Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

6. szám - Ponyi Jenő–H. Péter Ilona–P. Zánkai Nóra: Az E. gracilis (G. O. Sars) (Copepoda, Calanoida) populációja szerkezetének és produkciójának naponkénti változásai nyáron a Balatonban

Ponyi, J.—H. Péter I.—P. Zánkai N.: Az Éudiaptomus Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 265 5. táblázat Peteprodukció a Balatonban és néhány más európai tóban Table 5. Egg fecundity in Lake Balaton and in some other European lakes Vízhőmór- PeteproTó Trofitás mértéke Vizsgálat ideje séklet dukeió Szerző [C°] [db. m—d1

] Bodeni Bodeni Vierwaldstätter Sehluch Greifen Balaton, Tihany Balaton, Tihany Balaton, Tihany oligo meso eutróf nagyon eutróf term, eutróf term, eutróf term, eutróf jan.—

dec. júl. (max), júl.—-szept. júl.—aug. jún.—szept. júl.—aug. (1967) júl.—aug. (1975) júl.—aug. (1977) 301 11 806 5 273 7 667 26 470 21,3 8 576 22,1 19 904 21,7 8 768 Eckstein, 1963 Elster, 1954 Mittelholzer, 1970 Eckstein, 1963 Mittelholzer, 1970 Zánkai, 1978 Jelen munka Jelen munka a mérsékeltövi eutróf tavakban a Diaptomus populációk napi P/B aránya a vegetációs időszakban 0,1—0,22 között változik, míg az oligovagy mesotróf minősítésű tavaknál soha nem éri el a 0,1 értéket. A Balatonban végzett vizsgálatok alapján becsült napi netto P/B arány a két évben 0,120, ill. 0,099 értékű volt, azaz az eutróf vizekre jellemző nagyságot mutatta. De alig tért el ettől a heti gyűjtések alapján júl.—aug.-ra számolt napi nettö P/B átlaga (0,081). Hasonló arányról számolt be Herzig (1979) az eutrófnak minősített Ossiacher tóban. Ezek az eredmények — úgy tűnik — azoknak a szerzőknek a véleményét támasztják alá, akik szerint a P/B értéke a tó produktivitásával arányosan nő [Pechen (1965), Shuskina (1966), Herzig (1979)], és így használat a Zooplankton kutatásában sem elvetendő.'Meg jegyezzük azonban, hogy ezt az arányt nagymértékben befolyásolhatja a szóbanforgó faj populáció „kihasználásának" mértéke is. A Balaton esetében pl. a P/B hányados már egész szám, ha a potenciális P-t osztjuk a B-vel. Az 1977-ben a produkció értéke jelentősen lecsökkent 1975-höz képest, ugyanakkor a termelékenység és az elimináció megemelkedett, a P/B pedig változatlan maradt. E tények legkézenfekvőbb indokolása: a populáció számára kedvezőbbek lettek az életfeltételek, melyek hatására megnőtt a termelékenység. A produkció növekedése azonban nem konstatálható, mivel az E. gracilis-t fogyasztó szervezetek mennyisége is megnőtt. Összefoglalás A szerzők 1975 és 1977 évek nyarán, egy hónapon keresztül, napi minták alapján vizsgálták a Balatonban az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) populációjának szerkezetét és produkcióját. A fontosabb eredmények a következők: 1. A két vizsgált év nyarán a termelékenység különböző volt, 1975-ben 6,98 + 1,16; 1977-ben 10,68 ± 1,42 átlagos peteszám/zsák értéket találtak. 2. A populáció 1975-ben 80, 1977-ben 64%-ban lárvákból állt. A hímek és nőstények aránya 1 : 1,63, ill. 1 : 1,1 volt. 3. Szoros korrelációt találtak mindkét vizsgálati sorozat esetében a literenkénti peték száma és az összes nőstény mennyisége között (r= +0,88, ill. +0,86). 4. 1975. évi vizsgálatok során 3; 1977-ben 4 kohorsz kifejlődését tudták nyomonkövetni. A kohorszok kifej lődési ideje a korábbi évben 19— 20, az utóbbiban 17—20 nap volt. 5. Becsléseik szerint mindkét vizsgálati évben a nauplius lárváknak 80—83%-a a copepodit lárváknak pedig 12—15%-a eliminálódott. 6. Az egy napra számolt netto biomassza produkció 1975-ben 6,88, 1977-ben 1,94 mg száraz súly/m

3 volt. A pete, a nauplius és a copepodit lárvák részvételi aránya a napi produkcióban 1975-ben 1 : 2,38 : 1,42; 1977-ben ugyanabban a sorrendben 1 : 1,03 : 1,05 volt. 7. Az egy napra számolt potenciális biomassza produkció 34,40 és 10,28 mg száraz súly/m

3 volt a két vizsgálati időszakban. Az elimináció a vizsgált évek adott időszakában 80, ill. 81 súly% volt. 8. A P/B arány — a netto produkció értékeket figyelembe véve — mindkét vizsgálati időszakban közel azonos volt (0,120, ill. 0,099). 9. Az 1975-höz képest, 1977-ben az Eudiaptomus gracilis populáció állapotát jelző paraméterek értékei megváltoztak. A termelékenység megnőtt, a produkció csökkent, ugyanakkor az elimináció mértéke és a P/B arány változatlan maradt. A fenti értékek ellentmondásaiból a szerzők arra következtetnek, hogy az Eudiaptomus halak általi felhasználása (kifalása) ugrásszerűen megnövekedett. Eélő, hogy ennek következtében a tó egyetlen nagytestű szűrő Copepoda fajának állománya visszaszorul és helyét más, kisebb testű szervezet veszi át. IRODALOM [1 ] Argentesi, F., R. de Bernardi, G. Dicola (1974): Mathematical models for the analysis of population dynamics in species with continuous recruitment. — Mem. Ist. Ital. Idrobiol., 31, 245—275. [2] Bosselmann, S. (1975): Production of Eudiaptomus graciloides in Lake Esrom, 1970. — Arch. Hydrobiol., 76, 43—64. [3] Edmondson, W. T., G. G. Winberg (eds) (1971): A manual on methods for the assessment of secondary productivity in frech waters. — Blackwell Sei. Public. Oxford and Edinburgh, IBP Handbook No. 17., I—XIV+1—

358. [4] Edmondson, W. T. (1974): Secondary production. — Mitt. Internat. Verein. Limnol., 20, 229—272. [51 Entz, G., Kottász, J., Sebestyén, O. (1937): Quantitativ tanulmányok a Balaton biosestonján. — Magyar Biol. Kut. int. Münk., 9, 1—152. [6] Eager, E. W. (1973): Estimation of mortality coefficients from field samples of Zooplankton. — Limnol. Oceanogr., 18, 298—301. [7] Herzig, A. (1979): The Zooplankton of the open lake. — In: Löffler (ed.): Neusiedlersee: The limnology of a shallow lake in Central Europe. Dr. W.