Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

6. szám - Ponyi Jenő–H. Péter Ilona–P. Zánkai Nóra: Az E. gracilis (G. O. Sars) (Copepoda, Calanoida) populációja szerkezetének és produkciójának naponkénti változásai nyáron a Balatonban

264 Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. Ponyi, J.—H. Péter 1.—P. Zánkai N.: Az Eudiaptomus mg-m'

3 (B) Július Augusztus 7. ábra. Az Eudiaptomus produkciójának (P), biomaszszájának (B) és alga-{-baktérium (A-j-B) biomasszájának változása 1977. évben Fig. 7. Change in the production (P,) biomass of (B) Eudiaptomus and the alga-\-bacteria (A-\-B) biomass in 1977 4. táblázat Cepopodit-Iárvák egyedszámcsökkenése a peteprodukeió %-ában kifejezve. Az összes érték %-ban van feltüntetve Table 4. Decrease in the number of copepodit larvae expressed as percentage of egg production. All figures are precrntage values Tó és vizsgálat idője Copepodit stádiumok Cl CIV— ^ Megjegyzés Greifensee, 1968, nyári generáció 11 10 Mittelholzer, 1970 Balaton, 1975 Cl—II CV három kohorsz átlaga 13 5 jelen tanulmány Balaton, 1977 4 kohorsz átlaga 12 5 jolen tanulmány rendkívüli munkaigényesség miatt — eddig egyedül Weglensfca vállalkozott (1971). A Mikolajski tóban nyáron 40 nap_ alatt az E. graeiloides 2 teljes kohorszának kifejlődését tudta nyomonkövetni. A Balatonban nyáron az E. gracilis-nek 30 napon belül 3—4 kohorszát figyeltük meg. A kohorszokon belüli egyedszámcsökkenéssel kapcsolatos megfigyeléseink egy részét össze tudtuk hasonlítani Mittelholzer (1970) adataival, aki a Greifensee-n vizsgálta az E. gracilis populáció dinamikáját (4. táblázat). Azt találtuk, hogy a két tóban a copepodit lárvák vesztesége közel áll egymáshoz (Greifensee = 90%; Balaton = 95%). Az összes felismert 7 kohorszból számolt veszteség az összes lárvákra vonatkozóan 80—81 súly%-ra becsülhető (2. táblázat 2. ábra). Ponyi et al. (1980) az 1977. évi adatokra vonatkozóan számításokat végeztek az Argentesi et al. (1974) által kidolgozott matematikai modell segítségével. Azt találták, hogy a naupliusz és a copepodit egyedszámveszteség 4, ill. 2% eltéréssel megegyezett a jelen tanulmányban közölt átlagos kohorsz veszteséggel. Ezek a tények azt sugallják, hogy a naponkénti mintavételek segítségével a folyamatosan szaporodó plankton Copepodák eliminációja jó közelítéssel megbecsülhető. A populáció mérete 1975 júl. aug.-ban szokatlanul nagy volt, akár az 1965—72, akár az 1976— 77-es évek azonos időszakából származó adatokkal vetjük össze. Tihanynál, 1965 óta soha nem találtunk 7—9 e/Iit.-nél több példányt. Sőt 1976-ban amikor az előző évhez hasonló módszerrel gyűjtöttünk, a napi mintákban az egyedszám 0,75— 8,5 e/liter érték között változott (átlagos egyedszám: 2,3/lit.). 1975-ben a populáció terjedelméért elsősorban a Iárvaalakok mennyisége volt a felelős, melyek a populáció 80%-át alkották, míg az öszszes többi vizsgálati évben (1965—72, 1977) ilyen magas arányt csak tavasszal (ápr.—májusban) találtunk. Július—augusztusban az aduit példányok száma, az egész vegetációs periódushoz viszonyítva mindig a legmagasabb volt, ekkor a lárvák csak 62—68%-ban vettek részt a populáció alkotásában (Zánkai 1978). A literenkénti peteszám és a peteprodukció is igen magas volt 1975-ben, akár a korábbi, akár az 1977-es év azonos időszakából származó adatokkal vetjük össze. Az európai irodalom tanúsága szerint a Balatonban a nyári peteprodukció az „eutróf" minősítésű vizekben talált értékekhez hasonló, és nem éri el — bár 1975-ben megközelítette — a „nagyon eutróf" vizekre jellemző értékeket (5. táblázat). 1975-ben a teljes populáció által termelt biomassza — az elimináció figyelembevételével vagy anélkül — egyaránt meglehetősen magas volt más, a Balatonhoz hasonló mélységű és nyári hőmérsékletű vízhez képest. így pl. a Svjatoje tóban (átl. mélység 5 m), melynek júl.—aug.-i átlagos hőmérséklete 21 °C, a napi átlagos produkciója 4 mg/m

3 (száraz súly) volt a tihanyi 34 mg-os potenciális, ill. 7 mg/m

3 netto produkcióértékkel szemben (Petrova et al. 1975). Az 1977-es tihanyi érték netto produkciója már alacsonyabb volt a fentebb említett tóban találtaknál, a potenciális produkció értéke azonban még mindig több, mint kétszerese volt. Herzig (1979) összeállítása azt tanúsítja, hogy