Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Farkas Péter: A biológiai és a harmadlagos szennyvíztisztítással elérhető szerves mikroszennyező eltávolítás
Dr. Benedek P.— dr. Farkas P.: A biológiai Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. 209 1. táblázat Szennyvizek szerves vegyületeinek jellemzése a biológiai tisztító rendszer szempontjából TaöA. 1. XapaKmepucmuica opzanmecKux coeduHeHuü, mxodfiufUxcH e cmowbix eodax .cmoiKU 3penun cucmeMbi ÖUOAOZUnecKoü oiucmicu. (no BypMany [1]J Table 1. Organic compounds in wastewaters, related to the biological treatment process, after Wuhrmann [J] Hagyományos tápanyagok I Űj — természetidegen — szintetikus vegyületek Túlnyomóan sejt-azonos vegyületek Sejtazonos vegyületek könnyen asszimilálható analógjai Sejtidegen és nem, vagy csak részben asszimilálható vegyületek Mindenféle mikroorganizmus biológiailag lebontja Vegyes-biocönózisú szennyvíztisztító berendezés többé-kevésbé teljesen eltávolítja Gyakran csak szubsztrátspecifikus mikroorganizmusok hasznosítják Lebontják a vegyes-biocönózisban elegendő számban jelen levő (adaptálódott) speciális mikroorganizmusok Biorezisztens viselkedés a vegyes — vagy egynemű mikróba tenyészetekben. (Esetleg ,,kometabolizmus" során részben lebontva) 2. táblázat Karcinogén szerves vegyületek biológiai bonthatóság vizsgálata eleveniszapos rendszerben (EPA kiadvány nydmán), [Cj Taőji. 2. Mccnedoeanue OuoAozwiecKoü pa3AazaeMocmu KapquHoeeHHbix opzaHmecKUX coeduHenuü e aumueHO-UAOeoü cucmeMe (no MamepuaAy 911 A) Table 2. Biodegradability study of carcinogenous organic pollutants in an activated sludge system, after an EPA publication (3) Szakaszos (7 napos) Folyamatos Vegyület megnevezése biológiai biológ iai ti s ztítás tisztítás B Rátáplálás [mg/l] [%] Rátáplálás {mg/l] [%] 1.79 2.33 2.29 80—90 96 95 között biorezisztens anyagok, difenil, tiofen, tiazol, indazol sőt nitrovegyületek nyomai is kimutathatók voltak. De Walle és Chian [8], valamint Manka és munkatársai [9] leírták, hogy a termékek között az alacsony molekulájú zsírsavak, valamint fulvin- és huminsavak mindig jelen voltak; előbbiek anaerob, utóbbiak aerob körülmények között képződtek. A sejtanyagcsere termékek másodlagos szennyező hatása tehát behatárolja a biológiai tisztítással elérhető hatásfokot. Benedek már 1968-ban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a tisztított szennyvízben A, C, 7 PR Fölös iszap 66% Atmoszféra 5% tív transzport útján bejutó szubsztrát azonnal egy sor biokémiai reakción megy keresztül, vagyis a koncentráció-gradiens a sejtközi folyadék és a sejt belseje között állandó egyirányú diffúziós transzportot biztosít. Ez egészen alacsony mg/l nagyságrendű koncentrációkig biztosítja az oldott szubsztrát eltávolítását. Farkas acetát esetében 1 mg/l nagyságrendig a szubsztrátra nézve zérus reakciórend szerinti (tehát a szubsztrát koncentrációtól független) lebontási mechanizmust figyelt meg [5]. Hasonló eredményt kapott Tischler és Eckenfelder is [6]. A sejt számos köztes anyagcsereterméken keresztül hajtja végre a sejtszintézist és a tápanyag biológiai oxidációját. Ezekre az anyagokra nézve azonban a koncentráció gradiens fordított. Következésképpen a/ sejtből kifelé is megindul a metabolitek transzportja, és ennek során az anyagcsere köztes termékek kis része „kiszökik" a sejtből. Chudoba, Tucek és Lischke nem kevesebb mint 25 féle vegyületet izoláltak a tisztított szennyvízben, midőn az eleveniszapot két tiszta szervesanyag, glukóz és glutaminsav keverékével táplálták [7]. A kimutatott anyagcsere termékek DCB TMB Fölös iszap 2% <1% £> Oldatban távozik Utóülepítőből } Lebegőanyagban távozik Atmoszféra 72% Előülepített * <1% viz 100% 10% oldatban. Utóülepítőből távozik • Lebegőanyagban MEGJEGYZÉS• A kérdőjel az anyagmérleg (fel nem derített) hiányzó részletére utal 1. ábra. A biológiailag bonthatatlan aromás szénhidrogén (l. szövegben) anyagmérlege az eleveniszapos szennyvíztisztításban Matter-Müller és társai nyomán, [4] Puc. 1. BaAaHC eeufecmea nemupex nepasAazaeMbix apoMamu3upoeaHHbix yzAeeodopodoe npu aKmueHO-uAoeoPi otucmKue (no Mammepy-MwAAepy u K°, [4] Fig. 1. Material balance of four biologically undegradable aromatic hydrocarbons in the activated-sludge process (after Matter-Müller et ál., [4]
