Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
6. szám - Dr. Dávid László: A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése a vízkészlet-vízigény egyensúly folyamatszabályozásával
Dr. Dávid L.: A vízkészletgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. 251 ahol T a folyó időt jelenti a vízgyűjtőfejlesztés kezdetétől] kiegyensúlyozatlan vízkészletgazdálkodási helyzet, valamely — a többtényezős döntéselemzéssel meghatározható, a társadalmi, gazdasági, műszaki, természeti és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő — maximális hatékonyságú szabályozási beavatkozással ismét egyensúlyivá tehető valamivel magasabb (i-\-Ai) vízgyűjtőfejlettségi szinten. Ez az egyensúly a beavatkozáshoz szükséges idő (AT) elteltével áll elő (1. ábra). A folyamatszabályozást leíró alapösszefüggés a következő A(i)+max. hat. SZ(zli) ; / = A(i+/li), (1) ahol A(i)— a vízkészletgazdálkodás helyzetét az i vízgyűjtőfejlettségi szinten leíró 3X5 elemű mátrix, amelyre fennáll az alábbi — megállapodásszerű jelölésű — feltétel A(i)=,í=AO, (2) ahol AO az egyensúlyi vízkészletgazdálkodási helyze- tet leíró mátrix, azaz az A(i) mátrix egyensúlytalan helyeztet jellemez; ebben az esetben; max. hat. SZ(zlt).s— a lehetséges szabályozási beavatkozásokat leíró 3x5 elemű, y számú SZ(Ai)s mátrixok közül a maximális hatékonyságút jelöli; \(i+Ai) —a vízgyfijtőfejlesztés i + Ai szintjén a vízkészletgazdálkodási helyzetet leíró ugyancsak 3x5 elemű mátrix, amelyre teljesül az A(iX Ai) =A0 (3) feltétel, vagyis a vízkészletgazdálkodási helyzet egyensúlyban van. A szabályozási rendszer vázolt állapotait leíró mátrixok változói két főcsoportba sorolhatók. Az egyiket a szabályozás alapelemei, a másikat a szabályozás tényezői alkotják. Az első főcsoport a „mit", a második a „mi szerint" szabályozunk kérdésekre ad választ. Az alapelemek a vízkészlet (K), a vízigény (/) és a vízgazdálkodási rendszer teljesítőképessége (11). A szabályozási tényezők a terület (s), időegység (t), mennyiség (i>), minőség (q) és az energiatartalom (e). A szabályozási rendszer döntési változói ezekből választhatók ki a konkrét feladatoknak megfelelően. A szabályozás alapelemei közül a valószínűségi változóként v isel l^edő vízkészlet ós a vízigény figyelembevétele nyilvánvaló. Szükséges azonban a szabályozás harmadik alapelemeként a vízgazdálkodási rendszert, illetve annak teljesítőképességét, mint az egyensúly fizikai megvalósításának eszközét is figyelembe venni. Segítségével elégíthetők ki ténylegesen a vízigények. Az egyensúly szabályozása ugyanis nem végezhető kizárólag a vízkészletek és a vízigények vizsgálata alapján, hanem a vízgazdálkodási rendszerek meglévő teljesítőképességét is számításba kell venni, mint az előbbi két alapelem áthidalásának, a kettő közötti összhang tényleges megvalósításának az eszközét. Az a jelenleg alkalmazott feltevés ugyanis, hogy a vízigény azonos a vízgazdálkodási rendszer teljesítőképességével, a gazdasági hatékonyság növelésére irányuló törekvésünk esetén már nem tartható. Ha nem vesszük figyelembe a rendszer teljesítőképességét a szabályozás során, akkor tulajdonképpen nincs információnk az igények kielégítésének tényleges, fizikai lehetőségéről. Másszóval a teljesítőképesség nélkül az egyensúlyt csak elméletileg értékelhetjük, ós szabályozhatjuk, nem pedig ténylegesen. Ez esetben csak azt tudjuk, hogy van-e elég vízkészletünk az igények kielégítésére, de azt nem, hogy a meglévő rendszerrel képesek vagyunk-e kielégíteni azokat vagy sem. Az egyensúly szabályozásának mindhárom alapeleme függ az említett öt szabályozási tényezőtől, így az alapelemeket sorvektoroknak tekintve, a vízkészletgazdálkodás helyzete a vízgyűjtőfejlesztés i szintjén egy olyan A (i) mátrix-szal jellemezhető, ahol a mátrix sorai a szabályozási elemeket, oszlopai a szabályozási tényezőket fejezi ki: Társadalmi gazdasági fejlődés állapota Erőforrások, anyagi eszközök, mun kaerő, energia, trrrn/":7Pfr's vb Társadalmi gazdasági fejlődés j+Aj állapota i-Ai Mif&iyAg Az egyensúly kialakításához szükséges lefolyásszabályozási és v'izigényszabályozási többleftevékenységek A vizgylijtöfejlesztés állapota i fejlettségi szinten (Vh) l/izgyüjtőfejlesztési tevékenységek j+MJ A vizgyűjtöfejlesztés állapota i+Ai fejlettségi szinten (VW Í+2AÍ 1. ábra. A vízkészlet-vízigény egyensúly szabályozásának folyamatábrája Fig. 1. Flow diagram of controlling the water supplies-demands balance
