Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
7. szám - Áll Lajos: A korszerű szennyvíztisztítás ágazati értelmezése
» HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 62. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 289—336. oldal. Budapest, 1982. július A korszerű szennyvíztisztítás ágazati értelmezése* ÁLL LAJOS" A vízellátás-csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése alapvető infrastrukturális fejlesztés melynek esetleges elmaradása negatívan hat vissza' a lakosság életkörülményeire, az ipar, a mező gazdaság és végső soron az egész társadalom fejlődésére. A vízellátás-csatornázás es szennyvíztisztítás kiépítettsége között, ami sok esetben környezeti ártalmakat is okozott. ! Ma Magyarországon a közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 4 millió m3/d, ezzel szemben az 1'országban csak 920 ezer m3/d szennyvíztisztító | kapacitással rendelkezünk, és ebből is csak 600 szennyvíztisztítás |[, eze r m3/d a biológiai tisztító kapacitás. A vízhálófejlesztésének, kiépítettségének, társadalmi meg- if z at hossza 32,9 ezer km, míg a csatornahálózat ítélése — a szükségletek és a támasztott követel- l eossza csak 7,2 ezer km. Jól szemlélteti a helyzetet mények—, az igényszint szempontjából igen élté- /!;* továbbá, hogy míg 1500 település részesül közrő. Természetes igény mind a szocialista társada-tf üzemi vízellátásban, addig csak mintegy 250 telelom, mind az állampolgárok, az egyén részéről,pülési szennyvíztisztítóval rendelkezik az ország, hogy egészséges vezetékes ivóvíz-szogáltatás biz- fi a helyzet természetesen jelentős eltérést mutat tosítsa, segítse elő és támassza alá azt az életszín- 1" a nagyvárosokban, a kiemelt településeken és a vonalat, ami a XX. század végén Magyarországon falvakban. A csatornázás lemaradása pl. a fővájoggalelvárható.Etekintetben egyfajta társadalmi rosban jelentéktelen, de a napi 1 millió m3 kinyomás szorgalmazza az ivóvízellátás gyors ütemű bocsájtott szennyvízből csak 72 ezer m3/d keriil fejlesztését, mind több település bekapcsolását a""" biológiai tisztításra. A fővárosban a helyzet 1984-re szolgáltatásba — tehát az ellátási színvonal nö- r tovább javul, az észak-pesti szennyvíztisztító velését. Más a helyzet a csatornázás és a szenny- telepi 140 ezer m3/d biológiai tisztító kapacitás víztisztítás társadalmi megítélése tekintetében, belépésével. Itt is jelentős — elsősorban településtisztasági, A városok és a falvak ellátottsági mutatói az közegészségügyi és vízi környezetvédelmi megfontolások alapján — igény mutatkozik az ellátási színvonal megfelelő ütemű és arányú növelésére. Tudomásul kell azonban venni, hogy adott pénzügyi keretekkel, beruházási eszközökkel, az adott tervidőszakban a társadalmi igények sorolása azt eredményezte, hogy a vízellátás fejlesztésének üteme meghaladta a csatornázásét és a szennyvíztisztításét. E tendencia következtében aránytalanság alakult ki a vízellátás, valamint a csatornázás és *A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Ijfúsági Napok rendezvényén elhangzott előadás. **Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. V. ötéves terv végén a következő számokkal szemléltethetők : Megnevezés Ivóvízzel ellátott lakosság Csatornázott területen élők Vízellátás-csatornázásba kapcsolt lakások aránya Főváros 100 89 95 84 5 nagyváros 92 72 84 66 többi megyeszékhely 88 58 76 53 többi város és kiem. település 82 45 57 30 alsófokú központok és falvak 54 6 26 3 Országos mutatók: 76 43 56 36
