Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
6. szám - Dr. Dávid László: A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése a vízkészlet-vízigény egyensúly folyamatszabályozásával
Dr. Dávid L.: A vízkészletgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 255 0 0,1 0,2 Oá 0,4 0,5 0,6 0,1 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,4 [km 3/év] 4. ábra. Az egyensúly mennyiségi értékelése a Nagykunsági vízgazdálkodási rendszer esetén Fig. 4. Quantitative evaluation of the balance, illustrated with reference to the Nagykunság water management system készlettel rendelkező, de ki nem használt kapacitás, amelyet a 4. ábrán a kapacitás és az igény eloszlásgörbék közti terület szemléltet. Ez a kapacitás és a vízkészlet más, pl. ipari és ivóvízellátási célokra hasznosítható. A differenciált egyensúlyvizsgálat e lehetőségekre és feltételeikre irányítja rá a figyelmet. A Nagykunsági öntözőrendszert már jelenlegi formájában is célszerű többcélú vízgazdálkodási rendszerré alakítani. így tudjuk a meglévő lehetőségeinket a leghatékonyabban kihasználni. A szabályozó rendszer más elemei (pl. vízminőségi jellemzők és feltételek) is a fentiekhez hasonló szemlélettel konkretizálhatóak. Mindezek mint kritériumok beépíthetők a legkedvezőbb szabályozási változat kiválasztására hivatott döntési rendszerbe. 4. A szabályozási változatok többkritériumú összehasonlítása Figyelembe véve a készlet-igény egyensúly szabályozásának alapelemeit, az egyes alternatív szabályozó rendszerek (y) lényegében három alapvető szabályozó tevékenység, a lefolyásszabályozás, a vízigényszabályozás és a rendszerkapacitás növelés különböző kombinációból állíthatók elő. Ezek jellemzői, a helyzetleíró mátrix elemeinek konkrét formájától, a feltételi egyenletek alakjától függően, írhatók le. Feltételezzük, hogy ezeket valamennyi y rendszerre ismerjük. Ennek alapján következő feladatunk azon kritériumok, mint célfüggvények megválasztása, amelyek segítségével az alternatív szabályozó rendszerek célszerűen összehasonlíthatók, rangsorolhatók. Figyelembe véve a feladat ismertetett jellemzőit, elemzéseink eredményeként az alábbi hét kritériumot, mint célrendszert javasoljuk a készlet-igény egyensúly szabályozásához számításba venni: 1. Az évi teljes költség (TKÖ), amely mind a három alapvető szabályozó tevékenység beruházási és üzemelési költségeit tartalmazza az egyensúly mennyiségi, minőségi és energetikai szempontjai alapján, azaz TKÖ = KÖ(Kv°*) +KÖ(Kq>*)+KÖ(Ke**) + + KÖ (RV* )+KÖ (Rq**) 4- KÖ (Rc s z) + KÖ (ív") + KÖ(Iq° z)+KÖ(Ie°*) (11) 2. Az évi teljes gazdasági veszteség (TV), amely a vízkészlet és a vízigény valószínűségi jellegéből és az új egyensúly bizonytalanságaiból származó mennyiségi, minőségi és energetikai hatások, ki nem elégített kívánalmak pénzben kifejezhető gazdasági veszteségeinek összege, azaz TV= V[(Kv-?KV*) < (Rv+RV z) < (Iv+Iv>*)]+ + V[(Kq+Kq-) < (Bq+Bq") < (Iq+Iq s*)] + + V[(Ke+Ke' z) < (Be+Be?')^ (Ie+Ie s*)]. . (12) Az egyensúly mennyiségi jellemzéséből származó veszteségek a 3. ábra alapján értékelhetők. 3. Az új egyensúly mennyiségi bizonytalansága, amely a szabályozó rendszerrel elérhető egyensúly A mérleg mutatók értékei Table 2. Values of the balance indices 2.' táblázat M Mérlegmutatók 1. óv 2. július 3. augusztus 4. július 3. dekád BH Mi M 2 M 3 ( %) M t ( %) M 5 M e 6,23 4,62 3,28 4,20 min. 1,2 5,73 1,72 2,30 1,55 min. 1,1 0 0 0 1 max. 10 0 8 3 10 max. 20 4,16 1,90 1,59 1,67 min. 0,9 0,24 0,94 0,77 1,00 max. 1,05
