Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Dr. Koltay József: A helyi és kistérségi községi vízművek időszerű kérdései
234 Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Koltay J.: A helyi és kistérségi — a vizek gázosságára, elsősorban Békés-, HajdúBihar- és Szolnok megyékben, — a vízigény-növekedésre, mely egyre inkább csak intenzív jellegű vízbázis-növeléssel biztosítható. A víztermelő telep jövőbeni kialakításánál nagyobb gondossággal szükséges tehát eljárni és biztosítani kell, hogy a vízmű üzembehelyezése után a szükséges mennyiségű és minőségű víz kellő biztonsággal a fogyasztók rendelkezésére álljon és a víztermelő telep a növekvő igényeknek megfelelően fejleszthető legyen. Itt említendő meg, hogy a jelenleg üzemelő közel 1400 községi vízmű többszáz kisebb térfogatú acélszerkezetű víztornyainak (50—100 m 3-es hidroglobuszainak) rendszeres karbantartása jelenleg nem biztosított és a növekvő igények esetén általában nincs mód a régi előregyártott víztorony leszerelésére és más településen történő felállítására. Ezek szervezettebb megoldása — esetleg központi intézkedés útján — kedvező lehetőséget biztosítana a vízművek ilyen irányú fenntartási, rekonstrukciós és fejlesztési feladatainak tervszerűbb és gazdaságosabb lebonyolításához. Egyértelműen megállapítható, hogy a jelenleg üzemelő mintegy 1400 községi vízmű kellő színvonalú üzemeltetéséhez és a mindenképpen indokolt arányos fejlesztéséhez, elsősorban a rekonstrukciós feladatok tervszerű, folyamatos végrehajtásához a szükséges fedezetet, illetve támogatást minden esetben biztostíani kellene! 1. táblázat .Jelentősebb kistérségi vízműtársulatok jellemző adatai Ta6ji. 1. XapaKmepHbie daHHbie eaotcHeüuiux MiiKpopeeuouajibHbix cucmeM eodocHaßjtceHun, 0ynKi}uoHupyioiiiux na moeapuiifecKOü ocmee Table 1. Typical data of major sub-regiönal waterworks associations Kistérségi vízműtársulat megnevezése Megnevezés Aszód térségi R i™f t éí 8t g i és 'térségi* Vízmű T. / T, Víz m?? '„ Vízmű T. (Pest m.) (Borsod-A-Z. (Győr-Sopron m-> m.) 1. 2. 3. 4. A társulat alakításának éve 1 969 1 978 1974 A beruházás teljes költsége [millió Ft] 208,0 75,4 32,8 Ellátandó települések száma 8 8 7 A vízmű kapacitása [m 3/d] 6 000 3 500 1500 Vízvezetéki vízzel ellátandó lakosok száma [fő] 36 000 10 900 4900 Fajlagos beruházási költség [Ft/m 3] 34 600 21 500 21 800 Állami támogatások összege összesen [millió Ft] 155,0 34,8 18,3 Ebből Vízügyi Alap támogatás [millió Ft] 88,0 13,8 5,9 Az állami támogatás aránya az összes beruházáshoz [%] 74 45 56 4. Kistérségi vízművek építése Kedvező eredménynek tekintendő, hogy az elmúlt időszakban — azokban a megyékben, illetve területeken, ahol a műszaki, gazdaságossági szempontok is indokolták, továbbá ahol a pénzügyi feltételek biztosíthatók voltak —- megkezdték a kistérségi — több települést ellátó — vízművek építését. Az V. ötéves tervidőszakban működő jelentősebb kistérségi társulatok közül három vízműre vonatkozó főbb adatok is jól szemléltetik a több települést ellátó vízművek jelentőségét és gazdaságosságát, de egyúttal felvetik az ilyen jellegű beruházások kiemelt összegű és az átlagosnál általában nagyobb arányú támogatásának szükségességét (1. táblázat). Az említett példákon kívül több megyében (pl. Bács-Kiskun, Győr-Sopron, Fejér, Vas, és Zala) is történtek korábban, — de elsősorban az elmúlt időszakban — helyes és eredményes kezdeményezések, több települést ellátó kistérségi vízművek gazdaságos megvalósítására. Néhány megyében azonban az egységes irányelvek hiányára és a nagyobb beruházási költségekre ,,hivatkozva" esetenként — az illetékes területi és központi szervekkel szükséges koordináció elmaradása következtében —- kistérségi^víz miivek^helyett indokolatlanul tú[méretezett (költséges) helyi vízművek épültek. 5. A közműves csatornázás fejlesztésének szükségessége községeinkben A vízművel ellátott nagyobb községekben és az üdülőterületeken már az 1960-as években egyre inkább szükségessé vált a csatornázás fokozatos kiépítése. Tekintettel arra, hogy az állami (központi) források csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre, ezért már akkor előtérbe került — elsősorban a várossá fejlődő községekben — a csatornázási és szennyvíztisztítási feladatoknál is az érdekeltek — főként a jogi személyek, intézmények, üzemek — hozzájárulásának felhasználása, szennyvíztársulatok alakítása útján. 1980. év végéig kereken 100 szennyvíztársulat alakult, a felhasznált beruházás az V. ötéves tervidőszak végéig összesen 2,9 milliárd Ft volt. A helyi erőforrások lehetséges felhasználásával — társulatok alakítása útján — több községi település városi rangra emelkedett és számottevőek az eredmények egyes kiemelt üdülőterületeken is, pl. a Velencei tó környékén, vagy a Balaton közvetlen vízparti területén (pl. Zamárdiban), ahol indokoltan sor került az érintett üdülőlakosság teljeskörű bevonására. Az országban elért számottevő eredmények ellenére azonban kedvezőtlen helyzet alakult ki több megyében, különösen Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Sopron, Szolnok és Zala megyékben.
