenni a Szalajka- és az időszakos karsztforrások ellentétes karsztvízáramlásának felszín alatti „gerincét" meghatározni. A vízjelzés helye: A víz jelzést 850 m magasságban a Szállás-őrháztól Ny-ra 400 méterre található réten a kék kereszt jelzéstől az Istállós-kő felé elhelyezkedő nagy dolinában végeztük. A vízjelzés időpontja: 5 óra. 1971. december 9. reggel Felhasznált jelzőanyag: 7 kg fluoreszcein oldatát az olvadó hóra locsoltuk, a vízjelzésre legalkalmasabbnak ítélt dolina alján. Az elkövetkező napokban a jelzőanyag az olvadó hóval beszivár gott. Forrásmegfigyelés: A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő időszakos karsztforrások a tél folyamán nem aktivizálódtak, így csak a Szalajka-völgy két karsztforrása jöhetett számításba a jelzőanyag megjelenése szempontjából. Értékelés: A víz jelzés eredménytelen maradt, a jelzőanyag nem jelentkezett az említett forrásokban. A dolina agyagrétegének festékmegkötő szerepére, vagy a vastag kőzetrétegen a festék lassú átszivárgására lehetett az eredménytelenség okát visszavezetni. A 400 m-es kőzetréteg, a résrendszer csekély fejletlensége, illetve eltömődött állapota, továbbá a leszivárgó víz kis mennyisége, annak szakaszos továbbjutása még abban az esetben is meghiúsíthatta a vízjelzés eredményességét, ha a dolinafenék festékmegkötő hatása nem játszott döntő szerepet.