Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Koltay József: A helyi és kistérségi községi vízművek időszerű kérdései

Dr. Koltay J.: A helyi és kistérrégi Hidrológiai Közlöny 19

S2. 5. sz. • 235 » A felsorolt öt megyében összesen 248 vízmű üzemelt az V. ötéves tervidőszak kezdetén, míg az üzemelő csatornaművek száma mindössze 8 db volt. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha megemlítjük, hogy az érintett megyékben a megépült 3450 km vízvezeték hálózattal szemben 1975. év végén csak 35 km szennyvízcsatorna üzemelt. A községek nagyarányú vízművesítése, az ellátás színvonalának növekedése, továbbá a VI. ötéves tervidőszakban rendelkezésre álló állami támogatások korlátozott lehetősége következtében a következő néhány évben a községekben a szennyvizek központi elvezetése és tisztítása vonatkozásában sajnos a jelenlegi kedvezőtlen helyzet további sajnálatos súlyosbodással kell számolni! A csatornázás nagyobb ütemű beindítását községeinkben kedvezőtlenül befolyásolj £t az Bi körülmény, hogy még a VI. ötéves tervidőszakban is a községek víziközművesítésére előirányzott állami támogatások jelentősebb részét (kb. 75—80%át) a tanácsi szervek —- a lakosság kedvezőtlen vízellátási helyzetére való tekintettel — vízművesítésre kívánják fordítani. Nehézséget okoz továbbá a csatornázási program indokolt ütemű beindításában, hogy az állandó lakosság bevonása során sokkal több probléma és nehézség jelentkezik, mint a vízvezeték építése esetén. A fennálló nehézségek ellenére is fokozottabb erőfeszítéseket kell azonban tenni a csatornázási program gyorsabb ütemű beindítására, természetesen csak akkor, ha sikerül e célokra jelentősebb állami támogatást biztosítani és ha lehetővé válik valamennyi érintett településen a helyi erőforrások eddiginél kedvezőbb mértékű mozgósítása. A vízmű társulatok terén elért számottevő eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a helyi szervek az érintett lakosság kedvezőbb hozzáállásával, a tanácsi ós vízügyi szervek jobb együttműködésével, továbbá a feltétlenül szükséges állami támogatások biztosításával — a társulati mozgalom továbbfejlesztésével — az elkövetkező 20 év községeinkben a csatornázás történelmi korszakát fogja jelenteni. E program első jelentős állomásának tekinthető az 1981. január 15-én megalakult a battonyai csatornamű társulat, amely az ország 1000-ik víziközmű társulata. 6. összefoglaló értékelés A községekben a közműves vízellátás dinamikus fejlődésének elemzése és a 23 éves múltra visszatekintő társulati mozgalom eredményeinek értékelése —• különös tekintettel az V. ötéves tervidőszakban végrehajtott nagyarányú fejlesztésekre — hasznos szempontokat adnak a további jelentős összegű megyei vízművesítési programok megalapozottabb előkészítéséhez és következetesebb végrehajtásához, elsősorban a költségtakarékosabb, de a további fejlesztést gazdaságosan szolgáló társulati víziközmű beruházások megvalósításához. Az eddig szerzett tapasztalatok és az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási és Csatornázási Albizottsága 1980. no-, vember 5-én tartott előadó ülésén elhangzott értékes hozzászólások és javaslatok alapján a következő alapvető szempontok hasznosítása és főbb feladatok következetes végrehajtása látszik feltétlenül indokoltnak. 6.1 A tapasztalatok hasznosítása fi.11 Az új községi vízművek építésénél a jövőben az eddiginél még fokozottabb mértékben kell törekedni a gazdaságosabb, korszerűbb, újabb megoldásokra. 6.12 A vízszükségletek számításánál minden esetben figyelembe kell venni a település (lakosság, intézmények, mezőgazdasági üzemek, ipar) jelenlegi és távlati megalapozottabb vízigényét, az alaplétesítmények körültekintőbb tervezését és a szakaszos fejlesztés lehetőségét, illetve szükségességét. 6.13 A tervezés során a jövőben a korábban, használatos 50—100 lit/fő átlagos napi vízfogyasztási érték lényeges növekedésével — célszerűen 100—150 lit/fő értékkel — indokolt számolni. 6.14 A következő években — ahol a műszaki és gazdaságossági szempontok is indokolják — fokozottabb mértékben kell előirányozni a több község (település) ellátását szolgáló ún. „kistérségi vízművek" építését. 6.15 A víztermelőtelepek jövőbeni kialakításánál nagyobb gondossággal szükséges eljárni és biztosítani kell, hogy a vízmű üzembehelyezése után a szükséges mennyiségű és minőségű víz kellő biztonsággal a fogyasztók rendelkezésére álljon és a víztermelő telep a növekvő igényeknek megfelelően fejleszthető legyen. 6.1b A következő években még fokozottabb mértékben kell törekedni a beruházások lebonyolítási színvonalának indokolt emelésére, továbbá a beruházók (társulatok) által vállalt építési feladatok kellő ütemű megvalósítására, a beruházás szakaszos és végleges üzembehelyezésére. 6.17 Az építés során — amennyiben a kivitelezést nem az üzemeltető szakvállalat végzi — gondoskodni kell, hogy az építés során az üzemeltető vállalat a kivitelezési munkát kísérje folyamatosan figyelemmel és indokolt esetben nyújtson kellő szakmai segítséget és támogatást a beruházó részére. 6.18 Új vízigények kielégítése csak a vízmű — elsősorban a víztermelőtelep — arányos fejlesztésével biztosítható. Tapasztalatok szerint több községi vízmű idő előtti részleges rekonstrukcióját tette szükségessé a település és a víziközmű fejlesztése során jelentkező koordináció és együttműködés hiánya. E kedvezőtlen tapasztalatok elkerülése érdekében a jövőben nagyobb felelősség hárul nemcsak az üzemeltető vállalatokra, hanem a helyi tanácsokra is. 6.2 Javaslatok 6.21 A jövőben további erőfeszítéseket kell tenni a célirányos kutatások fejlesztésére, az ága-